Nyílt válasz Sey Gábornak egy civil részéről,

aki nem tartja magát még „szakértőnek” sem, de lakása miatt érintett a kérdésben, ezért úgy döntött, hogy kézbe veszi sorsát. Minthogy kutató ember, megszokta, hogy lehetőleg eredeti források alapján dolgozik, azokat egymással összevetve, elemezve, a cui prodest? elv alapján értékelve megbízhatóságukat. Úgy döntött tehát, saját maga kutatja fel, jogos-e a félelme. Vagy teljesen megbízhat a hozzáértő bányavállalkozó ausztrál társaság szakértelmében, akik eddig még nem – saját maguk bevallása szerint sem – végeztek tényleges bányászati tevékenységet, sem lakott terület, sem lakatlan alatt.

Rátérve a cikkíró töprengéseire, melyért először is köszönettel tartozom, mert újabb kutakodásra, meggondolásokra ösztönzött a kérdéses témában. Mielőtt a lényegre térnék, egy kis kiegészítés a bevezetőhöz:

Sey Gábor szerint a civil kezdeményezők „komoly ismertségre tettek szert” . Saját tapasztalatom alapján én ezt azzal egészítem ki, hogy a bányanyitás szorgalmazói sem különben, sőt ők dupla hasznot zsebelhetnek be, mert a gazdasági előnyök mellett, ugyancsak „komoly ismertségre tettek szert”, hiszen most már a csapból is pl. a Wildhorse neve folyik.

Most pedig pontokba szedve:

1. Kell-e energia

Persze, hogy kell energiahordozó, de nem mindegy, hogy milyen!

2.„Mivel tudunk energiát előállítani”

 Nem mindegy, hogy milyen áron. Hiszen a Föld csak ideig-óráig a mi szállásunk, majd helyet kell adnunk a következő nemzedéknek. Elektromos energia előállítható a következőkből: szén, olaj, atomenergia, víz, szél, hő, árapály, napenergia. Van választék elég! Egyébként nincs atomerőmű például: Ausztriában, Dániában, Észtországban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Lengyelországban, Olaszországban, és Portugáliában, Horvátországban stb.  (Ezt az állítást az interneten bárki, könnyen ellenőrizheti) Vajon ők, hogy csinálják? A magyarországi áramtermelés 40%-át biztosítja a Paksi Atomerőmű (Kormányzati Hivatal adata: http://www.kormany.hu/download/3/58/30000/ESTRAT2030%2020110513.pdf.)

3. A rákos betegek aránya a bányászok és az egyéb lakosság körében:

Erre két forrást ajánlok a cikkíró figyelmébe, egyik a kérdésben leginkább érintettek, a Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesülete portáljáról származik, az MTA által végzett egészségügyi vizsgálata, valamint a Nyugdíjfolyósító statisztikája.

4. Az uránbányászat gazdaságossága?

Ha „csak” a gazdasági kérdéseket nézzük, akkor is megkérdőjeleződik a bányászat jogossága. Egyszerűen félő, hogy többe kerül a leves, mint a hús.
1) 1997-ben bezárták a kővágószőlősi bányát, mert a bányászat nagyon nehéz földtani körülmények mellett, nagy mélységben és magas hőmérsékleten folyt, ráadásul több pénzbe került, mintha egy másik országtól vettünk volna uránércet.  Nem én mondom, hanem a Paksi Atomerőmű nyilatkozta így:  http://atomeromu.hu/az-uran-eletutja, itt az Az uránérc bányászata.pdf

2) A bányakárok elhárítása sem csekélység: A hivatkozott tanulmány szerint: Rekultivációs tevékenység költségráfordítása: 20 milliárd Ft; követéses egészségvizsgálat (1998-2008): 130 millió Ft.

Mennyivel jobb a helyzet most?
3) „Nem folyik fűtőelemgyártás Magyarországon” – ezért a kitermelt uránt külföldön kell felhasználhatóvá tenni. Végső soron külföldről vesszük a fűtőanyagot. (Az idézett mondatot sem én mondom, hanem maga a gazdaságilag érdekelt Wildhorse: www.nymtit.hu/docs/tajekoztato.pdf)
4) A paksi atomerőmű bővítése elképzelhető, hogy 3 ezer milliárd forint kiadással járna. (Lásd ehhez:  http://www.origo.hu/itthon/20120601-az-orbankormany-mindenkeppen-megepitene-az-uj-paksi-atomeromuvet.html)
5) Ezt az összeget más helyre lehetne átcsoportosítani: más ágazatokban munkahelyek teremtésére,  pl. megújuló energiahordozók. Ebből talán jutna a pécsi tejüzem, kesztyűgyár, finom-mechanika, textilipar,  vízmű, naperőmű számára… bárki sorolhat további ötleteket.

Én magam részéről még a kormányzat luxus kiadásait is inkább támogatnám, mint a házam, a kertemben fakadó forrásom alatti uránbányászatot, bármit, ami nem a mi egészségünket veszélyezteti 🙂

 

Kiss Magdolna

“New-Perth”

Nemcsak Magyarország, hanem Pécs is megújul!

A kormányzat úgy döntött – hálából a „Pécsi fordulatért”, anno 2009 –, hogy Pécs városát az „Európa Kulturális Fővárosa” címhez méltóan átépíti.  A miniszterelnök személyes döntése alapján pedig: a település a New-Perth (Új-Perth) nevet fogja viselni. Kő-kövön nem marad, ami a mostani városra emlékeztetne.

  •  Pécs-Nyugaton uránbányát nyitnak.*
  • Pécs-Keleten a szenet fogják elgázosítási technikával kibányászni.**
  • Kertvárost vízzel árasztják el, mesterséges tavat hoznak létre, ahol kikötőt alakítanak ki. A tavat csatorna köti majd össze a Dunával, hogy a kibányászott uránércet vízi úton szállíthassák Ausztráliába.
  • Pécs-Centrumot ledózerolják. Helyére a külföldi befektetők, részvényesek felüdülését, kulturális igényeit szolgáló objektumokat emelnek, úgymint: tőzsde, kaszinó, lóversenypálya, golfpálya, countryclub, sípálya.
  • Szellemvárosba*** meg kiköltöztetik a mostani város lakóit is, miután „mindenről részletesen és időben tájékoztatták őket”.  
* Lásd a sopianae.eu kezdőlapját.
** Ez nem vicc, ez is a Wildhorse egyik, a magyar ásvány-, és ércvagyonra vonatkozó projektje. http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20120405-banyaszat-milliardos-befektetessel-gazositanak-el-a-mecseki-szenet.html. Vagy talán mégsem valósul meg? (http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/visszavontak_a_szenbanya_engedelyet.529497.html) Az illetékesek észhez térnek? Köztudomású, hogy a mélyművelésű bányák a metán miatt a Mecsekben robbanásveszélyesek.
*** A pécsi népnyelv így nevezi a nagy köztemető mellett kiépült modern városnegyedet. Itt értsd: temető.

 

🙂 Provincia

„Annak térkép e táj…”

Mielőtt sötétben tapogatóznánk, nem ártana megnézni térképen, hol található még – bizonyos körök által – kitermelésre érdemesnek tartott uránérc-telep Baranya megyében. (A teljes kép megtekintéséhez kattintson a térképekre!)

http://index.hu/gazdasag/magyar/urn080625/
1. Térkép Baranya Megye kőzettípusai és a Wildhorse bányászati projektjei (http://index.hu/gazdasag/magyar/urn080625/g)

 

Sajnos az az érctelep, aminek felszínre hozását a Wildhorse erősen szorgalmazza, mélyen benyúlik Pécs városa, több lakónegyede alá, ezért egyértelmű, hogy a bányászat jelen esetben lakott területeket is fog érinteni. Benkovics István 2010-ben tartott budapesti előadásán ennek mikéntjére egy kitermelési tervet vázolt fel. Nem vitatható, hogy igyekezett a lehető legjobb megoldást választani. Mivel Pécs alatt (geológiai okokból) csak a hagyományos, mélyműveléses, ám javított formájú bányászat folytatható, így a bánya megnyitását, a külszíni építményeket a várostól nyugatra Kővágószőlős-Cserkút körzetére helyezné el. Így reményei szerint Pécsett, Orfűt, Abaligetet stb. „csak” a mélyművelés érintené.

2. térkép A Pécs és környéke alatti új uránbányászati tervek digitális térképre vetítve (Benkovics I. 2010-es térképe alapján; http://realzoldek.hu/dok/GTTSZ-2010/BP-i-eloadas-20100504_pp.p)

 

A terv-vázlatnak azonban van egy hátránya. Túl kicsi, és így nem érzékelhető, valójában milyen lakóterületeket érintene a kitermelés. Érdemes kicsit nagyobb változatban is megnézni a szóban forgó vidéket. Először tekintsük át a „Pécs projekt” központi részét.

3. Térkép a “Pécs uránbányászati projekt” helyszíne (Kiss M. a Google 2012-es térképe és Benkovics I. vázlata alapján; http://realzoldek.hu/dok/GTTSZ-2010/BP-i-eloadas-20100504_pp.p)

 

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem teljesen megdöbbentett, amikor tapasztaltam, hogy – lakóházakat és az egyéb intézményeket nem is említve – a tervezett bányakörzet vonala a PTE Ifjúság úti Botanikus Kertjén áthaladva, nem kímélve az MTA pécsi székházát sem, egy ugrásra a Pécsi Székesegyháztól haladna el.

Provincia

 

II. Folytatás

A második lakossági tájékoztatót (2012. szeptember 18-án) követően a Wildhorse Energy – engedve a lakosság hónapok óta tartó ostromának – újabb, pontosabb, de még mindig kicsi térképet tett közzé információs portálján. A térkép értelmezéséhez újra a bevált módszerünkhöz kell folyamodni. A cég által megadott vázlatot méretarányosan rávetítettem Pécs korábban már felhasznált utcatérképére.

3. Térkép a „Pécs uránbányászati projekt” 2012. szeptemberében pontosított helyszíne (Kiss M. a Google 2012-es térképe és Gombor L. 2012. http://wildhorse.hirugyeletes.hu/masodik-lakossagi-tajekoztato-uranercbanya-ugyben/68, WHE_lakossagi_tajekoztato_prezi2_20120918.pdf – térképe alapján)

 

Az eredmény, mi tagadás, nem nyugtatott meg. Bár „a kitermelés csupán a város északnyugati régiójában nyúlik be Pécs alá”,  olvashatjuk a Wildhorse Energy szakembereinek szóbeli magyarázatát a térképhez. Valóban, a tervezett tényleges bányászati tevékenységet jelölő ellipszist most kisebbre rajzolták, mint a 2010-es előadás anyagához készített térképnél. Így előreláthatóan „csak” Pécs északnyugati részét, „csak” a város tüdejét, „csak” a város jelentős forráskészletét, „csak” Szentkútnak és persze magának a Mecseknek több szép tájvédelmi körzetét érinti, meg pár utcát lakóházakkal. A Wildhorse kutatási körzetének határa pedig továbbra is csak egy ugrásra van a Székesegyháztól.

Ez egyáltalán nem nyugtatott meg.

 Provincia

Folytatjuk→

Turán-sorozat

Fontosnak tartjuk, hogy mind az áramfogyasztókat, mind a Pécsre látogató turistákat időben tájékoztassuk – minél egyszerűbb és minél érthetőbb módon – a tervezett uránbánya miatt várható veszélyekre, egészségügyi kockázatokra. Tovább →