Föld alatt égő „fekete gyémántok”. A világ szénbányatüzei

Jókai Mór azonos című regényéből készült filmet már sokszor láttam. Bár ezt a regényt nem túlzottan kedvelem, de a megfilmesítése tetszett, különösen Huszti Péter és Haumann Péter játéka. Most márciusban tehát újra csak megragadott az alkotás, és a tévé mellé szögezett. Pedig kívülről fújtam a cselekmény soron következő jelenetét, így időnként csak pihentettem szememet a tájon és a szereplőkön. Egy mondaton azonban váratlanul fennakadtam, idegennek tűnt, mintha először hallottam volna. Arról beszélt az egyik szereplő, hogy a bondavári bánya is úgy fog égni, mint a duttweileri, mely százhúsz év óta ég, meg a planitzi kőszénbánya, mely már kiégett…
Vajon ez benne van az eredeti műben?
Benne van.
Sőt az is kiderült, hogy az író témáját éppen ez, az akkoriban közismert bányatűz adta, tehát valós történetet (már, ami a német bányaszerencsétlenséget illeti) közöl Jókai Mór az alább idézett részletben:

 „…A széntelep fekvéséből ki lehetett okoskodni, hogy a tárnaégés a Bonda-völgy felé terjed. Évek kellenek hozzá, míg odáig elér; de elvégre mégiscsak az lesz a sorsa, hogy az is elhamvad a másikkal együtt. Mennyi kincsnek kell elveszni a föld alatt!
 Pedig a föld felett is sok elveszett már a bondavári fátum miatt.
 Eleinte a részvénytársulat igazgató tanácsa azt gondolta ki, hogy meglevő tőkéjével maga vásárolja vissza bukó részvényeit, s azzal kettős hasznot csinál; először: al parin kiadott részvényeit messze a parin alul kapja vissza, másodszor: megállítja azoknak további hanyatlását.De nem ért el vele egyebet, mint hogy a tartalék tőkéjét apródonkint ki hagyta szivárogni a pénztárából, s utoljára a legszükségesebb kiadásokra sem maradt. A részvények hanyatlását pedig meg nem akadályozhatta. Alig jutottak szegény vízbe esettek egy kis lélegzetvételhez, megint jött a kontremin, s a víz alá nyomta a fejüket. Waldemár herceg is tudta, hogy mire valók a hírlapok.
 Kifogyhatlan rovatot képezett a tárcákban, újdonságokban a bondavári hegy égésének minden kitalálható változata.
 Leírták, hogy repedezik meg a föld, rossz szagú gőzöket eresztve hasadékaiból. E gőzöknek az a csodahatásuk van, hogy minden piros virág kék színűvé válik tőlük.
 A fű nagy térségeken kiszárad gyökerestől, s egész erdők lombja lehull kora tavasszal.
 A szántóvető bámulva látja, hogy az a szép agyagos föld, amit ekéje feltúr, milyen veres!
 Az agyagvermek fenekén jáspis alakú égett tömegek kezdenek mutatkozni, mint a kegyetlenül égetett téglákon.
 A márga- és palarétegek beszakadoznak a gyepszín alatt. A bondavári őskastély kútjában először meleg kezd lenni a víz és kénízű, azután lassankint elfogy, szétpárolog, utoljára egészen kiszárad. Még később forró gőzök törnek ki belőle. Utoljára már szublimátumok tapadnak a köveihez, mik új ismeretlen kristályképződésekben rakódnak le.
 Ott vannak közszemlére kitéve az antikváriusok, a természetrajzi kereskedők kirakataiban a jáspissá égett agyaghantok, a kiforrott földsalakdarabok, s a soknemű kristályozatok, mik a bondavári hegyégésről tanúskodtak, s a tudósok, a geológok bizonyítják, hogy ezek valóban a hegyégés produktumai.
 Hiába tiltakoztak a részvényesek azután, hogy mindebből egy szó sem igaz. Zöld a fű, zöld az erdő Bondavárott; hogy ezek az égett tanúk a duttweileri hegyből valók, mely százhúsz év óta ég, meg a planitzi kőszénbányából, mely már kiégett; a kristályok az epterodei és bilini földkiégés alkotásai; nem használ semmit.
 A megijedt ember mindig a rosszabbat hiszi.
 Tény, hogy a föld alatt tűz van Bondavárott.
 Ha ma nem, tíz év múlva, húsz év múlva csakugyan így lesz az összedüledezve, égve, forrva, mint ahogy most írják róla.
 S Waldemár herceg szüntelen készen volt valami új riasztással.
 Lenyomta már a részvényeket harmincig, húszig, még azon is alul akarta nyomni. Egész a semmiig.
 Éppen akkor volt rá példa, hogy egy roppant pénztársulat részvényeit még a semmin is alul nyomták. Egy percentet kínáltak a birtokosok annak, aki egyet elfogad a maga nevére.
 Szép játék volt ez! Ezer meg ezer embernek lett kezébe nyomva a koldusbot…” (Jókai Mór: Fekete gyémántok, részlet)

A regényrészlet további kutakodásra ösztönzött. Érdekeltek ezek a név szerint említett települések, meg általában a szénbányatüzek révén veszélyeztetett vidékek.

A bányatüzek, széntelepek égésének okai

A bányatüzeket sok minden okozhatja. 1.) Egyik gyakori oka lehet a spontán öngyulladás, ami emberi beavatkozás nélkül (is) megtörténhet. Többek között az kell hozzá, hogy a szén oxigénnel érintkezzen, ami földrengés, hegyképződés során alakulhat ki. 1a) Sokszor keletkeznek tüzek elhagyott bányákban, ahol még visszamaradt kibányászható anyag.

1b) Éppen így lángba borulhat a kibányászott és felhalmozott szén, vagy az éppen szállított szén is. A kőszén halmokba rakva, megfelelő aprítottság és megfelelő nedvességtartalom mellett ugyanis hajlamos az öngyulladásra.

2.) A széntelep begyulladásának másik oka az ember bányászati és más tevékenységével függ össze, különösen ha ez hanyagsággal is párosul. 2a) Például, ha bányászat során sok szénpor marad vissza, vagy egyéb éghető gázok szabadulnak fel; ilyen a sújtólég (régies elnevezése: viheder, bányalég) a metán (CH4) és levegő robbanóképes elegye (keveréke) okozza a legtöbb robbanást a mélyműveléses bányászatban. Mivel színtelen és szagtalan, a legfőbb bányaveszélyt jelenti elsősorban a feketeszenet termelő bányákban, de előfordul barnaszén, lignit termelése során és nem ritkán érc- és sóbányákban is.

2b) De okozhatják erdőtüzek, vagy bármilyen a bánya közelében (vigyázatlanul) végzett égetés (lásd Centralia).

Nem is gondolnánk, milyen sok szénbánya lesz évről-évre még az ember beavatkozása nélkül is tűz martaléka. Álljon itt végül – a teljesség igény nélkül – egy kis kitekintés a világ égő szénbányáira;

India

Jharia körzetében, nyugatra Kalkutta-tól 700 négyzetkilométeren 1997 óta mintegy 160 tűzeset ismert.

USA

Kentuckytól Coloradóig mintegy kétszáz bányatüzet tartanak számon. Köztük a szellemvárossá vált Centralia-t.

Németország

A Fekete gyémántokban említett Planitz és Cainsdorf között 1479-től 1860-ig égett egy széntelep, amit ekkor el tudtak oltani. Dudweiler-ben (Jókai M. Duttweiler-nek írja) 1668 körül gyulladt be a széntelep, ami még ma is ég. Ez az égő hegy ráadásul – és jobb híján – turista látványosság lett. Schwalbenthal-nál a barnaszénbányászat során gyulladt be a bánya, és ég a mai napig. Ezen kívül Németország más bányavidékén is gyakoriak a bányatüzek.

Európa más területe és Oroszország

A bányászat alábbhagyásával a bányatüzek száma is csökken, ezért csak itt-ott hallunk tűzesetről. Például Lengyelországból, Csehországból, Ukrajnából, Oroszországból, és Koszovóból.

Afrika

Leginkább a tárolt szén gyullad be Afrika különböző területein.

Ausztrália

A spontán gyulladás legrégibb példája az Égő hegy, ahol 6.000 éve ég a széntelep. Ezen kívül több más szénbánya-tűz is ismert erről a földrészről.

Kína

A legnagyobb széntermelő ország, de a legtöbb szén is itt esik bányatűz áldozatául. Észak Kínában évente körülbelül 10 -20 millió tonna szén ég el bányatűzben. Ez a mennyiség évi 360 millió tonna széndioxidot jelent egyúttal, mely nagyban hozzájárul a Föld széndioxid kibocsátásához, az üvegházhatáshoz és a globális felmelegedéshez.

Más területek

Indonéziából tudunk még 3 tűzesetről, egyik négy évig égett. Valamint Venezuelából is van tudomásunk, további információ nélkül, hasonló esetről.

Szinte lehetetlen végleg elfojtani a tüzet

Az 1860-as években írt Fekete gyémántokban szereplő bányatűz elfojtás még most is utópikusnak számít. Minthogy elméletileg lehetséges eloltani a tüzet, de gyakorlatilag mégsem, mert nemcsak hihetetlen erőfeszítést és anyagi ráfordítást igényel, hanem a sikeres oltás után bármikor újra fel is lángolhat. Ilyen kivételesen sikeres kísérletnek lehettünk 2007-ben tanúi Kínában, ahol több százezer négyzetméteres terület égett ötven évig, mire sikerült a bányatüzet eloltani. Az említett kínai tűzoltásnál csöveken keresztül iszapot és vizet pumpáltak a felszín alá, hogy lehűtsék az anyagot, valamint befedték a felszínt, hogy megszűnjön az oxigén-utánpótlás. A területet 2009-ig folyamatosan figyelték, hogy elejét vegyék a tűz feléledésének, hiszen minimális oxigén is újra lángra lobbanthatja a szenet.

A tűzoltás során számos más módszerrel próbálkoztak már világszerte. Például folyékony nitrogént juttattak a felszín alá, ennek egyrészt hűtő hatása van, valamint megszünteti az oxigén-utánpótlást. Ezen kívül különböző habokat is bevetettek már ilyen esetekben. Egy másik kísérlet során iszapréteget alakítanak ki a felszínen, amely szigetelőként működik, és elzárja az oxigén útját. Viszont az alulról érkező meleg miatt idővel megszárad, szétrepedezik, és már semmi sem állja útját a levegőnek, így az újra lejut a szénhez.

Összeállította:

Provincia

Forrás:

Jókai Mór: Fekete gyémántok

http://de.wikipedia.org/wiki/Kohlebrand

http://www.ng.hu/Fold/2007/11/Eloltottak_egy_otven_eve_ego_felszin_alatti_tuzet_Kinaban

 

 

Pakt mit Putin über AKW Paks – Pécs und das Komitat Baranya können sich nicht vor den Folgen drücken

Pecs_varoshaza_kozgyules_060214_2.jpg

Weniger bekannt ist, dass am selben Tag, am 06.02. 2014, nachmittags auch der Gemeinderat in Pécs eine Sitzung abhielt. Um ja nicht auf das Thema Uran sprechen kommen und den LMP-Abgeordneten keine Gelegenheit zur Kritik am Paks-Pakt mit Putin geben zu müssen, öffnete Bürgermeister Páva die Satzungs-Trickkiste gaaaaaaanz weit und machte (nach einer Schweigeminute, wohl weil dieser Tag als Trauertag in die Geschichte Ungarns eingehen wird) den Rapport des Pécser Polizeipräsidenten zur Sicherheitslage in der Stadt zum Schwerpunktthema der Sitzung – als ob das nicht wirklich noch Zeit bis zum 27.02. gehabt hätte. DER Unsicherheitsfaktor in Ungarn sitzt ohnehin in Budapest im Büro des Ministerpräsidenten und hat einen Namen. Handy-Upload und Bildunterschrift: Admin.

„Am 6. Februar stimmte die Fidesz/KDNP-Koaliton im ungarischen Parlament und ihre Seelenverwandten von JOBBIK für die Erweiterung des Atomkraftwerks Paks, womit die Geschichte Ungarns über die nächsten 100 Jahre festgeschrieben wird. Die Zahlen dazu sind astronomisch: Eine Investition über 3000 Milliarden Forint (in Wirklichkeit aber viel mehr), wovon siebenhundertfünfzig Milliarden aus eigener Kraft, der Rest aus einem von Putins Russland gewährten, langfristigen Kredit aufgebracht werden, was Viktor Orbán sehr viel mehr gefällt als ein IWF-Kredit. Die Fidesz und Orbán machen eine russische Kolonie aus unserem Land. Diese Unmenge Geld kann entweder nur durch Einführung eines Strompreis, dreimal teurer als gegenwärtig, oder durch die weitere Ausbeutung der ungarischen Gesellschaft oder Aufnahme eines neuen Kredits zurückgezahlt werden. Die Nebenkostensenkung, Ungarns angebliche energetische Unabhängigkeit, ist im Licht dieser Vorgänge eine billige Fidesz-Lüge.

Das alles in einer Zeit, in der nach Tschernobyl und Fukushima Deutschland, Österreich, Schweden, Italien und noch zahlreiche andere Länder nicht länger auf Atomenergie setzen oder bestehende Atomkapazitäten auslaufen lassen. Der Fokus ist auf die Energieeffizienz der Ressourcen, erneuerbare Energiequellen und intelligente Stromnetze zu setzen, denn das ist der richtige Weg. In Ungarn aber hat man für so etwas praktisch kein Geld.

Die Baranya und Pécs sind insbesondere von der Frage betroffen, wie man die abgebrannten Brennelemente und den von den Russen zurückgeschickten, hochradioaktiven Wiederaufbereitungs-Abfall in Boda lagern wird, während unter der Stadt – wahrscheinlich unter der Regie der Ungarischen Uran geschl. AG – der Uran-Bergbau (einschließlich Millionen Tonnen Abraumschutt) starten kann. Alles das steht im Widerspruch zu dem von der Stadt angenommenen Umweltschutz- und Stadtentwicklungskonzept. Es ist beschämend, dass in Pécs die Parlamentsabgeordenten, die zugleich als Gemeinderäte und stellvertretende Bürgermeister arbeiten, als: Peter Hoppál, Csaba Nagy und Peter Csizi ohne ein noch so armseliges Widerwörtchen, ohne Diskussion dafür stimmten, János Kővári dagegen seine Stimme versteckte. Wie werden sie nachher den Bürgerinnen und Bürgern, ihren Kindern ins Gesicht sehen – deren Zukunft sie verkauft haben!

Die LMP gibt nicht auf! Wir werden den Beschluss vor dem Verfassungsgericht angreifen und setzen unser Vertrauen auf die Unterstützung der selbstbewussten, denkenden Ungarn!

Dr.  József Kóbor
Dr. Lórant László Keresztes“

Quelle: Kommunique der Stadtverordneten der LMP Pécs, aufgrund dessen József Kóbor am 27. Februar 2014 im Pécser Rathaus vor Eröffnung der Tagesordnung in der Ratsversammlung Einspruch erhob. Ungarische Originalversion hier →

Paksi paktum – Pécs és Baranya sem ússza meg a következményeket

Február 6-án a magyar parlament Fidesz-KDNP kormánykoalíciója, és lelki társa, a Jobbik által megszavazott paksi atomerőmű bővítés átírta Magyarország elkövetkező száz évének történelmét. Csillagászati számok: háromezer-milliárd forintos beruházás (ami a valóságban sokkal több lesz), amiből hétszázötven milliárd az önerő, a többi Putyin Oroszországa által adott hosszú lejáratú hitel, ami Orbán Viktornak sokkal jobban tetszik, mint az IMF-kölcsön. A Fidesz és Orbán Viktor orosz gyarmatot csinált hazánkból. Ezt az irdatlan pénzt csak a jelenleginél háromszor drágább áramárral vagy a magyar társadalom további kizsigerelésével lehet visszafizetni – vagy újabb hitelekből. A rezsicsökkentés, Magyarország állítólagos energetikai függetlensége mind silány fideszes hazugsággá válik a történtek fényében.

Mindez akkor, amikor Csernobil és Fukushima után okulva Németország, Ausztria, Svédország, Olaszország és még számos ország vagy nem számol az atomenergiával, vagy kifuttatja meglévő atomkapacitásait. Forrásaikat  energiahatékonyságra, megújuló energiaforrásokra és intelligens hálózatokra fordítják, mert ez a jövő útja. Magyarországon viszont ezek után ilyesmire gyakorlatilag nem lesz pénz.

Baranyát és Pécset külön is érinti az ügy, hiszen a kiégett fűtőelemeket és  az oroszok által visszaküldött reprocesszálási nagy radioaktivitású hulladékot Bodán fogják elhelyezni, a város alatt pedig – valószínűleg az állami Magyar Urán Zrt irányításával – uránbányászat (beleértve több millió tonna meddőt is) indulhat. Mindez teljes ellentétben áll a város által eddig elfogadott környezetvédelmi és városfejlesztési koncepciókkal.

Szégyenletes, hogy a Pécsett önkormányzati képviselőként és alpolgármesterként is dolgozó kormánypárti parlamenti képviselők: Hoppál Péter, Nagy Csaba  és Csizi Péter ezt egy árva szó, vita nélkül megszavazták, Kővári Jánostól is csak annyi tellett, hogy “elsunnyogta” a szavazást. Hogyan fognak a polgárok, a gyerekeik szemébe nézni ezek után – eladták a jövőjüket!

Az LMP nem adja fel ! Alkotmánybíróság előtt támadjuk meg a döntést, és bízunk az öntudatos, gondolkodó  magyar emberek támogatásában!

dr. Kóbor József
dr. Keresztes László Lóránt

Forrás:
LMP Pécs mjv. önkormányzati képviselőinek közleménye, melynek alapján Kóbor József 2014. február 27-én napirend előtti felszólalást tartott a pécsi Városházán a Közgyűlés előtt.

A cikk németül itt→