Barna Illés cukrászmesterért mozdul az ország

Előhang:

Barna Illés gödöllői cukrásznak be kell zárnia az üzletét. Az utolsó fagylaltokat május 15-én, pünkösd vasárnap adta a vevőinek a 78 éves cukrászmester. Egy névtelen feljelentés után ugyanis ellenőrzést tartott az üzletben a NÉBIH

Főtéma:

Erre a hírre felbolydult az ország. Újságok megírták, tévé közvetítette. A megkérdezett idős mester elsírta magát a riporter előtt, hiszen a cukrászda, amit évtizedek óta vezetett, volt az élete, se utóda, senkije, aki besegíthetne, akinek nagy tudását, tapasztalatát átadhatná.

A reakció várható volt, de a mérete meglepő. Az emberség és az együttérzés jeleit lehetett úton-útfélen érzékelni, annak ellenére, hogy valóban felújításra szorul a cukrászda és a cukrásznál a higiénia betartásában is akadnak jócskán hiányosságok. Nemcsoda, hiszen a két agyvérzésen átesett mester évek óta egyedül dolgozik, süt-főz, kiszolgál. Ugyan, mikor lenne ideje nagyobb takarításra? Ennek ellenére évtizedek során, nem volt lényeges panasz ellene, senki nem betegedett meg süteményeitől, fagylaltjától. A finnyások meg elkerülik. A hűséges vevőkör nagysága és a mester iránti szeretet minősítette, mégpedig igen pozitívan az egyébként „csak”  harmadosztályú helyet.

A magyaroknál mindig is tapasztalható szánalom a gyengébbek, elesettek iránt és a hirtelen fellángoló vakmerően bátor kiállás az üldözöttekért több ezer embert állított Barna Illés mellé. Elindult egy petíciós hadjárat is ezzel a felkiáltással: „Hagyják dolgozni Illést bácsit“. A petíciót három nap alatt mintegy 41.000-en írták alá.

Az önkormányzatnak is lépnie kellett, hiszen a polgármester Illés bácsi fagylaltjain nőtt fel, és éppen ő tüntette ki az idős cukrászt 2016. március 15-én, öt évtizedes kiemelkedő szakmai munkájáért. 

Barna Illés, cukrászmester dr. Gémesi György Gödöllő polgármesterével
dr. Gémesi György Gödöllő polgármesterével (Kép forrása: dr. Gémesi György facebook-oldala)

A polgármester ezért meglátogatta a cukrászdát, és felmérte a teendőket:  „Sajnos nem csak a cukrászgépei és a berendezései vannak rossz állapotban, de az egész épületet fel kellene újítani vagy átépíteni, ami legalább 25-30 millió forintba kerülne. Meglátjuk, mit lehet tenni…”

Leginkább ez az elképzelés látszott kivitelezhetőnek a polgármester részéről: „Ha Illés bácsi is egyetért, akkor a felújítás után cukrásztanoncot is szerződtetnének, akinek megtaníthatná, hogyan kell használni a 100 éves fagylaltfőző gépet. Amikor pedig végleg nyugdíjba megy, akkor ő vinné tovább a cukrászdát”.

Ezzel egyidőben rengeteg felajánlás érkezett Gödöllőre. Sokan pénzzel, munkával vagy egyéb módon szerettek volna segíteni, hogy Illés bácsi mihamarabb folytatni tudja a munkáját.

„Polgármester Úr! Amennyiben eljutunk odáig, cégem és gödöllői partnerem cége ingyen és bérmentve biztosít csempét és padlóburkolót, ragasztót, fugázót, mindent, ami a burkoláshoz szükséges, a cukrászdához, amennyi csak szükséges”.

„Nagyon szívesen lakberendezem a cukrászdáját egy mosolyért cserébe”.

„Ha függönyt, terítőt, párnát vagy bármit varrni kell szívesen elkészítem!”

„Én szívesen segítek a takarításban. Ha kell, akkor írjon. Ezt tudom felajánlani.”

„El tudok képzelni, ha már amúgy is építkeznek, egy kis cukrászati múzeumot is, az elhasználódott régi gépekből, az ugyancsak már elavult kiszolgáló eszközökből, Illés bácsi régi okleveleiből, fotóiból. Mindezeket ki lehetne állítani, akár egy külön kis helyiségben, akár az – esetleg megnagyobbított – kiszolgáló tér egy elkülönített részén. A látványtervek rajzolásában szívesen segítek. Valami Ilyesmire gondoltam, csak nem ilyen nagy volumenben: http://www.szentkoronacukraszda.hu/muzeum.html

Ezeket és ehhez hasonlókat lehetett olvasni a gödöllői polgármester facebook-oldalán a cukrászdáról szóló bejegyzéseinél.

Megalakult egy facebook-csoport  „Illés bácsi cukrászdája” néven, ahol az ügy legfrissebb állásáról tájékoztatták mindazokat, akik szívükön viselik az ügy kimenetelét.

..és természetesen megjelentek a csalók úgyszintén, akik saját maguk számára gyűjtötték az Illés bácsinak felajánlott összeget. Ugyanakkor sorra születtek a rosszindulatú írások is, amelyekben a cukrászra örökre bezárását követelték, Illés mester higiéniai hiányosságait hangoztatták, úgy téve, mintha nem lehetne azt az épületet felújítani, kitakarítani, a gépeket lecserélni.

Záróakkord:

A történet végül nem éppen a sokak által megálmodott módon zárult, nem a teljes happy end-el, de nyugvópontjára ért. Úgy, hogy a cukrászmester örökségéből mégiscsak részesedni fognak az utódok a város múzeumában. 

Barna Illés végleg bezárja a cukrászdáját. Csütörtökön délutánra eldőlt, Barna Illés nem újíttatja fel és nem nyitja ki ismét gödöllői cukrászdáját. A városházán Gémesi György polgármesterrel folytatott egyeztetése során a 77 éves cukrászmester kijelentette: nagyon megviselte az elmúlt egy hét, megromlott egészségi állapota miatt nem vállalja a felújítással és újranyitással járó nehézségeket. Ötven évnyi, pihenőnap nélkül töltött munkássága után végre pihenni fog.
Barna Illés azt kérte, tudassuk Gödöllő és az ország őt támogató lakosaival, nem tud eléggé hálás lenni, hogy ennyien kifejezték szeretetüket. Azonban kéri a megértést is, hogy ilyen idősen már nem bírna ki további megpróbáltatásokat, illetve nem szeretne elfogadni semmilyen anyagi segítséget. Gémesi Györggyel abban egyezett meg, hogy a cukrászat régi, már-már ipartörténeti jelentőségű berendezéseit hivatalosan felbecsültetik és a város megvásárolja. A tervek szerint az eszközökből, valamint a kicsiny üzletre jellemző oklevelek másolatait is felhasználva, a Gödöllői Városi Múzeumban készítenek kiállítást” – írta a polgármester saját és Gödöllő város facebook-oldalán.

Provincia

Források

http://rtl.hu/rtlklub/hirek/nebih-csak-gratulalni-lehet-a-bejelentonek

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=728765120597494&id=363922927081717&substory_index=0&pnref=story

http://faktor.hu/faktor-godollo-cukraszda-gemesi-gyorgy-barna-illes
 

 

Dr. Kiss Magdolna új főszerkesztőnk

20110917_Dr_Kiss_Magdolna_Pecs_0086.jpg
dr. Kiss Mária Magdolna
A szerkesztőség kollégiuma kinevezi visszamenőleg 2016. május 1-jétől dr. Kiss Mária Magdolnát a sopianae.eu internetes portálunk, amit közösen alapítottunk 2012. július 6-án, és azóta folyamatosan publikált blogunkon, főszerkesztőjének. A pályafutása során mint tudományos kutató, illetve digitális kiadványok kiadója és esszéíró vállalta fel az elektronikus kiadványunk bővítését.

Dr. Kiss Magdolna szakmai életrajza és tudományos publikációi itt találhatóak:

Publikációk

Ezenkívül számos szócíkket írt a magyar Wikipédiának; fontos adalékokat Pécs és Sopianae történetéhez, a város egy-egy jelentős, ismert  személyiségéről, de természetesen kutatási területével kapcsolatban is,  két neves ókorkutatóról, a rómaiak, GÓTOK történetéhez is:

1. dr. Magyarlaki József (Pius-tanár) http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarlaki_J%C3%B3zsef

20110808_Dr_Kiss_Magdolna_Pecs_5245-1.jpg
dr. Kiss Magdolna megtekinti Pécs város kőtemetőjében, az egykori Széchenyi tér maradványait

2. dr. Tóth István (ókortörténész, pécsi egyetemi oktató)  http://hu.wikipedia.org/wiki/Tóth_István_(ókortörténész)

3. dr. Magyarlaki Tamás (pécsi kutató orvos, egyetemi oktató, az MTA Köztestületi tagja) http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarlaki_Tamás

4. Szentgyörgyvári János, pécsi képviselő, https://hu.wikipedia.org/wiki/Szentgy%C3%B6rgyv%C3%A1ri_J%C3%A1nos

5. Szentgyörgyváry Károly, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Dunántúli Régiójának vezetője, elnökségi tagja. http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentgy%C3%B6rgyv%C3%A1ry_K%C3%A1roly 

6. Szentgyörgyváry Margit (M. Palládia a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek szerzetesnője, tanárnő, festőművész) http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentgy%C3%B6rgyv%C3%A1ry_Margit 

7. Maróti Egon (ókortörténész, klasszika-filológus, a 20. századi hazai és nemzetközi ókortudomány kiemelkedő kutatója.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Mar%C3%B3ti_Egon

 8. Légrádi Antal (a délbalatoni rockzenei élet ismert alakja, Balatonboglár egyik emblematikus egyénisége, a Helyiérték Egyesület alapító tagja, amatőr zenész, legendás gitáros, zeneszerző, a Hangár együttes tagja) http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9gr%C3%A1di_Antal

 9. Alatheus, gót vezér http://hu.wikipedia.org/wiki/Alatheus

10. Hunuguri, népvándorlás kori nép http://hu.wikipedia.org/wiki/Hunuguri

11. Anonymus Valesianus https://hu.wikipedia.org/wiki/Anonymus_Valesianus

Kívánunk sikeres együttműködést!
Wir freuen uns auf eine erfolgreiche Zusammenarbeit! We look forward to a successful cooperation!

A sopianae.eu szerkesztősége

Csángó magyar, csak az Úristen gondol rád…

„Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (ApCsel 2.3-4.)

Ma délelőtt a televízión keresztül részt vehettem a csángók számára tartott pünkösdi szentmisén. Ez a mise különleges és megható. Azoknak a csángóknak, akik pünkösdkor elzarándokolnak Csíksomlyóra, teljesül több száz éves álmuk: ugyanis magyarul, az anyanyelvükön hallgathatnak szentmisét. A misét külön nekik szombat este celebrálják.

Különösen a  moldvai csángók vannak mostoha helyzetben anyanyelvük használat illetően. Körülbelül 250 ezer római katolikus él itt, de – egy 6 éves periódust kivéve – magyar papjaik és magyar iskoláik sohasem voltak. Közülük még ma is nagyjából 60 ezren beszélik a magyar nyelv legősibb nyelvjárását, és éneklik szívbemarkolóan szép népdalaikat. Magyar papokat több mint 300 éve kérnek hiába. Számos alkalommal kérvényezték edménytelenül a jászvásári püspöktől, Petru Ghergel-től, akit még Márton Áron püspök szentelt pappá. Csángó küldöttség járt a Vatikánban is a magyar mise ügyében. Legutóbb 2012-ben Románia apostoli nunciusától kérte ezt a Csángó Tanács küldöttsége. Elmondták, hogy „a jászvásári püspök többször is megígérte nekik a magyar nyelvű misét. Tudomásuk szerint két olyan pap is szolgál az egyházmegyében, aki évekig tanult Magyarországon, a püspök mégsem küldte őket csángóföldi szolgálatra, inkább egy állatfarmon, meg egy Jászvásár melletti faluban foglalkoztatja őket.”

A helyzet még 2016-ban sem változott.

Évente egy alkalommal azonban Csíksomlyón vehetnek részt magyar szentmisén. Ekkor közösen elénekelhetik ősi szenténekeiket, anyanyelvükön imádkozhatnak. Az istentisztelet végén pedig a pápai és a magyar himnusz után fölcsendülhet saját szomorú himnuszuk is, amellyel árvaságukat siratják.

Másnap, pünkösd vasárnap hajnalban, előbb a Kis-Somlyó-hegyen – egy ősi szokás szerint – a felkelő Napba néznek. Rózsafüzérrel kezükben így köszöntik a Napot szülő Istenanyát, azaz Krisztust hordozó Máriát, majd elindulnak hazafelé, a hosszú úton.

„A moldvai magyarság a megmaradás peremére szorult, a létéért küzd, ezért különösen fontos, hogy ezeket a csángó miséket a világ magyarságának megmutassuk – hiszen lehet, hogy néhány év múlva erre már nem lesz módunk.” Jegyezte meg a közvetítéshez a tévécsatorna.

Provincia

Források:

http://www.erdely-szep.hu/Moldva/index.html

http://kitekinto.hu/karpat-medence/2012/03/24/magyar_nyelv_miset_kertek_a_csangok/

A csángó himnusz: https://www.youtube.com/watch?v=bdctMrTmTuE