Gondolatok a tervezett bodai atomtemető kapcsán

Sehol a világon nem építettek még olyan tárolót, ahol a nagy aktivitású radioaktív hulladékot véglegesen elhelyezhetnék. Tulajdonképpen büszkén veregethetnénk magyar mellünket, hogy íme, majd mi megmutatjuk. Csakhogy már maga az elnevezés a „végleges” is nevetségesen hangzik, és jellemző az emberi faj gőgjére. Igazán mosolyt fakaszt, amikor az e világon pár évtizedig tartózkodó lények az itteni véges világukban végleges megoldást terveznek. Még nevetségesebb, ha nem lenne véresen komoly, hogy Magyarország jelen vezetése – Orbán Viktorral az élvonalban – megint valami olyant kíván megvalósítani, amire eddig sehol a világon nem merészkedtek. Valami rosszul értelmezett magyaros virtusból vezérelve? Na persze, majd „mi magyarok” megmutatjuk, ha belepusztulunk csak azért is?

Ám ha csak erről a magyarkodásról lenne szó … de sajnos ennél többről szól a játszma. Itt már kemény gazdasági-politikai érdekek fonódnak össze, és sajnálatos módon éppen az atomot szemelték ki maguknak a lobbizáshoz. Mert hát hol máshol lehetne hatalmas pénzeket fölmarkolni, a politikai hatalmat stabilizálni, mint egy ilyen veszélyes iparágnál. Ha pedig már belevágtak a paksi atomerőmű bővítési tervébe, akkor következményével, az atomhulladékkal is számolniuk kell.

Ennyi általános bevezető után nézzük a konkrétumot.

Ijesztően hangzik, de a radioaktív hulladék tárolása lényegében megoldatlan az egész világon. Így Európában is, pedig a Európai Unió előírása szerint ezt minden országnak magának kell megoldania.

Legjobban az USA állt az atomszemét ügyével 2011-ig. 2002-ben ugyanis a Nevada sivatagba terveztek, Las Vegastól 145 kilométerre északkeletre, Yucca Mountain-nél egy föld alatti tárolót. Ezzel sem volt minden tagállam megelégedve, de különösen nagy vihart keltett az államok körében a sugárzó anyag szállításának kérdése. A szállítási útvonal 44 államon vezetett volna át, és a statisztikai felmérés megállapította: minden hét amerikai lakos közül egy a kijelölt szállítási útvonalak valamelyikének közvetlen közelében, egy mérföldön belül lakik. A Fehér Ház is csupán 1,8 kilométerre lett volna a kijelölt útvonaltól. Végül 2011-ben Obama vezetése alatt leállították a projektet nem is annyira technikai és gazdasági, mint inkább politikai okokból.

Álljunk meg itt egy pillanatra. Talán nem lenne haszontalan, ha összehasonlítanánk a Bodánál tervezett tároló földrajzi-geológiai körülményeit az amerikaival.

  1. A tervezett atomtemetők fekvése:
Yucca Mountain Boda 
SIVATAG-ban Sűrűn lakott területen, vízfolyások, karsztvizek közelében. Tájvédelmi körzet(ek) 20 km-en belül
Min. 145 km (!)-re lakott településtől Lakott területek szomszédságában, pl. 13,6 km-re (!) Pécstől
  1. Az atomszemét szállítási terve:
Yucca Mountain Boda 
Az útvonalán egy mérföldön belül (1,6 km) ne legyen lakóépület. Nem tudni, mi a terv.
  1. Az atomszeméttel érintett területek népsűrűsége:
Nevada / Yucca Mountain Baranya megye / Boda környéke 
7,03 fő/km² 89,5 fő/km²
USA népsűrűsége: 30 fő/km² Magyarország népsűrűsége: 110 fő/km²

A számokkal megrajzolt méretek önmagukért beszélnek. Magyarország egyszerűen kicsi, sűrűn lakott, így nem alkalmas arra, hogy nagy sugárzású atomhulladékot területén bárhol is el lehessen a lakosság életminőségének súlyos sérelme nélkül helyezni. Ráadásul nálunk nincsenek sivatagok sem. Magyarország geológiailag túl értékes és különleges ahhoz, hogy atomszemét lerakónak elpocsékoljuk.

Mit tehetünk akkor? A Paks termelte hulladékot el kell valahová helyezni, az új reaktorok építésekor lebontott maradványokat valahol majd tárolni kell, ráadásul az ország területén.

A paksi atomerőmű megvan, és amíg működik a hulladéktárolás problémája egyre sürgetőbbé fog válni. Vagy kemény harc lesz, vagy más alternatívát keres a mindenkori kormányzat, ahogy USA-ban is, más tárolási módot. Azért vannak a kutatók, fizikusok, geológusok…

A jövő útja azonban nem az atomenergia. Minden pénz, amit Paks bővítésére szán a kormányzat ZSÁKUTCA!

„Az első és legfontosabb valódi alternatíva a szénhidrogén energiaforrások kiváltására a megőrzés, különösen a jóléti társadalmakban. A pazarló életmód, amit a kőolaj tett lehetővé, nem fenntartható, így elképzelni egy nukleáris ipart, ami fenntartja ezt az életmódot, kontraproduktív. Csökkenthetjük az energiaigényt hatékonyabb tömegközlekedéssel, gyaloglásra és a kerékpárosra tervezett közösségekkel, helyi gazdaságokkal, melyek minimálisra csökkentenék a szállítást; illetve a pazarló fogyasztás véget vetésével. A jelenlegi politikai vezetőktől nem hallunk ezekről a megoldásokról, mert ők továbbra is makacsul hisznek a végtelen növekedésben.

A megőrzés után már vannak igazi energia-alternatívák. A nap-és szélenergia rendszereknek ugyanazokat méret- és cseregondokat kell megoldani, mint az atomenergiának, de nem hagynak örökségül rákot, radioaktív hulladékot, és elhagyott, halott radioaktív zónákat maguk után.

Minden dollár, minden darab föld, és minden atomenergiára fordított erőforrás egy lehetőséget vesz el a valódi megoldásoktól, felemésztve pénzügyi, emberi és természeti erőforrásokat.” (Nukleáris téveszmék II.)

„Házi feladat”ul az alábbi két internetes oldal alapos áttanulmányozását ajánlom a kedves Olvasónak. Kedvcsinálónak tartalomjegyzéket és rövid kivonatot is közlök belőlük. (http://greenpeace.blog.hu/2011/08/04/nuklearis_teveszmek;
http://greenpeace.blog.hu/2011/08/05/nuklearis_teveszmek_ii_resz)

  1. Az atomenergia nem szén-szegény
    Életciklus elemzés szempontjából azonban az atomenergia szénzabáló.
  2. Valós az egészségkockázat
  3. Korrupció és összejátszás
  4. Költségek és szubvenciók
    Egy atomerőműből származó kilowattórányi energia 14-17 centbe kerül, egy szélerőmű-farm 7 centes áramához képest.
  5. A radioaktív hulladék: megoldatlan
    Még nem találtak sikeres megoldást a veszélyes radioaktív hulladék tárolására vagy hasznosítására, amely így sajnálatos örökségként tornyosul utódaink számára.
  6. A fegyverek terjedése és a biztonság
  7. Méretezés
    A világon most 434 atomreaktor üzemel, nem számolva az éppen leolvadtakat, vagy amik szerelés alatt állnak. Ahhoz, hogy kiváltsuk a mostani szénhidrogén energiatermelést atomenergiával a mostani átlag kapacitással számolva kb. 7000 atomreaktorra lenne szükség …  hogy megfeleljük a növekedésnek és a társadalmi igazságosságnak, az a mostanihoz képest 3-4-szeres energiafogyasztást követelne meg, és csak a felének az ellátásához is 15000 atomerőműre lenne szükség. Az atomerőművek életciklusa 40-60 év. Ahhoz, hogy fenntartsunk egy 15000 atomerőműből álló ipart, naponta körülbelül egy új erőművet kéne építenünk az örökkévalóságig, és lebontani egyet naponta az örökkévalóságig; földrengéseknek is kitett halott radioaktív zónák ezreit, uránbánya ugarokat és halálos radioaktív szemetet hagyva utánuk.

Provincia

Források

http://index.hu/tech/net/atomut/
http://en.wikipedia.org/wiki/Yucca_Mountain_nuclear_waste_repository
http://en.wikipedia.org/wiki/Yucca_Mountain_nuclear_waste_repository#/media/File:Yucca_proposed_design.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/34/Yucca_Mountain_2.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2b/Nuclear_waste_locations_USA.jpg

 

“Gondolatok a tervezett bodai atomtemető kapcsán” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. A cikk sok megállapításával, kételyével egyetértek. Mégis meg kell említenem, hogy a nyugat-mecseki községek alatt különböző mélységben (50-1000 m) uránérces kőzetlencsék találhatók, melyek 500 millió évvel ezelőtt keletkeztek. A pécsi uránbánya ezeket termelte ki, majd dúsította és értékesítette uránium-koncentrátumként.
    A tervezett sugárzó hulladék ugyanide kerülne sugárzást blokkoló ólomkamrákba, legalább 500 m mélységbe. A kutatások éppen csak megkezdődtek, még nincs eldöntve semmi, de hazánkban ennél megfelelőbb hely valószínűleg nem található.
    A szállítás kérdése tényleg aggodalomra adhat okot.
    Az atomtemető építésének kezdetéig is még van 1-2 évtizedünk. Reméljük, addig megoldás születik, talán a világűrben történő elhelyezés lenne megoldás.

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.