Kiszámítható jövő

 

A szüleim az uránbányában dolgoztak. Volt lakás, biztos munka, jó megélhetés és kiszámítható jövő. Nos, ez a jövő eljött: leukémia, rák, szenvedés, rokkantnyugdíjból nyomorgás.”

 Valahogy szíven ütött ez a kis bejegyzés a Dunántúli Napló sms-rovatában. Lehet, hogy nem tett volna rám ekkora hatást, ha nem bukkantam volna – szinte vele egyidőben – az interneten két rövid bejegyzésre ugyancsak a bányászat tárgyköréből: egy tőzsdei felhívásra és egy nagyszabású partiról szóló tudósításra.

 A kérdéses tőzsde eddig kevésbé ismert részvényekre hívta fel a figyelmet a következő igen előnyös ajánlattal: „ …F. M.  nyilvánvalóan eddig eredménytelen aranytermelő volt, akinek részvényeit eddig senki sem akarta. Ma 400%-os a mi árfolyam ajánlati listánkon.  A. Ltd édesvizigyöngytermelő, az általunk  leginkább ajánlottak között volt, ma Vanádium termelő, és vele 350%-os nyereségünk van.

WH.  jelenleg a piacról, mint urán-részvény jelent meg…, amik bizonyíthatóan nagy lehetőséget rejtenek magukban.

Pontosan ezért kell Önöknek most ebbe a vállalkozásba fektetniük, mielőtt az első kutatási eredmények Magyarországról nyilvánossságra kerülnek, mielőtt a részvényeket jegyzik a londoni tőzsdén, mielőtt néhány európai fonttal a részvények emelkednek, és mielőtt a vállalkozás további projekteket vásárol meg Európában! ” (Nem kívánom reklámozni a cégeket, ezért nevüket sem írtam ki. Részletesen itt olvasható: www.minenportal.de/artikel.php?sid=14845, Ford. Provincia)

 Egy drágakövekkel kereskedő orosz milliomos pedig bérbe vette születésnapjára a szardíniai Smaragd-part egyik legszebb öblét.  „Az este összesen egymillió eurójába kerül az üzletembernek.”  http://mno.hu/szinesvilag/egy-egesz-oblot-vett-berbe-a-bulihoz-1099234

Valami nagyon nincs jól.

–          Ugyan kérem – hallom az egyik ellenvéleményt – a bányaprojektekhez egyaránt szükség van bányamunkásokra, de befektetőkre is. Az csak természetes, hogy a részvényes nemcsak pénzét kívánja vissza, de minél nagyobb haszonra is szeretne szert tenni. Nekik is kell élniük valamiből.  A kereskedő meg miért ne ünnepelne, ha ilyen jól megy az üzlet. Miért ne költene, ha van miből.  Az öbölért fizetett pénz egyébként is a helyi önkormányzaté lesz, használják fel okosan azok.

–        Van igazság ebben is, de a munkások sok helyen embertelen körülmények között dolgoznak… – kozkáztatom a vitát.

–         A bányászok csak ne panaszkodjanak, inkább örüljenek a munkahelynek. Egyik munkahely ilyen, másik olyan – toldja meg más az előbbi véleményt – egyébként nem kötelező bányában dolgozni.

–          De a bányászattal tönkre teszik a termőföldet, a természeten nagy sebet ejtenek, addig akik meg az innen jött kincseket élvezik, nem tudják mit csináljanak!!… – siet a segítségemre egy jóérzésű ember.

–         Hát ha van pénze? Miért ne élvezze? Egyszer élünk. Savanyú a szőlő? – torkolnak le minket.

 Epilógus

2013. március 7-én volt bányászok tüntettek Pécsett. A tüntetésre Pécs és Komló mellett többek között Magyarszékről, Kalocsáról és Hódmezővásárhelyről is érkeztek.

http://www.bama.hu/baranya/kozelet/volt-banyaszok-tuntettek-pecsett-487097

Provincia