Kovács Ákos és a női princípium

Ákos „dalszerző úr” nőket illető kommentjeiről mindent és mindennek az ellenkezőjét is elmondták az utóbbi napokban. Szerencsétlen megszólalás volt, annyi szent.

Míg az emberek-főleg a nők-jelentős része Ákos szavain akadt ki, addig a kormány támogatói szokásukhoz híven megint arról beszélnek, hogy a „ballib” média és véleménycsinálók üldözik Ákost mert konzervatívként mert megnyilvánulni, a helyes, tradicionális értékek védelmében. Soha még közel abszolút hatalommal rendelkező párt és támogatói nem voltak ilyen üldözési mániásak…

A kérdés az: vajon üldözik-e Ákost, és miért is?

12079671-labak_fb.jpg
Ki üldözi Ákost?

Természetesen neki is, mint mindenkinek a demokráciában, megvan a joga a konzervatív életszemlélethez. Ennek gyakran része egyfajta kozmikus, Isten által teremtett rendbe vetett hit („normalitás” ahogy ő fogalmaz[1]) és az ősök erkölcseinek tisztelete. E konzervatív világnézet a hagyományos családmodellt eszményíti és elkötelezett a népességnövekedés mellett. A népességnövekedés vagy a népességcsökkenés megállításának különleges fontossága a mai magyar pszichében annak is betudható, hogy a magyar nép a török időktől fogva számtalan területen háttérbe szorult más népekkel szemben, és ez hozzájárult a trianoni katasztrófához is. Még Böjte Csaba atya is arra intette a népet nemrég[2], hogy azért is nemzzenek gyerekeket, mert a gyerek élet és az elnéptelenedő területeket idegenek népesítik be. A hagyományos családmodell védelmében pedig a jobboldal a feminizmus, a homoszexualitás és az LGBT-mozgalmak rémét szokta megidézni.

Nos, Ákosnak szíve joga hogy konzervatív nézeteket valljon, de az a kijelentés, hogy van egy „női princípium” aminek megfelelve a nők nem versenyezhetnek a férfiakkal, nem kereshetnek ugyanannyit mint a férfiak (mert inkább otthon kéne lenniük) súlyosan sérti a női és férfi egyenjogúság elvét. Ákos megpróbálta meghatározni mások rendeltetését, és egyúttal elvitatta jogukat, hogy vele egyenlőek legyenek. Ez még nem gyűlöletbeszéd, hanem egy vélemény. Azonban a Telekomnak is joga volt megszakítani vele a szerződést. Ugyanis az ilyen megnyilvánulások sértik a köz nagy részét, ellentétben állnak a fejlett Nyugat politikai elveivel és emberi jogok iránti elkötelezettségével. A Telekom egy üzleti vállalkozás, és azért támogat valakit, hogy profitot csináljon. Ákos nézetei rossz reklámot jelentenek. A kormány erre úgy reagált, mint egy patrimoniális királyság, ahol egyedül az uralkodó és a szűk udvari elit határoz mindenről: megszakították a Magyar Telekommal fennálló szerződéseik egy részét.[3] Ezek után felmerül a kérdés: ha ebből kár keletkezik, ki fog fizetni? Mint annyi más, a Fidesz által izomból átnyomott ügyben ismét a magyar adófizetők állják a gőg számláját?

Egyébként azt még hozzá lehetne tenni, ha egy kormány a népesség növelését tartja feladatának, akkor általános családbarát politikát kell, hogy kövessen. Motivált tanárok, támogatott és nem tönkretett, nem túlcentralizált (lásd: KLIK) oktatás, bölcsödék és óvodák, elégséges férőhellyel. Jövőkép a fiataloknak, munkalehetőség a felnövőknek. Békesség az ország számára a gyűlöletkampányok helyett.
Ezt teheti a kormány, amelyik gyermekeket akar, ehhez járulhat hozzá jó szívvel a konzervatív ember.

Mindezeknek a nyomát se látni. Valóban vannak olyan intézkedések, amelyek a családokat támogatják, de az oktatás, az egészségügy, a társadalmi béke teljes szétverése zajlik, és mellékesen a közpénz pazarlása. Van annak is oka, hogy olyan sok fiatal megy külföldre, és az ok nem egyszerűen a nagyobb fizetés. Hanem például az arrogancia vagy a korrupció is.

Ákos politikai véleménye tehát nem megalapozott, nem reális, a levegőben lóg. Síkra szállni amellett, hogy a nők ne “versenyezzenek” a férfiakkal, ne keressenek annyit, amennyit a férfiak? Ugyanazért a munkáért? Ez a női nem szolgaságának kimondása. Ha a nők nem dolgoznak, akkor a férfiaktól függenek, vagy attól, aki eltartja őket. Ha megözvegyülnének vagy hajadonok maradnának kiszolgáltatottak, ha megházasodnának, elnyomottak lennének. A huszadik század megteremtette a nők számára a lehetőséget, hogy eltartsák magukat, és ezáltal ne függjenek másoktól, sőt, befolyásolhassák a társadalmat, a politikát is. Ezáltal a saját sorsukat. És ha már a nők dolgoznak, akkor lesznek egyenlőek a férfiakkal, ha ugyanazért a munkáért ugyanannyit kapnak. Mert a nők egyenlőek a férfiakkal: emberként és polgárként. Ennek a belátásához nem kell gender-elmélet, radikális feminizmus, vagy baloldali lelkesedés. Ami pedig a “női princípiumot” illeti, ez egy metafizikai teória része, és problémás lenne bebizonyítani hogy ilyesmi egyáltalán létezik, azon túlmenően, hogy a nők biológiai adottságai, lelki hajlamai különböznek a férfiakétól. És mi lenne a „férfi princípium”? Hogy a férfi feladata az örök harc? Hagyjuk itt abba, messzire merészkednénk….

Az egyik női kommentelő egyszerűen, egyúttal találóan fejezte ki csodálkozását: “Nofene, iszlamizálódunk?”

[1] http://fesztival.mandiner.hu/cikk/20151214_kovacs_akos_a_noknek_nem_az_a_dolguk_hogy_ugyanannyi_penzt_keressenek_mint_a_ferfiak

[2] https://eloszekelyfold.wordpress.com/2015/12/04/gyarapodo-magyarsag-mozgalom

[3] http://www.origo.hu/itthon/20151217-a-kormany-minden-szerzodest-felbont-a-magyar-telekommal.html

-AS-

 

 


Szerkesztői updating:

Mai napon (2016. jan. 15.) Kovács Ákos kérelmére az index.hu helyreigazítást tett közzé.

http://index.hu/velemeny/2016/01/15/helyreigazitas_akos_kedvenc_kobzos/

http://index.hu/belfold/2016/01/15/helyreigazitas/

 

“Kovács Ákos és a női princípium” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Ákosnak pechje van, még Magyarországon is törvény mondja ki a férfiak és nők egyenjogúságát, köztük az egyenlő bánásmód elvét a munkahelyeken. 1.) Alaptörvény: XV. cikk (3) “A nők és a férfiak egyenjogúak.”
    2.) 2012. évi I. törvény, 6. “Az egyenlő bánásmód követelménye. 12. § (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával.” Hogy Ákos is megérthesse, lefordítom: A nők alacsonyabb bérezése a férfiakkal azonos munkakörben, törvénytelen, azaz büntetendő!

  2. Megjegyzések Ákos “nyelvészkedéseihez”, aki szerint a kultúra a latin agricultura szóból származik. http://www.nyest.hu/hirek/felmuveltseg – de aki latint tanult az tudja, hiszen alap ige, hogy a colo 3, colui, cultus -ból vezethető le a mi kultúránk, meg a mindenféle kultusz is, még az “Ákos-kultusz” is.

  3. Gratulálok, újra csak eljutottunk az 1940-e évekig! A fidesz valóban jobban teljesít. Lásd: Édes ellenfél. Magyar filmvígjáték (1941) (85′) (fekete-fehér) Bojár Kálmán a férfiak jogaiért szónokol a Családvédő Liga rádióközvetítésében. A nőket a fakanál mellé száműzné. A beszéd hatására a bankban több nő elveszti állását, akik ezért botrányt csapnak Bojár házánál. A bosszúhadjáratot Kovács Manci, az állástalan gépírónő vezeti…

  4. A telekomos cirkuszról az jutott eszembe, hogy a szponzorálás és hogy a kormány melyik mobilcéggel köt szerződést, két teljesen különböző dolog.
    A szponzorálás fakultatív, a cég dönti el, ki az, aki jó reklám lenne neki. A kormány telefonszerződése meg gazdaságosságon alapul, biztos (?) volt közbeszerzési pályázat, és ilyenkor a leggazdaságosabb ajánlatot választják, ideológiától függetlenül.
    Vagy túl naivan gondolom? 😀

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.