“Pécs: Árvíz Ürögben, az elhanyagolt negyedben” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Sajnos az egész rendszer nincs méretezve villám árvizekre (flash-flood). Hasonló események bármikor bekövetkezhetnek. Az eredeti, természetszerű állapot visszaállítása lenne a legolcsóbban fenntartatható. A tó helyén egy záportározót kellene létrehozni, hogy a lezúduló víznek átmenetileg helyet adjon. A patak és medre, valamint annak 2 oldali part részlete közterület!!! Próbáljon meg valaki végig sétálni a patak partján az Éger-völgytől az Urán-városig. Hát bizony nem tudna. A meder, hol házilagos kivitelezésű függőleges betonfalak közé van szorítva, hol pedig egyéb módon vették igénybe a vízfolyással határos telkek tulajdonosai. Többen úgy vélik, hogy a telkük a vízfolyás széléig ér. Másutt, pedig éppen, hogy a patak medrének változása miatt, éppen a patak költözött át magánterületre. Az átereszek A patak jobb partjának beépítésére sokkal átgondoltabban kellet volna építési engedélyt adni. Egyes alacsonyabban fekvő telekre épített új házak, egy villám árvíz esetén ugyan csak komoly veszélybe kerülhetnek. Téves vélemény az, hogy a tónak nevezett tározó a természet rehabilitációját jelenti. Ott soha sem volt tó. A 70-es években kialakított tározó éppen egy természetszerű élőhelyet alakított át mesterséges vízfelületté. Amit már akkor úgy terveztek, hogy az állandó gondozást igényel. Például a régen feltöltődött felső iszapfogó rendszeres tisztítását, ürítését. A zsilip időnkénti megnyitásával, az üledék egy részének a léúsztatásával, a meder feltöltődése késleltethető lett volna. A víztározó és az Éger-völgyi patak, valamint vízgyűjtő területe (és nem tó) sorsának újragondolása halaszthatatlan. prof. dr. Majer József ökológus

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*