Soros György hét „pillére”

A köztudatban uralkodó zűrzavar és találgatások miatt, úgy döntöttünk, hogy közreadjuk két nyelven: angol eredeti olvasatban és magyar fordításban, mindenféle – a szöveghez nem tartozó – betoldás nélkül Soros Györgynek a menekült-kérdésre vonatkozó „tervé”-t.

Jobban mondva egy készülő tervezet Soros György megfogalmazása szerinti hét, kötelezően megvalósítandó „pillér”ét. Azért csak ezt a hét pillért, mivel a téma átfogó megközelítése még nem nyerte el – a szerző szerint – a végleges formáját, ám ha az kész lesz, mindenképpen erre a hét pillérre fog épülni:

„What would a comprehensive approach look like? Whatever its final form, it would be built on seven pillars”. (https://www.georgesoros.com/2016/09/12/saving-refugees-to-save-europe/)

Utere felix vivas!

Soros György eredeti írása angolul

Saving Refugees to Save Europe

Magyar fordítás*
*A fordító néhány megjegyzését, ami a szöveg megértéséhez feltétlenül szükséges volt, elütő színnel jelöltük.
A menekültek megmentése Európa megmentéséért
First, the EU must take in a substantial number of refugees directly from front-line countries in a secure and orderly manner. This would be far more acceptable to the public than the current disorder. If the EU made a commitment to admit even a mere 300,000 refugees annually, most genuine asylum-seekers would view their odds of reaching their destination as good enough to deter them from seeking to reach Europe illegally – an effort that would disqualify them from legal admission. 1. Először is, az EU-nak közvetlenül az első sorban lévő államokból (ütközőállamokból) jelentős számú menekültet kell (sic! MUST) befogadnia, mégpedig biztonságos és rendezett módon. Ez sokkal  elfogadhatóbb lenne a nyilvánosság számára, mint a  jelenlegi fejetlenség. Ha az EU kötelezettséget vállalna arra, hogy évente akár csak 300.000 menekültet beenged, a leghitelesebb menedékkérők máris elég jónak látnák az esélyeiket úti céljuk elérésére ahhoz, hogy ne illegálisan akarjanak Európába bejutni – azaz feladnák ezt a (értsd: jelenlegi)  törekvésüket, amely a legális beengedésből kizárja őket.
Second, the EU must regain control of its borders. There is little that alienates and scares publics more than scenes of chaos. 2. Másodszor, az EU-nak vissza kell nyernie a határai fölött az ellenőrzést. Semmi sincs, ami a nyilvánosságot jobban elidegenítené az ügytől és megijesztené, mint a kaotikus jelenetek.
Third, the EU needs to find sufficient funds to finance a comprehensive migration policy. It is estimated that at least €30 billion per year will be needed for a number of years, and the benefits of “surge funding” (spending a large amount of money up front, rather than the same amount over several years) are enormous. 3. Az EU-nak megfelelő pénzügyi alapokkal kell rendelkeznie, hogy egy átfogó migrációs politikát finanszírozzon. Ehhez néhány évig  – a számítások szerint –   legalább évi 30 milliárd euróra lesz szükség, és az előnye ennek a finanszírozási-sokknak (nagy mennyiségű költőpénz megelőlegezése, az ugyanannak az összegnek több évre elosztása helyett) mérhetetlen.
Fourth, the EU must build common mechanisms for protecting borders, determining asylum claims, and relocating refugees. A single European asylum process would remove the incentives for asylum shopping and rebuild trust among member states. 4. Negyedszer. az EU-nak közösen kell kidolgoznia egy mechanizmust a határok védelmére, a menedékkérők elbírálására, és a menekültek áttelepítésére. Az egységes európai menekültügyi eljárás megszüntetné a menedékjog vásárlására való ösztönzőerőt, és a tagországok közötti bizalom újjáépítését támogatná.
Fifth, a voluntary matching mechanism for relocating refugees is needed. The EU cannot coerce member states to accept refugees they do not want, or refugees to go where they are not wanted. A scheme like the one used by Canada could elicit and match the preferences of both refugees and receiving communities. 5. Ötödször,  szükséges az önkéntes egyetértési mechanizmus a menekültek áttelepítésében. Az EU nem kényszerítheti a tagállamokat, hogy menekülteket fogadjanak be azok, akik nem akarnak, amint a  menekülteket sem, hogy oda menjenek, ahol nem kívánatosak. Egy olyan séma, mint amit Kanadában alkalmaznak, megfelelő előnyöket biztosítana mind a menekültek, mind a befogadó közösségek számára.
Sixth, the EU must offer far greater support to countries that host refugees, and it must be more generous in its approach to Africa. Instead of using development funds to serve its own needs, the EU should offer a genuine grand bargain focused on the needs of recipient countries. This means creating jobs in refugees’ home countries, which would reduce the pressure to migrate to Europe. 6. Az EU-nak egyértelműen erősebben kell támogatnia a menekülteket befogadó államokat, és Afrikával szemben nagyvonalúbbnak kellene lennie. A saját szükségleteire felhasználható fejlesztési támogatás helyett az EU-nak egy olyan hiteles nagyszabású üzletet kellene ajánlania, amely a kedvezményezett országok szükségleteire szabott. Ez azt jelenti, munkahelyeket létesítenek a menekültek hazáiban, ami az Európára nehezedő migrációs nyomást csökkentené.
The final pillar is the eventual creation of a welcoming environment for economic migrants. Given Europe’s aging population, the benefits migration brings far outweigh the costs of integrating immigrants. All the evidence supports the conclusion that migrants can contribute significantly to innovation and development if they are given a chance to do so. 7. Az utolsó pillér a gazdasági menekülteket fogadó (/üdvözlő) környezet végső megalkotása. Európa öregedő lakosságát tekintve, a migráció előnyei a bevándorlók integrálásának költségeit  jóval meghaladják. Minden bizonyíték alátámasztja a végső következtetést, hogy a migránsok  jelentősen hozzá tudnak járulni az innovációhoz és a fejlődéshez – ha esélyt kapnak rá.

Miért fontos, hogy a magyar parlament ne ratifikálja a CETÁT?

Nyilvános képviselői párbeszéd a CETA-megallápodásról az EU és Kanada között, 2016. nov. 15. a Civil Közösségek Házában, Pécs

Előadók:
Dr. Vicze Csilla (ÖPE)
Dr. Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)
Kővári János (ÖPE)

Vicze Csilla nyitóbeszédéből:

„A pénzügyi háttérhatalom világuralmi törekvése a teljes gazdasági erőfölény 20161115_ceta_0127klmegszerzése. Ennek a jogi eszköze a CETA, a TTIP és TISA. /Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (Transatlantic Trade and Investment Partnership /TTIP), a Kanada és Európa között megkötendő CETA (Átfogó Kereskedelmi és Gazdasági Megállapodás/Comprehensive Economic Trade Agreement) és TISA (Szolgáltatások Szabadkereskedelmi Egyezménye/Trade in Services Agreement). A nemzetek felett álló globális tőke ezen Európára ráerőltetett egyezményekkel biztosítja a teljes gazdasági erőfölényét. A CETA meghatározóan rányomja majd bélyegét az EU kereskedelmi politikájának további sorsára. A kanadai óriás cégek mellett a Kanadában megtelepedett amerikai vállalatok is nyugodtan bejöhetnek a CETA keretében Európába.

2016. október 30-án vasárnap ugyan aláírták a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodást (CETA) Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Robert Fico, az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Brüsszelben, de az ügy távolról sem zárult le.

A megállapodás hatályba lépéshez még szükség van az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállami ratifikációra. Most a 28 tagállam és a tartományok parlamentjei kerülnek döntő helyzetbe: megszavazzák az országgyűlési képviselők egy olyan egyezmény ratifikálását, avagy egy újfajta, demokratikus Európa megteremtését, az „európai démosz” születését segítik.

Az egyezmény tartalma, veszélyei

Kártékony jogharmonizáció: a liberalizált, egységes szabályozórendszer kötelezővé tétele ugyanis gyengíti az európai környezeti- és élelmiszer-biztonsági normákat, korlátozza a hazai tőkét. (pld.: ellenőrizetlen lesz a génkezelt élelmiszerek behozatala, a ma még Európában irányadó elővigyázatosság elvét semmibe veszik, eddig Európában betiltott gyomirtókkal, műtrágyával termesztett növényekből előállított élelmiszerek szabadon kerülhetnek asztalunkra.

A befektető védelmi záradék lehetővé teszi a multinacionális cégek számára, hogy a nemzeti bíróságokat kihagyva kártérítést követeljenek s az elmaradt haszon miatt bepereljenek egyes kormányokat, amikor azok törvényeket hoznak az emberek egészsége vagy a környezet védelme érdekében.

Kártérítés kötelezettség:milliárdos fizetési kötelezettséget róhatnak kártérítés jogcímén a nemzetállamokra, ha egy állam a beruházók profitérdekeit sértő szabályozást hoz. (pld: az Alaptörvényben biztosított GMO mentesség miatt perelhető lesz a Magyar Állam. Romániával szemben több százmillió dolláros követelése van egy magáncégnek, mert erős civil nyomás hatására betiltotta a Tiszát ciánnal szennyező verespataki aranybányát.

A befektetési bíróságok rendszere antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz, anem jogász szakemberekből álló magánbíróságok valójában kívül esnek a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereken, megakadályozzák a szuverén törvénykezést, a nemzetek feletti magánbíróságok figyelmen kívül hagynák a nemzeti bíróságok döntéseit, párhuzamos jogrendszer ellentétes az uniós joggal. Jogi szakértők szerint a befektetési bírósági rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

A német bírói szövetség által közzé tett nagy jelentőségű állásfoglalás megerősíti a civil szervezetek által már korábban kiállított véleményt: az Európai Bizottság által erőltetett befektetési bírósági rendszer alapjaiban hibás, antidemokratikus és elfogadhatatlan. A DRB szerint nincs jogi alapja egy ilyen befektetési bírósági rendszer létrehozásának, és szükség sincs rá.
A német bírói szövetség szerint egy ilyen, a befektetők számára létrehozandó különleges bíróság rossz irány. A szervezet szerint az EU-nak nincs is jogköre egy ilyesféle befektetési bíróság létrehozására.

Belgium 2016. október 27-én elfogadott nyilatkozatában kijelentette, hogy regionális kormányzataik közül négy nem fogja ratifikálni a kereskedelmi egyezményt, ha a tervezett befektetési bírósági rendszert meg nem változtatják. Ezen felül Belgium az Európai Bírósághoz fordul, annak tisztázása érdekében, hogy a CETA-ba tervezett befektetési bírósági rendszer összeegyeztethető-e az európai joggal. Ezen feltételek teljesítésével fogadta csak el Vallónia a CETA aláírását.

Az egyezmény aláírásának várható káros hatásai:

Az egyezmény minden magyar, így a pécsi vállalkozók, különösen a 20161115_ceta_0169_1500x1040mezőgazdasági termelők gazdasági lehetőségeit döntő módon befolyásolja, sérti érdekeiket, hiszen speciális előjogokat biztosít a multinacionális befektetők számára. Így az egyezmény megtiltaná a nemzetállamok számára, hogy a kormányok, az önkormányzatok olyan jogszabályokat alkossanak saját vállalkozásaik, mezőgazdasági termelőik érdekében, amelyek a befektető magáncégek profitérdekeivel ellentétesek.(pld: a bérszint megemelésére a kormányoknak nem marad jogi lehetősége, hiszen a befektetőknek többletköltsége keletkezne. Egyiptomot emiatt pereli egy beruházó óriásvállalat.)

Összességében munkanélküliséghez, egyenlőtlenséghez, a jólét csökkenéséhez vezeta CETA: Az amerikai Tufts Egyetem munkatársai elkészítették az első független tanulmányt az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény várható gazdasági hatásairól

– 316-1331 euróval csökkennének a munkabérek
– csökkenni fognak a kormányzati bevételek
– 0,49%-kal csökkenne a GDP az EU-ban.

Összességében tehát a CETA nemcsak gazdasági recesszióhoz fog vezetni, de növeli a munkanélküliséget, a társadalmi egyenlőtlenségeket, negatív hatással lesz a társadalmi kohézióra egy már egyébként is bonyolult és törékeny politikai helyzetben írják a fenti tanulmányukban az amerikai egyetem munkatársai.

A CETA nemzeti szuverenitásunkat is veszélyezteti.Ezen ügy komoly kihívás a helyi és az európai demokrácia számára. Itt és most Pécsett ugyanúgy tehetünk a CETA ellen, mint a közel 2100 európai, belga, francia, angol önkormányzat, amelyek elfogadták a csatolt Barceloniai NyilatkozatotPDF, amelyben

nyomatékosan felhívják az önkormányzatok az Európai Parlamentet, az Európa Tanácsot és a nemzeti kormányokat, hogy ne ratifikálják a CETA-t”.

Óriási jelentősége lenne, ha Magyarországon először Pécs csatlakozna az aláírókhoz s elindulna egy folyamat, amelyik Európában már zajlik a multinacionális cégek teljes hatalom-átvételével szemben.

FIDESZEN és a Kormányon belül is komoly viták voltak a CETA aláírásáról, nem elképzelhetetlen, hogy ebben a fázisban a magyar Országgyűlésben elbukik majd az egyezmény, bár úgy néz ki, a Kormány tényleg azt szeretné, hogy a parlament döntsön a CETA esetleges aláírásáról.

Pedig az Iránytű Intézet által megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) inkább veszélyesnek ítéli, ha piaci érdekek mentén lemondunk az élelmiszer-ipari felügyeletről, míg a megkérdezettek alig több mint egyötöde (22 százalék) vélekedik úgy, hogy a CETA megkötése nyomán a piaci lehetőségek bővülése és az élelmiszer-biztonság szempontrendszere harmonizálható. A kérdést megítélni nem tudók aránya relatíve magas, 9 százalék volt. A nép akaratával szemben nem lehet demokráciában dönteni vagy nem beszélhetünk demokráciáról.

Aztán Dr. Keresztes László Lóránt vette át a szót.  20161115_ceta_0134kl Felhívta a figyelmet arra, hogy több úgynevezett “szabadkereskedelmi” egyezmény előkészítése folyik párhuzamosan, melyek közül a CETA az, amelynek az aláírása már megtörtént, és ratifikációra vár. Megemlítette, hogy az Egyesült Államok, és az Unió közötti egyezmény, a TTIP tárgyalásának folyamata megrekedni látszik, de előkészítés alatt áll a TiSA-egyezmény, amely a szolgáltatások kereskedelméről szól. Ennek a folyamatában több mint húsz partner vesz részt, közöttük az Európai Unió, és az Egyesült államok is. Elmondta, hogy ezekben az egyezményekben közös, hogy az úgynevezett “nem vám-jellegű” korlátok lebontását szolgálnák. Álszent módon “jogharmonizációt” említenek, amely a valóságban azokat a szabályozásokat gyengítené, amelyek jellemzően az egészség, a szociális jogok, az élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem, stb. érdekében születtek. Tehát e szabályozások közül általában azokat vennék figyelembe, amelyek a legkevésbé szigorúak, tehát e folyamat ellentétes az érdekeinkkel. Konkrét példaként említette, hogy ez által elveszítenénk az “elővigyázatosság elvének” érvényesítését, amely alapvető a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság tekintetében.

Beszélt arról, hogy a tárgyalási folyamat nem volt átlátható (és most sem az), és abban alig kaptak szerepet civil szervezetek, szemben a nagyvállalatok lobbistáival. Az unió szintjén a politikusok sem láthatták e folyamatot; ezt azokkal a konkrét példákkal illusztrálta, amelyeket az Európai Régiók Bizottságának tagjaként személyesen is megtapasztalt. Kiemelte, hogy ez az álszent, és antidemokratikus eljárás, amely komoly tiltakozásokat váltott ki Unió-szerte, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a polgárok bizalma az Unióban.

Beszélt még arról az elfogadhatatlan “befektető-védelmi” eljárásról, amely lehetőséget adna az egyezmények kapcsán a multinacionális nagyvállalatoknak, hogy nemzetközi “választott-bíróságok” elé citálják a nemzetállamokat, abban az esetben, ha úgy vélik, sérültek profit-érdekeik. Ez ugyanakkor sértené a nemzeti szuverenitást, hiszen a polgároknak csökkenne az a lehetősége, hogy az általuk választott képviselők határozzák meg azokat a szabályokat, amelyek az életükre kihatnak. Ez a rendszer különösen veszélyes lenne azért, mert jellemzően ezen egyezmények szövegezése nem kellően pontos, és így számtalan alkalom adódna a jogvitákra, amelyek nem nemzeti bírságok előtt folynának. Ezt alátámasztotta konkrét adatokkal, amelyek a NAFTA-egyezmény kapcsán Kanada kormányát érő jogvitákra, és a nagyvállalatok felé, az állam által kifizetett kártérítések összegére utaltak.

Utoljára Kővári János képviselő Keresztes Lóránthoz fordulva emelkedett 20161115_ceta_0167klszólásra. Annak örül különösen, hogy ebben a fontos kérdésben egyetértenek, mint egyébként más szakmai kérdésben is. Reméli, hogy közösen fellépnek a legközelebb pécsi közgyűlésen.
Végül lehetőségük volt a megjelenteknek, hogy kérdést tegyenek föl az előadóknak.