LMP: Gőzerővel folytatódik a város közelében az „atomtemető”-projekt

The bright future of PécsMa értesültünk az LMP közleményéről:

„A FIDESZ elárulja Pécset!

A várost a csőd szélére juttató, és pártpolitikai irányítás alá helyező FIDESZ újabb ügyekben árulja el Pécset. 8.5 év rombolás után már a jövőnket árusítják ki, amikor kiszolgáltatják Pécset az elfogadhatatlan urán-projekteknek, és nem engedik, hogy a város döntsön a saját jövőjéről. Gőzerővel folytatódik a város közelében az “atomtemető”-projekt, októberben pedig elindult az uránbányászati tevékenység környezeti hatásvizsgálati eljárása. A városvezetés pedig semmit nem tesz Pécs érdekeinek érvényesítéséért.

Csizi Péter fideszes országgyűlési képviselő a városi közgyűlés felhatalmazása nélkül tárgyal a paksi bővítésért felelős miniszterrel azt célozva, hogy Pécs “érdekelt” legyen a projektben. Azt, hogy pontosan mit akar elérni, még Páva Zsolt polgármester sem tudja – konkrét választ ugyanis nem tudott adni Keresztes László Lóránt képviselő erre vonatkozó kérdéseire. Érdemi tájékoztatás nincs, eközben folytatódik az atomtemető-projekt, és új lendületet vett az uránbányászat újraindítását célzó tevékenység.

Pécs gazdaságát új alapokra kell helyezni, a város elfogadott stratégiai dokumentumai szerint, az adottságok, lehetőségek jó kihasználásával. Ezekkel a célokkal minden szempontból ellentétes lenne az, hogy Pécs közelében nagy aktivitású nukleáris-hulladéktárolót építsenek, mind pedig az, hogy a város területét érintően ismét uránbányászatot készítsenek elő. E tevékenységek a környezeti kockázatokon túl, pusztán gazdasági szempontból is súlyos csapást jelentenének Pécsnek.

Az LMP a Közgyűlés októberi ülésén ismét benyújtja javaslatait, a város érdekeinek érvényesítése érdekében. Amennyiben a fideszes többség e javaslatokat újra lesöpri az asztalról, helyi népszavazást fogunk kiharcolni, együttműködésben a város civil szervezeteivel.

Október 24-én pedig újabb lakossági fórumot rendezünk e rendkívül fontos kérdések megvitatására.

Dr. Keresztes László Lóránt,
pécsi önkormányzati képviselő, LMP

Dr. Kóbor József,
megyei elnök, szakszóvivő, LMP”

LMP: Páva Zsolt nyolc polgármesteri évének szomorú mérlege

Dr. Keresztes László Lóránt
Dr. Keresztes László Lóránt
Dr. Keresztes László Lóránt

Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) mai sajtónyilatozatából:

Páva Zsolt 8 éve nyerte meg az időközi választást (holnap lesz ennek 8 éve). A munkáját 2010 óta kétharmados Fidesz-kormánnyal a háta mögött végezheti. Ilyen időtávban már lehetséges, és szükséges átfogó értékelés végezni az eredményeiről.

Pécs a Dunántúl legnagyobb városa, az egyik legszegényebb uniós régió természetes központja. Sajnos e 8 év alatt a gazdasági erő tekintetében leggyengébben teljesítő hazai nagyvárossá vált.

Mi ennek a 8 évnek a mérlege (adatok, szemben a propagandával)?

Semmi nem elég az eredményhez: a városvezetők büszkén hirdetik, hogy Pécs (a vidéki városok között) a második legtöbb fejlesztési forrásból gazdálkodhatott, és gazdálkodhat. Az ún. „eredménytérkép” alapján immár 94 Mrd Ft értékben valósultak meg fejlesztések. Mit sikerült tehát e hatalmas összeg felhasználásával elérni?

Ötezerrel kevesebb munkahely: 2009-ben a tejes munkaidőben foglalkoztatottak száma 41 ezer fő felett alakult, hat év alatt ez a szám 5 ezer fővel csökkent Pécsen. Tehát 5 ezerrel kevesebb munkahely volt 2015 elején (nincsenek hivatalos adatok, amelyek ennél frissebbek)

Utolsó hely a nagyvárosok között: egy friss, megdöbbentő adat (adatok a városok idei költségvetései alapján): Pécs gazdasága a vidéki nagyvárosok versenyében immár az utolsó helyre került. Az iparűzési adó várt értéke alapján Pécs nem csak Miskolc, és Szeged mögé került, de immár a jóval (25 ezer fővel) kisebb Nyíregyháza is megelőzi városunkat (több iparűzési adót fog termelni). Tehát a 100 ezernél népesebb városok között Pécs a gazdasági erő tekintetében az utolsó helyre került.

A gazdasági mélyrepülés következményeként: 13 ezerrel kevesebben vagyunk: 2009-ben a város lakónépessége még 158 ezer fő volt, 2015 elejére ez a szám 145 ezer főre, azaz 13 ezer fővel csökkent a város lélekszáma, Páva Zsolt polgármestersége alatt. Ez sajnos a legszomorúbb érték a hazai regionális központok között.

Páva Zsolt feltette a kezét: A 8 éve hivatalba lépő polgármester feladta a küzdelmet. Semmiféle érdemi gazdaságfejlesztési koncepciót, vagy ezzel kapcsolatos együttműködést nem tudott felmutatni. A városi közgyűlés februári ülésén, Keresztes László Lóránt képviselő felvetésére ráadásul azzal mentegetőzött, hogy Pécsnek rossz a földrajzi fekvése. Ezzel hivatalosan is elismerte, hogy feladta a harcot, és fogalma sincs, miképpen lehetne a város gazdasági leszakadását megállítani.

Dr. Keresztes László Lóránt
Dr. Keresztes László Lóránt

De ha rossz a földrajzi fekvés, akkor hol vannak a régóta ígért infrastrukturális fejlesztések? Autópályák meghosszabbítása a határig? A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok megteremtésének feltételei? Ezekért való eredményes küzdelem? Miért nem sikerült 8 év alatt életet lehelni a reptérbe? A polgármester számos intézkedése ráadásul nem növelte, hanem csökkentette a térség vonzerejét.

Páva Zsolt még a nukleáris hulladéktároló terveivel kapcsolatban sem emeli fel a szavát, ami megint csak ellentétes lenne a város fejlesztési terveiben megfogalmazott irányokkal.

Milyen gazdaságfejlesztés várható továbbá a haditechnikai parktól, jégpálya-fejlesztéstől, stb?

Költségvetés: ebben sem sikerült eredményt elérni; folyamatos kormányzati segítségre szorulunk, és ismét brutális az eladósodás, bőven 10 Mrd felett vagyunk a hitelekkel, a cégeket is beleszámítva.

Botrányokban is az élen: Sajnos Pécsre továbbra is jellemzően a botrányok. A Zsolnay-ügy mellett elsősorban a Volvo-buszok beszerzését kell megemlíteni. Az elhúzódó belső vizsgálatok után lassan fény derül a Volvo-beszerzések körüli óriási problémahalmazra.

Összegzésként megállapítható, hogy a kormányt nem érdekli Baranya és Pécs helyzete. Páva Zsolt pedig az elmúlt 8 év alatt a leggyengébb kezű nagyvárosi polgármesternek bizonyult, akinek saját pártján belül, és a kormánya felé sincs lobbiereje. Ez sajnos meglátszik a város jelenlegi helyzetén.”

Pécs, 2017.05.09.

 

Jégpálya a hegytetőn, tankok a Tüskésréten? Beszélgetés a városfejlesztés két „irracionális ötletéről”

Jegpalya_Tankok_fb_rendezveny.jpg

A Fidesz/KDNP városvezetése részéről tervezett két nagyberuházás összesen kb. 1,120 mrd. Ft.-ba kerül. Az egyik terv miatt kivágnak több hektár erdőt a pécsi tv-torony körul; a hadiipari parknak kiszemelt terület Tüskésréten, ahol azelőtt a hőerőmű volt, pedig erősen szennyezett – mondta Keresztes László Lóránt képviselő (LMP) hétfőn este a Corso Hotelben egy nyilvános beszélgetésen a városfejlesztési tervekről.

„Nem kell hosszan taglalni azt, hogy milyen jelentősége lesz a város jövőjére nézve a jelenlegi fejlesztési ciklusnak. “Jégpálya a hegytetőn, tankok a Tüskésréten? Beszélgetés a városfejlesztés két „irracionális ötletéről”” bővebben

Vittünk magunkkal Európa zászlót…

… amikor 2015. április 2-án 16 órára, mi pécsi civilek összegyűltünk a pécsi városháza elé, ahol flashmobot tartottunk, és az Öröm Ódát énekeltük. Egy petíciót is szerettek volna a szervezők átadni Páva Zsolt polgármesternek, aki állítólag nem tartózkodott ebben az időben a városházán, és nem akadt senki, például helyettese Őri László sem, aki a kérvényt hajlandó lett volna átvenni.

Az eseményről készült fényképeket itt lehet megtekinteni.

Kakas Éva beszéde pedig alább olvasható:

“Kedves barátaim, európai polgárok!

Hozz_magadal_9928_800x600
Összegyűltünk és az Öröm Ódat énekeltünk

Mert ugye itt mindannyian európaiak vagyunk? Mert Magyarország az Európai Unió tagja immár csaknem 11 éve, és ezzel a csatlakozással a magyar történelem nagyjainak óhaja teljesült: végre hazánk elfoglalta méltó helyét az európai nemzetek közösségében, nem a lesajnált Kelet vagyunk többé, hanem egyenrangúak a többi tagállammal.

Azért jöttünk ma itt össze, hogy megmutassuk a városvezetésnek: vannak, akiknek igenis hiányozna az Unió, noha olybá tűnik, egyes képviselők a nagy szabadságharcban megfeledkeznek arról, kik támogatják Magyarországot.

Egy hete történt, hogy a közmeghallgatáson megjegyeztem, miért is nincs a teremben Európa-zászló, melynek hiányát azért is furcsálltam, mert az előterjesztő fél óráig sorolta, mi mindenre fogja a város használni az uniós forrásokat.

Márpedig eme források igen jelentősek, nélkülük a város, mi több, az ország a jelenleginél is nagyobb bajban volna. E pénzek lehívásából lehet új munkahelyeket létesíteni, óvodákat, iskolákat, más közintézményeket korszerűsíteni, a város köztereit rendbe rakni, szociális bérlakásokat építeni.

A közmeghallgatáson elmondott hozzászólásom egyetlen kérdésére, javaslatára sem kaptam választ, csupán az Európa-zászlót hiányoló megjegyzésemre. Az ellenben roppant érdekes volt, magam részéről ugyancsak elkerekedett a szemem. Egy gyaníthatóan euroszkeptikus hozzászóló engem kioktatandó azt mondta, hogy akinek hiányzik az EU-zászló, hozzon magával, mely megjegyzését tapsviharral honorálta a Fidesz-frakció.

Barátaim, amint látjátok, én hoztam magammal! Örömmel látom, hogy ti is lobogtatjátok az Európa-zászlót.

Mert mi büszkék vagyunk arra, hogy a 2010-es Európai Kulturális Főváros polgárai vagyunk, és 2020-ban is olyan Pécset akarunk látni, amely méltó egykori EKF rangjára.

Játsszunk el a gondolattal, mi minden hiányozna a városunkból, ha mindazt kiradíroznánk, melyet a uniós támogatásokból valósított meg Pécs?

Nem lenne Tudásközpont, Kodály Központ, a köztereink továbbra is lepusztultan búslakodnának, a csodálatos Zsolnay Negyed lassan az enyészeté lenne, a köztereink elhanyagoltan árválkodnának.

Bizonyos vagyok benne, hogy nem ezt akarják a pécsi polgárok, tehát a városvezetés szembe megy a lakosok akaratával, noha számtalanszor eme akaratra hivatkozik.

Csak vesztene a város, az ország az uniós tagság nélkül.

És ez a veszteség kölcsönös lenne, hiszen az európaiság eszméje, a szolidaritás, a kölcsönös egymásra utaltság, a kulturális értékközösség sérülne, ha hazánk nem lenne EU-tag. Ám az Unió valószínűleg könnyebben kiheverné ezt a veszteséget, mint Magyarország.

Úgy hiszem, vagyunk néhányan e hazában – remélem, mi vagyunk többségben -, akik szerint nem Kazahsztán az igazodási pont.

Zaklatott történelmünk során minden haladó magyar gondolkodó vigyázó szemét Európára vetette, arra az Európára, amelynek több ezer éves múltja rengeteg kulturális értéket teremtett, és eme értékek a többi földrész számára is mértékadók voltak.

Hozz_magadal_9926_600x800
Európa nem Kazahsztán; itt vannak alapértékek, ott csak diktator

Az európai alapértékek közé tartoznak például a következők: az emberi méltóság, a szabadság, egyenlőség, jogállamiság, az emberi jogok tisztelete, a kisebbségek és a nők emancipációja, a tolerancia.

Mi, európai polgárok ezekről nem kívánunk lemondani! Igen, számunkra ezek a valódi értékek, ezek jelentik az igazodási pontokat.

Ez a kicsinyke ország Európa közepén, polgárainak nagy többségének támogatásával lépett be 2004-ben az Unióba, és ott is akar maradni!

Éljen tágabb hazánk Európa, szűkebb hazánk Magyarország!”