Egy nővér 600 forintos órabért kap – és új hűtőszekrényről álmodik: Pódiumbeszélgetés

Tegnap este, 2016. április 18-án az Ökopolisz Alapítvány az „Ökopódium Plusz, Pécs“ rendezvénysorozatában „Dolgozói Szegénység“ címen pódiumbeszélgetést  rendezett a Művészetek és Irodalom Házában

A rendezvényen részt vettek:

Szél Bernadett – országgyűlési képviselő, társelnök, LMP

Sándor Mária – a fekete ruhás nővér

Nagy Erzsébet – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pécsi ügyvivője

Dr. Keresztes László Lóránt – önkormányzati képviselő Pécs, LMP

Moderátor: Dr. Glied Viktor

A vendégek bemutatása után dr. Glied Viktor politológus először Nagy Erzsébetnek adta át a szót, aki ismertette a PDSZ követeléseit (lásd a Függelékben) és azt a hosszú utat, amely a mostani tanárlázadásig vezetett. Beszélt az április 15-éről is, amely az oktatási és az egészségügy példátlan összefogásának napja is volt.  Április 20-án remélhetőleg még többen és főleg még több ágazat szakszervezetei csatlakoznak.  Megemlítette azt is, hogy a sztrájk szervezése során megpróbáltak – eddig sikertelenül – egyeztetni dr. Udvardy György megyéspüskök úrral. A püspök, aki az április 15-igazgatói értekezleten részt vett, egyebek mellett arról is szólt, hogy a pedagógus szakszervezetek megkeresték az egyházmegyét. A megyéspükpök a “pedagógusoktól azt kéri, semmilyen munkabeszüntetési, sztrájk kezdeményezésben (sic!) ne vegyenek részt, ellenkező esetben él eljárási jogával”. Nagy Erzsébet újabb megkeresésére az Egyházmegye kommunikációs igazgatója kitérő választ adott, tagadván, hogy a püspök bármiféle nyomást gyakorolt volna iskoláiban. Továbbá azt ajánlotta, ha kétségeik vannak a püspökség jogszerűségével szemben, akkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően szerezzenek érvényt igényeiknek.
Dolgo20160418_Dolgozoi_szegenyseg_2334.JPG

Szél Bernadett összefoglalta az egész országban uralkodó nyugtalanság jellemző okait. „Orbán kormányzata azt bizonygatja, hogy képviseli a magyar állampolgárok érdekeit. De kik ezek a ‘magyar állampolgár’-ok? Akiket ők képviselnek, azok csak az ország dúsgazdag, korrupt elitje, olyanok, mint Andy Vajna vagy Habony Árpád. Pedig a magyar állapolgárokhoz tartoznak önök is, mi is, a nővérek és tűzoltók, a tanárok, a nyudijasok és a fiatalok, akik nem találnak munkát, és ezért mennek el tömegesen külföldre. Mert az éhbérből Magyarországon senki sem tud megélni, ezért áll folyamatosan az összeomlás szélén a kórházi ellátás, meg  az egész egészségügy” –  mondta a képviselőnő.

Ezt követően Sándor Mária jellemezte a gondozás területén tapasztalható hangulatot. Először arról beszélt a feketébe öltözött nővér a közönségnek, hogy ideiglenesen fel akarta adni az egészségügyi ellátás terén és a nővérek ügyéért folytatott harcát. Galló Istvánné volt, aki meggyőzte, hogy folytassa azt. Ő öntött belé bátorságot, ezért is tudott ma este itt lenni, mentegetőzött újra Sándor Mária. Mozgalmának okai között mindenekelőtt azt kell látni: hogy a nővérek csekélyke 600 Ft-ot kapnak óránként, és csak rengeteg túlórával, mely csaknem tönkre teszi őket, érik el a havi mintegy 140.000 Ft-ot. Nyaralást vagy igazi pihenést nem engedhetnek meg maguknak. Ha egy nővér nagyot mer álmodni: akkor az egy új, szép cipő a gyermekek vagy egy hűtőszekrény.

Keresztes Lóránt zárszavával fejeződött be a rendezvény. Megköszönte az előtte elhangzott felszólalásokat, és hangsúlyozta, a polgári ellenzéknek Magyarországon össze kell fogniuk a korrupt kormány ellen, csak akkor van esély a kormányzat leváltására, és véget vetni a fiatalok tömeges kivándorlásának.

A rendezvényről készült képek ITT láthatóak.

 

 

Függelék:

 

A PDSZ KÖVETELÉSEI

  • A gyermekek és tanulók terheinek csökkentése;
  • A pedagógusok munkaterhelésének csökkentése;
  • A Kjt. alá tartozó munkavállalók (pedagógiai munkát segítők és nem pedagógus közalkalmazottak) azonnali és jelentős béremelése;
  • Az iskolák biztonságos működtetetését lehetővé tevő azonnali költségvetési átcsoportosítás;
  • Az intézmények gazdasági és szervezeti autonómiájának helyreállítása;
  • A pedagógus-előmeneteli rendszer, a minősítési és a tanfelügyeleti rendszer jelenlegi formájának azonnali felfüggesztése, és a modern, korszerű rendszerek kidolgozásáig az intézményekben eddig működő belső önértékelési rendszer visszaállítása;
  • A tankötelezettség korhatárának visszaemelése a 18. életévre a szakellátás feltételeinek biztosításával;
  • A minden – nem felmenő rendszerben – bevezetett intézkedés azonnali visszavonása, az eredeti feltételrendszer visszaállítása (szakképzés, érettségi, két-tannyelvű érettségi, stb.);
  • A szakszolgálatok eredeti kapacitásának helyreállítása;
  • A szakközépiskolák közismereti óraszámcsökkenéssel járó átalakításának leállítása;
  • Érdemi, rendszeres érdekegyeztetésre alkalmas fórumok létrehozása és működtetése;
  • Az automatikus tagság megszüntetése a Nemzeti Pedagóguskarban.

 

Az élet labirintusai! Videó

2016. április 16-án (szombat) a „Kezet Nyújtva Egyesület” (Mester Erzsébet) a „Kulturált Állattartásért és Tiszta Környezetért Egyesület” (KÁTKE, Zsuzsanna Zsu Korner) segitségevel „Az élet labirintusai!” rendezvenyt tartott Pécsett, a Széchenyi téren. A széles idő ellenere a hangulat jól volt. A programból:

15.00: Köszöntés és köszönet a megjelenteknek és a támogatóknak

15.10: A megváltozott életkörülmények nehézségeinek ismertetése: kerekesszékkel élve – siketek és nagyothallók problémái a mindennapokban – vakok és gyengén látók nehézségei.

20160416_Az elet labirintusai_9943.JPG 20160416_Az elet labirintusai_9945

20160416_Az elet labirintusai_9948.JPG20160416_20160416_Az elet labirintusai_9952.JPG

20160416_Az elet labirintusai_9958

 

Medvehagyma – Gyöngyvirág

Kezdődik a Medvehagymaszezon. A növény 2016-tól már csak korlátozva gyűjthető! Egy kis bemutatóalbumot készítettem a Medvehagyma és a vele összetéveszthető és erősen mérgező (!) Gyöngyvirágról.

Fotó és szöveg: Provincia

 

1. kép A képen Medvehagyma látható, látszólag egyesével bújnak elő, de később csoportba rendeződnek
1. kép
A képen Medvehagyma látható, látszólag egyesével bújnak elő, de később csoportba rendeződnek
2. kép A Gyöngyvirág egyesével bújik ki a földből, és kifejlett formában is olyan marad
2. kép
A Gyöngyvirág egyesével bújik ki a földből, és kifejlett formában is olyan marad

 

 

 

 

 

 

 

 

3. kép Medvehagymaszárak közelebbről. A levélkék csoportosan fejlődnek egy közös tönkön
3. kép
Medvehagymaszárak közelebbről. A levélkék csoportosan fejlődnek egy közös tönkön

 

 

4. kép Gyöngyvirágszár közelebbről
4. kép
Gyöngyvirágszár közelebbről

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. kép A levelek csak hasonlóak. Gyöngyviráglevél fenn, Medvehagyma lenn
5. kép
A levelek csak hasonlóak. Gyöngyviráglevél fenn, Medvehagyma lenn
6. kép A levelek fonákja további eltérést mutat. Gyöngyvirág fenn, fénylő fonákkal, Medvehagyma lenn, matt a levélfonákja
6. kép
A levelek fonákja további eltérést mutat. Gyöngyvirág fenn, fénylő fonákkal, Medvehagyma lenn, matt a levélfonákja

 

 

 

 

 

 

 

7. kép Virágzó Medvehagyma, most már nem lehet semmivel sem összetéveszteni, még a fehér virágú Kikericcsel sem, mert ha megdörzsöljük a leveleket, csak a Medvehagyma áraszt fokhagymaszagot
7. kép
Virágzó Medvehagyma, most már nem lehet semmivel sem összetéveszteni, még a fehér virágú Kikericcsel sem, mert ha megdörzsöljük a leveleket, csak a Medvehagyma áraszt fokhagymaszagot
8. kép A Gyöngyvirág virágját minden gyerek ismeri, gyakran anyáknapi csokrok része
8. kép
A Gyöngyvirág virágját minden gyerek ismeri, gyakran anyáknapi csokrok része

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rekviem egy ismeretlen ismerősért

Először hárman foglalták el a Spar elé kihelyezett két pad egyikét. Két viseltes öltözetű férfi és egy nő. Időnként körbejárt köztük egy-egy borosüveg, mindenki húzott belőle 1-2 kortyot. Ettől vidámabbak lettek, de sohasem látszottak részegnek.

Bevásárlás után a maradék aprópénzt szétosztottam köztük. Nem jártam rendszeresen ide vásárolni. Néha több hét is kimaradt, de ha mentem, mindig kaptak valamit. Volt, hogy banánt, narancsot, almát vettem nekik a zöldségesnél, vagy ásványvizet. Legtöbbször azonban csak aprót adtam, végül is az ő dolguk, mire költik. Ha italra, akkor arra. Ugyan mi más öröme lehet, a nap mint nap az utcán ücsörgő, vagy kóborló, feltehetően hajléktalannak.

Egy idő után eltűnt a két pad a bolt elől. Ezért nagyon haragudtam, mert az egyik többnyire szabadon maradt, még a három állandó padfoglaló ellenére is, ilyenkor letettem ide a szatyromat, amíg kivettem a pénztárcát, vagy én magam is a padon ülve kényelmesen rendeztem el a vásárolt árut. Most már az emberek is vagy a földön ültek, jó időben a füves részen kinyújtott lábakkal, vagy télen az üzlet melletti betonpadkán. Nekik még rosszabb volt, de senki sem törődött velük.

Nem sokra rá eltűnt a nő is közülük. Gondoltam, talán ma nem jött a térre, vagy csak elment valamiért, valahová; bár az ő részét is előkészítettem a pénzosztásnál, mégis megérdeklődtem, hol van.

– Ma csak ketten vannak? Hol van a harmadik, az asszony, aki szintén itt szokott lenni.

– Meghalt, az én élettársam volt – válaszolt a sovány, hosszú szakállú férfi.

– Fogadja részvétemet. Mi történt vele?

– Szeretett inni, és a mája fölmondta a szolgálatot. Mire kijött a mentő, már nem lehetett megmenteni, addigra meghalt.

Ekkor tudtam meg, hogy a sovány férfi lakik valahol, a város szélén egy fából összetákolt kalyibában.

– Együtt laktak mind a hárman? – faggattam tovább, próbáltam a másikat, a kissé köpcösebbet is szóra bírni.

– Nem, csak mi ketten az élettársammal laktunk ott – válaszolt megint a sovány, szakállas.

– Én itt vagyok mindig, télen-nyáron éjszaka is. Ha nagyon hideg van, bemegyek a melegedőbe, valamelyik szállásra – szólalt meg végre a köpcös.

A jég megtört. Az eddigi közömbös pénzosztás egyszerre tapogatózó közeledéssé változott.

– De régen nem láttuk – fogadtak, ha pár héten át elmaradtunk a Sparból.

Amikor pedig vállalták, hogy a „kerékpáromra is felügyelnek, amíg bemegyek a boltba, ne lakatoljam le”, már ismerősként beszélgettünk. Kölcsönösen bemutatkoztunk egymásnak. A köpcösebb lassan beavatott élettörténetének egy részébe is. A sovány nem volt ennyire kitárulkozó, ám egyik alkalommal, amikor a jól telepakolt kosaramat akartam fölemelni, és elvinni az autóig, kikapta a kezemből.

– Nehéz ez magának, hagyja majd segítek.

Legközelebb nevetős örömmel köszöntöttek. A sovány rögtön kiragadta kezemből a kosarat, és kért is már valamit. Ha tudnék neki egy hivatalos papírt kitölteni.

Megint eltelt hosszabb idő, mire újra ehhez a Sparhoz kanyarodott autónk.

A köpcös szép új télies öltözetben egyedül üldögélt. Kezében egy ugyancsak új bot, lehajtott fejjel azt húzogatta előre-hátra a kövezeten, láthatóan unatkozott, és csak akkor nézett fel, amikor ráköszöntem.

– Milyen régen nem láttam! – mondta ekkor barátságosan.

– Igen, úgy alakult, hogy mostanában nem jöttünk erre, máshol vásároltunk.

– Hol van a kollégája? – kérdeztem, miközben kikészítettem 200 forint aprót.

Egy_ember_a_Spar_elott9078_600x797canvas
Egy autó halálra gázolta – R.I.P.

– Meghalt – válaszolta.

A válasza annyira váratlanul ért, hogy le kellett ereszkednem melléje a padkára – oda, ahol két éve még hárman ücsörögtek békés egyetértésben.

– Mi volt a baja, nem látszott betegnek? – szólaltam meg végre.

– Autó ütötte el.

– Autó?… Hogyan?…

– Nem ismerem a részleteket, én ezen a télen három hónapig börtönben voltam szabálysértés miatt. Azt tudom, hogy szeretett inni, gondolom túl sokat ivott azon az estén, és nem vette észre az autót, az pedig halálra gázolta. Persze némelyik autós úgy hajt, mint az őrült…

Némán hallgattam, és valami tehetetlen szomorúsággal csak ültem azon a hideg kövön, pontosan ott, ahol ő, a soványabb szokott azelőtt.

*

Ezek az emberek olyanok, mint a vadvirágok, szinte észrevétlen kihajtanak, és bármilyen szépek is, a legtöbben csak áttaposnak rajtuk, fölösleges gyomnak tekintve őket. Az sem tűnik föl többnyire, ha egy-egy kiszárad közülük, hiszen van helyettük másik. Azért vigasztaló, hogy a vadvirágoknak is megvan a maguk feladata a Földön.

Provincia