Pécs, a “zöld főváros” – nagy aktivitású radioaktív hulladékok szomszédságában?

Az LMP baranyai szervezete közleménye

Ötszáz euró, ennyi az éves tagdíja a „Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa” nevű nemzetközi szervezetnek, amelybe Páva Zsolt polgármester előterjesztése alapján Pécs bejelentkezett, azzal a szándékkal, hogy miután már volt „Európa kulturális fővárosa”, lehessen egyszer Európa „Zöld fővárosa” is.
Polgármesterünk a Dalkia francia multi képviselőivel egyetértésben fenntarthatóvá” és „zölddé” nyilvánította Pécs biomasszára alapozott távfűtését. Miközben a tüzifa nagyüzemi égetése tovább folyik, évi negyedmillió tonna szalmát égetnek el. Aligha véletlen, hogy ilyen nagy biomasszaégető egységeket Nyugat-Európában sehol sem engedélyeznek, hiszen hátrányosan érinthetik a mezőgazdaságot, az erdőket, a helyi, változatos termelést.
Városunk fejlesztési koncepciója a közelmúltban elkészült. Ennek kulcsszava a fenntarthatóság. A koncepció – igen helyesen – a városban a munkahelyteremtést tekinti a legfontosabb feladatnak. Ennek alapját sok tekintetben a környezetipar (energiahatékonysági technológiák, magas hozzáadott értéket képviselő iparágak telepítése, ilyen jellegű összeszerelő üzemek, megújuló energiatechnológiák), a klinikai szférára alapozott „egészségipar”, a felsőoktatás még vonzóbbá tétele, a kultúra és szolgáltatások jelentik. A koncepció tehát ezekre az irányokra is alapozza a hiányzó pécsi munkahelyek megteremtését.

Atomdiktátor álomvárosa, Pecsistop.hu
Atomdiktátor álomvárosa | (c) Pecsistop.hu 2012

Mindeközben „Magyar Urán Zrt.” néven állami uránbányászati konzorcium alakult, mely – a beruházást elindító döntések esetén – a régi bányánál kétszer több ércet bányászna ki Pécs alól, várhatóan a korábbi dolgozói létszám tizedét sem foglalkoztatva. És ami a friss sajtóhírek alapján is egyre aktuálisabb: a nagy aktivitású nukleáris hulladékok, és a paksi atomerőmű kiégett fűtőelemeinek végleges elhelyezésének kérdése kapcsán újraindultak a kutatások a Pécstől néhány kilométerre fekvő Boda térségében. Amennyiben ez a létesítmény megvalósul a szomszédunkban, az elhelyezés folyamata legalább 100 éves nagyságrendű lehet.
Ezekre lesz pénz, hiszen csak a paksi hitel fejenként hétszázezer forint „devizahitelt” jelent minden magyar polgárnak, csecsemőtől aggastyánig. Ugyanakkor szöges ellentétben állnak az elfogadott városfejlesztési koncepcióval. Gyakorlati szándékot tehát nem látunk a „fenntartható” Pécs megvalósítására. A pécsi és baranyai parlamenti képviselők ezekben az ügyekben nem szólalnak meg, nem vesznek részt vitákban, nem képviselték azt sem, amit saját politikustársaik a városban elfogadtak. Csak az „igen” gombot nyomogatták.
Ezért elvárjuk a Pécsért, gyermekeink jövőjéért felelősséget érző (és helyben létező) politikai erőktől, szervezetektől, hogy haladéktalanul nyilatkozzanak:
Mi az álláspontjuk a Bodára tervezett nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló létesítésének kérdéséről, és ezen álláspontjukat eddig milyen formában fejezték ki?
Hajlandóak-e a városfejlesztési koncepciót tevőlegesen, az országos politikában is képviselni, megvédeni?
Támogatnák-e azt, hogy Pécs közgyűlési határozatokkal, a saját jogán készítsen hatástanulmányokat, megalapozott gazdasági számításokat, hogy ezek alapján a pécsiek teljes körű tájékoztatása megvalósulhasson?
Reméljük, hogy a városvezetés a „fenntarthatóság” megvalósítását nem kívánja letudni 500 euróval…

dr. Kóbor József és dr. Keresztes László Lóránt,
pécsi önkormányzati képviselők (LMP)

Rezsicsökkentés rövid távon

Február 11-én, kedden 18 órakor a Zsolnay Kulturális Negyed E78-as termében Németh Szilárd, Csepel polgármestere, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának vezetője tartott előadással egybekötött lakossági fórumot. Az esemény házigazdája Csizi Péter, Pécs alpolgármestere volt.*

“A rezsicsökkentés továbbvitelének célja, hogy Magyarország kínálja Európában a legolcsóbban az energiát – mondta a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának vezetője… Csizi Péter alpolgármester szerint csak a mostani kormány rezsicsökkentéseivel hatmilliárd forintot hagytak a pécsieknél. Németh emlékeztetett rá, az idén három lépésben lesz kisebb a rezsi…”**   és így tovább.

Ismervén jelen kormányunk “energia-politikáját”,  igazán semmi csodálkozni való nincs abban, hogy a megújuló energiahordozókról egy szó sem esett a fórumon (persze most kivételesen az atomenergiáról sem). Ő ugyanis csak rövid távú csökkentésben gondolkodnak, tudnak számolni.

Mivel egyik korábbi cikkünkben*** már írtunk a hatékony rezsicsökkentésről, most csak azt ismételjük meg – Ceterum censeo… -, hogy a napenergia minél szélesebb körű kihasználása, Magyarország geográfiai helyzeti előnyéből fakadóan, minden szempontból jövőbe látó megoldás lehet az ország energia-ellátottsága kérdésében. Ez pedig az ökológiai előnyök mellett radikális és hosszú távú rezsicsökkenést eredményezne.

Az igazi, hosszútávú rezsicsökkentés tehát egy átfogó, a megújuló energiahordozókra erőteljesebben támaszkodó gazdaságpolitika részeként működhetne hatékonyan.

Provincia

 

 

 

A paksi paktum zsákutcája

Dilemma:
“Mi jobb, ha menet közben veszed észre, hogy rossz vonatra szálltál, vagy majd csak a végállomáson?!

(Maróti Egon)

A paksi paktum a magyar nép akarata ellenére jött létre

Atomenergia?

–          Kösz, nem! – mondja a magyar lakosság többsége

…derült ki egy 2011-es felmérésből, melyet a Medián az [origo] számára készített.  A felmérés szerint “a megkérdezettek 32 százaléka támogatja, 63 százaléka ellenzi az élettartam meghosszabbítását, míg egy új atomerőmű építését 36 százalék támogatja, 58 százalék ellenzi. Összességében a lakosság 43 százaléka mindkét javaslatot ellenzi.” (http://www.origo.hu/itthon/20110914-median-a-tobbseg-elutasitja-a-paksi-atomeromu-elettartamanak-meghosszabbitasat-vagy.html)

20110914paksiatom

A magyarok véleménye  2012-ben sem változott, a Fidesz-kormányzat sem tudta meggyőzni őket. (http://www.greenpeace.org/hungary/hu/hirek/hirarchivum/Ketharmad-ellenzi-a-paksi-bvitest/)

„Ön szerint az energiatermeléssel kapcsolatban a kártyán felsoroltak közül az államnak melyik energiahordozó használatát kellene a leginkább ösztönöznie? (2012-es adat, százalék)”

paks2

„Pakson épüljön új atomerőmű a már meglévő mellett (2012-es adat, százalék)”

paks3

 

„Ön támogatná egy új atomerőmű megépítését, ha azt egy orosz állami vállalat orosz hitelből építené meg? (2012-es adat, százalék)”

  paks4

 

A paksi paktum jogsértő, előkészületei és megkötése a magyar nép háta mögött titkosított tárgyalásokon történt

“A paksi atomerőmű küszöbönálló bővítéséről szóló döntéseket a szakmai és társadalmi nyilvánosságot és vitát korlátozó, sőt azokat kizáró módon hozzák meg. Ezzel a 3-4000 milliárd forintba kerülő, hatásaiban legalább 70 évre szóló beruházás ügyében a társadalmat nem tájékoztatják behatóan, alapvető információkat tartanak vissza.” (http://energiakontrollprogram.hu/tanulmany/a-levai-projekt-tevekenysegenek-elemzese)

 A paksi bővítés energiapolitikai zsákutca

“Fülöp Sándor hangsúlyozta: nagy jelentőségű ügyről van szó, amely több évtizedre előre meghatározhatja a követendő magyar energiapolitikát, ezért szükséges a körültekintő előkészítés. Ezért is kezdeményezett az ügyben országgyűlési biztosi vizsgálatot két éve az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ… Perger András szerint a kifogásolt országgyűlési határozattal a mindenkori kormány olyan biankó felhatalmazást kapna a paksi atomerőmű bővítésére, amely nemkívánatos. A kifogásait ezért az energiaklub még 2009-ben megfogalmazta, amelynek nyomán indult meg az ombudsmani vizsgálat…

Perger András hangsúlyozta, hogy az atomerőmű bővítésének koncepcióját azért is különös körültekintéssel kell megvizsgálni, mert az ronthatja az alternatív energiaforrások felhasználási esélyeit is. A szakértő megjegyezte: az ombudsmani állásfoglalás még időben született, ugyanis a paksi atomerőmű esetleges bővítéséről még semmilyen konkrét döntés nem született semmilyen szinten.” (http://hvg.hu/itthon/20110517_paks_atomeromu_ombudsman)

Van alternatíva –  a megújuló energiahordozók

„Régóta hallgatjuk a kormányzat mantráját: a Paksi Atomerőmű bővítése megkerülhetetlen lépés, és tiszta, olcsó áramot hoz hazánknak. A döntéshozók mintha más energiaforrásokat nem is ismernének, érdemben nem vizsgálták az alternatívákat. A Greenpeace határozott szakmai meggyőződése szerint az új atomerőmű építése szükségtelen, túl drága; és a társadalmi egyeztetés hiánya, valamint a lényegi információk eltitkolása miatt hiteltelen és elfogadhatatlan.” (http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Unokaink-is-fizetni-fogjak-a-paksi-bvitest/)

Lásd ebben a témában még ezt a letölthető tanulmánykötetet alább: dr. Munkácsy Béla (szerk.) Erre van előre! Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon – Vision 2040 Hungary, 2011. A munkából megtudhatjuk, hogyan lehet a magyar energiaszükségletet teljesen kielégíteni megújuló energiahordozókkal, atomenergia nélkül!

ERRE VAN ELŐRE

 

 

 

Provincia

 

 

 

Rezsicsökkentés és megújuló energia

A 2013-tól bevezetett általános 10 százalékos rezsicsökkentéssel sajnos egy újabb akadály került a napelemes rendszerek terjedése elé. A szociális szempontok indokolhatósága mellett ugyanis egy nem kívánt mellékhatása az intézkedésnek a lakosság önerőből történő megújuló beruházásainak visszavetése…”*

A rezsicsökkentés egyik nem várt hátrányáról olvasható egy internetes bejegyzésben. Egyszerűbben: az amúgy sem túl nagy beruházó kedvet, amit a megújuló energiahordozók terén tapasztalunk Magyarországon, derékba töri az a tény, hogy az – átmenetileg biztosan – alacsonyabb rezsiköltségek mellett tovább tart a megtérülési idő.

Ráadásul a „’a rezsicsökkentés rövid távon megoldás, de radikális kormányzati beavatkozás nélkül néhány éven belül finanszírozhatatlanná válik a lakások fűtése.’…” „…’Magyarországon európai összehasonlításban pazarló az épületek energiafogyasztása. Az energiaszegénységre adott indokolható válasz a kormány rezsicsökkentési döntése. A rezsiproblémát csak nagyon rövid időszakra tudja kezelni a rezsicsökkentés. Néhány éven belül radikális beavatkozás kell az épület-szektorban, mert különben finanszírozhatatlanná válik épületeink működtetése’- mondta Bencsik János, aki korábban energetikai és klímapolitikai felelős államtitkár is volt…”**

Ezzel szemben a napenergia minél szélesebb körű kihasználása, Magyarország geográfiai helyzeti előnyéből fakadóan, minden szempontból jövőbe látó megoldás lehet az ország energia-ellátottsága kérdésében. Ez pedig az ökológiai előnyök mellett radikális és hosszú távú rezsicsökkenést eredményezne.

Összegezve: a rezsicsökkentés csak egy átfogó, a megújuló energiahordozókra erőteljesebben támaszkodó gazdaságpolitika részeként működhetne hatékonyan.

Provincia

* Az egész cikk itt olvasható →

** Az egész cikk itt olvasható→

P.S. A kormány által tervezett rezsicsökkentés további ellentmondásai: „…’Az áramszektor jelenleg még rugalmasabb, de a gázszektor biztosan nem tud lenyelni még egy békát. A kormány ezzel azt a rizikót vállalná, hogy a szolgáltatók egyik napról a másikra fizetésképtelenséget jelentenek,  és az egész rendszert romba döntik’ – mondta lapunknak egy áramszolgáltató cég magas beosztású tisztviselője, aki szerint a gázszektort a továbbiakban mindenképp ki kellene hagyni a rezsicsökkentési játszmából, az áramszektorban pedig az eddig védelmet élvező MVM pozícióit kellene újragondolni…” Az egész cikk itt olvasható→