Bajor tandíjmentesség (Részletek)

„…Mint tudjuk, a fiatal Magyarország kifelé törekszik, éspedig – fájdalom – százezres nagyságrendben. Miközben idehaza azzal kell kínlódnia, hogy fizet-e tandíjat vagy sem (oppardon: képzési költséget), Burgenlandtól Bajorországig egyetemek sora fog neki kínálni ingyenes oktatást… De nem azért, mert szamaritánus gyülekezetek, hanem azért, mert pontosan tudják, hogy akit egyszer ők képeztek ki, az helyben is marad…

…Ajánlom ezt az okfejtést a röghözkötéssel kísérletezők figyelmébe. Különösen azt a szakaszát, hogy maga az állami költségvetés kártalanítja az egyetemeket a kiesett tandíjbevételekért…

P.s. Ostoba duma, hogy ha valakit „az adófizetők pénzéből” neveltek ki, annak kutya kötelessége ezt a tartozást valamilyen formában visszafizetni. Tudniillik mindenütt egy ORSZÁG, egy nemzet, egy nép, magyarán: a köz KOLLEKTÍV érdeke, hogy szakértelmisége legyen illetve, hogy a meglevőt újra- és újratermelje…”

Aczél Endre

 

A teljes cikk itt olvasható:

http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=194767%3Abajor-tandijmentesseg&catid=9%3Avendegek&Itemid=66

 

Nyílt válasz Sey Gábornak egy civil részéről,

aki nem tartja magát még „szakértőnek” sem, de lakása miatt érintett a kérdésben, ezért úgy döntött, hogy kézbe veszi sorsát. Minthogy kutató ember, megszokta, hogy lehetőleg eredeti források alapján dolgozik, azokat egymással összevetve, elemezve, a cui prodest? elv alapján értékelve megbízhatóságukat. Úgy döntött tehát, saját maga kutatja fel, jogos-e a félelme. Vagy teljesen megbízhat a hozzáértő bányavállalkozó ausztrál társaság szakértelmében, akik eddig még nem – saját maguk bevallása szerint sem – végeztek tényleges bányászati tevékenységet, sem lakott terület, sem lakatlan alatt.

Rátérve a cikkíró töprengéseire, melyért először is köszönettel tartozom, mert újabb kutakodásra, meggondolásokra ösztönzött a kérdéses témában. Mielőtt a lényegre térnék, egy kis kiegészítés a bevezetőhöz:

Sey Gábor szerint a civil kezdeményezők „komoly ismertségre tettek szert” . Saját tapasztalatom alapján én ezt azzal egészítem ki, hogy a bányanyitás szorgalmazói sem különben, sőt ők dupla hasznot zsebelhetnek be, mert a gazdasági előnyök mellett, ugyancsak „komoly ismertségre tettek szert”, hiszen most már a csapból is pl. a Wildhorse neve folyik.

Most pedig pontokba szedve:

1. Kell-e energia

Persze, hogy kell energiahordozó, de nem mindegy, hogy milyen!

2.„Mivel tudunk energiát előállítani”

 Nem mindegy, hogy milyen áron. Hiszen a Föld csak ideig-óráig a mi szállásunk, majd helyet kell adnunk a következő nemzedéknek. Elektromos energia előállítható a következőkből: szén, olaj, atomenergia, víz, szél, hő, árapály, napenergia. Van választék elég! Egyébként nincs atomerőmű például: Ausztriában, Dániában, Észtországban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Lengyelországban, Olaszországban, és Portugáliában, Horvátországban stb.  (Ezt az állítást az interneten bárki, könnyen ellenőrizheti) Vajon ők, hogy csinálják? A magyarországi áramtermelés 40%-át biztosítja a Paksi Atomerőmű (Kormányzati Hivatal adata: http://www.kormany.hu/download/3/58/30000/ESTRAT2030%2020110513.pdf.)

3. A rákos betegek aránya a bányászok és az egyéb lakosság körében:

Erre két forrást ajánlok a cikkíró figyelmébe, egyik a kérdésben leginkább érintettek, a Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesülete portáljáról származik, az MTA által végzett egészségügyi vizsgálata, valamint a Nyugdíjfolyósító statisztikája.

4. Az uránbányászat gazdaságossága?

Ha „csak” a gazdasági kérdéseket nézzük, akkor is megkérdőjeleződik a bányászat jogossága. Egyszerűen félő, hogy többe kerül a leves, mint a hús.
1) 1997-ben bezárták a kővágószőlősi bányát, mert a bányászat nagyon nehéz földtani körülmények mellett, nagy mélységben és magas hőmérsékleten folyt, ráadásul több pénzbe került, mintha egy másik országtól vettünk volna uránércet.  Nem én mondom, hanem a Paksi Atomerőmű nyilatkozta így:  http://atomeromu.hu/az-uran-eletutja, itt az Az uránérc bányászata.pdf

2) A bányakárok elhárítása sem csekélység: A hivatkozott tanulmány szerint: Rekultivációs tevékenység költségráfordítása: 20 milliárd Ft; követéses egészségvizsgálat (1998-2008): 130 millió Ft.

Mennyivel jobb a helyzet most?
3) „Nem folyik fűtőelemgyártás Magyarországon” – ezért a kitermelt uránt külföldön kell felhasználhatóvá tenni. Végső soron külföldről vesszük a fűtőanyagot. (Az idézett mondatot sem én mondom, hanem maga a gazdaságilag érdekelt Wildhorse: www.nymtit.hu/docs/tajekoztato.pdf)
4) A paksi atomerőmű bővítése elképzelhető, hogy 3 ezer milliárd forint kiadással járna. (Lásd ehhez:  http://www.origo.hu/itthon/20120601-az-orbankormany-mindenkeppen-megepitene-az-uj-paksi-atomeromuvet.html)
5) Ezt az összeget más helyre lehetne átcsoportosítani: más ágazatokban munkahelyek teremtésére,  pl. megújuló energiahordozók. Ebből talán jutna a pécsi tejüzem, kesztyűgyár, finom-mechanika, textilipar,  vízmű, naperőmű számára… bárki sorolhat további ötleteket.

Én magam részéről még a kormányzat luxus kiadásait is inkább támogatnám, mint a házam, a kertemben fakadó forrásom alatti uránbányászatot, bármit, ami nem a mi egészségünket veszélyezteti 🙂

 

Kiss Magdolna

„Annak térkép e táj…”

Mielőtt sötétben tapogatóznánk, nem ártana megnézni térképen, hol található még – bizonyos körök által – kitermelésre érdemesnek tartott uránérc-telep Baranya megyében. (A teljes kép megtekintéséhez kattintson a térképekre!)

http://index.hu/gazdasag/magyar/urn080625/
1. Térkép Baranya Megye kőzettípusai és a Wildhorse bányászati projektjei (http://index.hu/gazdasag/magyar/urn080625/g)

 

Sajnos az az érctelep, aminek felszínre hozását a Wildhorse erősen szorgalmazza, mélyen benyúlik Pécs városa, több lakónegyede alá, ezért egyértelmű, hogy a bányászat jelen esetben lakott területeket is fog érinteni. Benkovics István 2010-ben tartott budapesti előadásán ennek mikéntjére egy kitermelési tervet vázolt fel. Nem vitatható, hogy igyekezett a lehető legjobb megoldást választani. Mivel Pécs alatt (geológiai okokból) csak a hagyományos, mélyműveléses, ám javított formájú bányászat folytatható, így a bánya megnyitását, a külszíni építményeket a várostól nyugatra Kővágószőlős-Cserkút körzetére helyezné el. Így reményei szerint Pécsett, Orfűt, Abaligetet stb. „csak” a mélyművelés érintené.

2. térkép A Pécs és környéke alatti új uránbányászati tervek digitális térképre vetítve (Benkovics I. 2010-es térképe alapján; http://realzoldek.hu/dok/GTTSZ-2010/BP-i-eloadas-20100504_pp.p)

 

A terv-vázlatnak azonban van egy hátránya. Túl kicsi, és így nem érzékelhető, valójában milyen lakóterületeket érintene a kitermelés. Érdemes kicsit nagyobb változatban is megnézni a szóban forgó vidéket. Először tekintsük át a „Pécs projekt” központi részét.

3. Térkép a “Pécs uránbányászati projekt” helyszíne (Kiss M. a Google 2012-es térképe és Benkovics I. vázlata alapján; http://realzoldek.hu/dok/GTTSZ-2010/BP-i-eloadas-20100504_pp.p)

 

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem teljesen megdöbbentett, amikor tapasztaltam, hogy – lakóházakat és az egyéb intézményeket nem is említve – a tervezett bányakörzet vonala a PTE Ifjúság úti Botanikus Kertjén áthaladva, nem kímélve az MTA pécsi székházát sem, egy ugrásra a Pécsi Székesegyháztól haladna el.

Provincia

 

II. Folytatás

A második lakossági tájékoztatót (2012. szeptember 18-án) követően a Wildhorse Energy – engedve a lakosság hónapok óta tartó ostromának – újabb, pontosabb, de még mindig kicsi térképet tett közzé információs portálján. A térkép értelmezéséhez újra a bevált módszerünkhöz kell folyamodni. A cég által megadott vázlatot méretarányosan rávetítettem Pécs korábban már felhasznált utcatérképére.

3. Térkép a „Pécs uránbányászati projekt” 2012. szeptemberében pontosított helyszíne (Kiss M. a Google 2012-es térképe és Gombor L. 2012. http://wildhorse.hirugyeletes.hu/masodik-lakossagi-tajekoztato-uranercbanya-ugyben/68, WHE_lakossagi_tajekoztato_prezi2_20120918.pdf – térképe alapján)

 

Az eredmény, mi tagadás, nem nyugtatott meg. Bár „a kitermelés csupán a város északnyugati régiójában nyúlik be Pécs alá”,  olvashatjuk a Wildhorse Energy szakembereinek szóbeli magyarázatát a térképhez. Valóban, a tervezett tényleges bányászati tevékenységet jelölő ellipszist most kisebbre rajzolták, mint a 2010-es előadás anyagához készített térképnél. Így előreláthatóan „csak” Pécs északnyugati részét, „csak” a város tüdejét, „csak” a város jelentős forráskészletét, „csak” Szentkútnak és persze magának a Mecseknek több szép tájvédelmi körzetét érinti, meg pár utcát lakóházakkal. A Wildhorse kutatási körzetének határa pedig továbbra is csak egy ugrásra van a Székesegyháztól.

Ez egyáltalán nem nyugtatott meg.

 Provincia

Folytatjuk→

Bánya és lakónegyed

Mai eszmefuttatásunk a címhez kapcsolódóan két fő kérdésre korlátozódik.

1. A Pécs környéki bánya-rekultivációk kapcsán merül fel az első kérdés: Lakhatunk-e valaha ismét a tározók felett, élhetőek-e ma már a bányaterületek?

A szakember válasza az internetes riportban így hangzott: „A hasznosítás mikéntjén tőlünk nyugatra is tapogatóznak. A legfőbb gondot az okozza, hogy rekultivált zagytározó felett olyan speciális talaj van, amelynek szerkezetét nem lehet megbolygatni, így nem építhetők be. Bár legelőnek is használják már némelyiket, s modellező repteret is működtetünk az egyiken, de nagy valószínűséggel komolyabb hasznosításban nem gondolkodhatunk az elkövetkezendő években. A telepítendő növény fajtáját is gondosan kell megválasztani, hiszen a gyökérzet sem bonthatja fel a védőréteget. Úgy vélem, mindezek összessége miatt hosszú-hosszú évekig kell még az utógondozást itt ellátni, ez pedig rengeteg pénzt emészthet fel. A költségek csökkentésében azonban vannak még lehetőségeink.”[1]

A válasz első fele konkrét, míg a folytatás inkább csak tapogatózás. A tanulság azonban teljesen világos: a rekultivált terület hasznosítása – még a mi korunk óriási technikai tudásával is – rendkívül korlátozott. Az elkövetkező pár évben ezért senki ne reménykedjen abban, hogy egykori bányaterületen valaha újra megleli az „elveszett Paradicsomot”.

2. A Pécs alá tervezett új uránbányával kapcsolatos a következő. A Wildehorse Energy-vel karöltve létrejövő bánya túlnyomóan lakott területet érintene. A kérdés most a telek-háztulajdonosok kártalanítása körül forog, akiknek ingatlanjai alatt alagút méretű lejtős aknákat (2-3) és egyéb oldalirányú vájatokat fúrnának, bennük hatalmas dömperek, gépek dübörögnének naponta. Mit kapnak ezért cserébe?

„…a bányakapitány válaszolt. Szerinte a bányanyitási eljárás során mindenki, akinek ott van háza, ingatlana, ügyféllé válik, de kártérítés nem lesz, nincs joga rá…”[2]

Remek! Lakóterület alatti uránérc-kitermelés még csak kísérleti stádiumban sincs, mert eddig a világon sehol sem bányásztak ilyen körülmények között. (Kővágószőlős-alatti kitermelés epizódszerű története erre nem jó példa, ismert a fellépett vízhiány.) Még a legnagyobb szakmai tudás, legnagyobb elővigyázat mellett is rendkívüli kockázatnak lesznek kitéve az érintett ingatlantulajdonosok, mégis mint ügyfelek két dologra lesznek csak jogosultak:

  • Egyrészt jogosultak tűrni – minden kártérítés, minden ellenszolgáltatás nélkül -, hogy időzített bomba ketyegjen alattuk. Ráadásul kell, hogy tűrjék, mert „röghöz lesznek kötve”. Egyik kötelék – ha aktív keresők – a munkahely, a másik kötelék a lakás. Hiszen nem könnyű a régi munkahelyet fölrúgni, és újat találni, és az sem valószínű, hogy valaha is el tudják adni elértéktelenedett házaikat. Ki lesz az a bolond, aki ide költözik? (Persze, az objektivitás kedvéért, nem zárható ki, hogy lesznek érdeklődők, akik jó befektetésben gondolkodnak, de nem fognak tülekedni. )
  • Másrészt jogosultak továbbra is fizetni, gyakorlatilag 0-értékű ingatlanjaik után az ingatlanadót, másként településfejlesztési adót. Talán ez lenne az egyik lehetőség a fent emlegetettek közül a rekultivációs költségek csökkentésére, melyeket egyébként az újonnan megnyíló bánya – ha nem is a korábbi mértékben – tovább fog növelni, megnövelve a rekultiválandó, azaz gyakorlatilag hasznosíthatatlan vidékek számát.

 

A 22-es csapdája! Ugye, pécsi magyarok, kár volt lecserélni a jurtát, szilárd építményre?

 

[1] http://www.pecsma.hu/helyi/2010/12/06/fordulat-elott-a-mecsek-oko-zrt/
[2] http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20120817-az-uran-barkit-utoler-lakossagi-forum-a-pecsi-uranbanyaszat.html