Gondolatok a Wildehorse 2012. augusztus 14-i válaszleveléhez

Most – időhiány miatt – csak két, a Wildehorse Energy által megadott válaszra reflektálok, abból a levélből (PDF) kiemelve, melyet  az idézett Cég dr. Keresztes László Lóránt és dr. Kóbor József címére küldött 2012. augusztus 14-i dátummal.

 5. Kérdés, igazából állítás volt a Wildehorse felé: A Wildehorse nem rendelkezik bányászati tapasztalatokkal.

A Wildehorse válaszában igyekezett ezt cáfolni és két tapasztalt személyt nevezett meg:

  • Mark Hohnen a Wildehorse elnöke, aki pl. a Kalahári Minerals elnökeként (2005-2012 sic! között) a Husab Uran Projekt (Namíbia) irányításában töltött be fontos szerepet.

Hogyan is van ez?

http://www.namibian.com.na/news/marketplace/full-story/archive/2011/june/article/husab-confirmed-as-4th-biggest-uranium-deposit/ – internetes nyilatkozatban, 2011 nyarán ez olvasható:

„IT is official: Namibia sits on the fourth biggest uranium deposit in the world at Extract Resource’s Husab project.” –  Fordítása: Most hivatalos lett, hogy Namibia a világ 4. legnagyobb uránérc készletével rendelkezik a Husab Kitermelési Projektje alapján.

Ugyanitt maga Mark Hohnen többek között így nyilatkozik:

’This, in tandem with the recent publication of the Definitive Feasibility Study, the project’s multi zone potential, grade continuity, depth and access, all point to Husab being the most exciting undeveloped uranium deposit in the world,’ Hohnen said.”

A  fenti állítás – bármilyen hangzatos – nem bizonyíték arra, hogy az említett szakember rendelkezik a bányászatban gyakorlati tapasztalattal. Mark Hohnen, ahogy ő maga fogalmaz, csak a megvalósíthatósági tanulmányt  (Definitive Feasibility Study) írta meg 2011-ben! Ez nem bányászati tapasztalat, ez nem gyakorlat, ez csak elmélet.

A Kalahari Minerals vezetésében sem ért el többet, mint „együttműködést”, „egyeztetéseket” – ahogy maga a Wildehorse-válaszlevél fogalmazza.

Egyébként önkéntelenül felvetődik a kérdés, ha olyan nagyok a sikerek, olyan jelentős a projekt, akkor miért nem várta meg Mark Hohnen, amíg megvalósíthatósági tanulmányát a gyakorlatban is alkalmazzák. Miért nem vezeti 2012-től továbbra is a Kalahari Minerals? Vagy ő csak a tanulmányt készíti el, a gyakorlati alkalmazást utódjára hagyja? Pedig az elmélethez hozzá tartozik a gyakorlat is. Igazi szakember mind az elméletben, mind a gyakorlatban jártas.

  • Ian Middlemas a Wildehorse igazgatója szintén csak a megvalósíthatósági tanulmányig jutott el például a Mkuju River Projektben.  Ez – akárhogy ragozzuk –  nem gyakorlat, hanem elmélet.

Egyébként én  ezzel a Mkuju River Projekttel nem dicsekednék! Ezzel a projekttel, amit az orosz  ARMZ befektetővel terveznek, ugyanis erősen veszélyeztetik a Selou-vadrezervátumot. (wikipedia.de) Ez a legnagyobb vadrezervátum Afrikában, amit 1982 óta az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. Ettől délre tervezik, a Mkuju folyónál az uránbányát in situ leachining technikával, ami rendkívül kockázatos, aminél a talajvízben okozott legkisebb kár is visszafordíthatatlan!

  • Ha  az említett afrikai területeken gyakorlati megvalósítás fázisába jutott/jut is a közeljövőben projektjük bármelyik része, akkor sem lehet referenciának tekinteni Pécs vonatkozásában. Kalahári, Namíbia, Tanzánia, vagy sivatagi területek, vagy gyéren lakottak (1-10 fő/m2), semmiképpen sem hasonlíthatóak össze Magyarországgal, illetve Pécs sűrűn lakott vidékével (100-200 fő/m2).

Bizony akárhogy nézzük, a két szakember nem rendelkezik gyakorlati tapasztalatokkal uránbányászat terén.  Az pedig igazán érthető, hogy a pécsiek nem tapsolnak, hogy éppen nálunk, a mi lakónegyedünk alatt szeretnék  „learning-by-doing”-al kipróbálni elméleteik helyességét.

 

6. Kérdés a Wildehorse felé: „Be tud-e számolni e körből olyan példáról (konkrét kitermelési referenciáról), ahol városi lakóterületek alól történik uránbányászat?…”

A Wildehorse válaszában – a szokványos „ködösítésen” túl, most kivételesen egy konkrét példát is megemlített: „hiszen a korábbi bányászati tevékenység érintette például Kővágószőlős belterületét is” – írja.

Hát én ezzel a ténnyel sem dicsekednék. 1960-ban valóban Kővágószőlős alatt is bányásztak, de igen hamar le is szűrték belőle a tanulságot, mert a bányászat során a faluban vízhiány lépett fel (lásd a mellékelt forrásrészletet). Ha a Wildehorse más referenciát nem tud fölsorakoztatni település alatti bányászathoz, akkor „szép kilátásai” vannak Pécsnek.

 

Részlet Kajdon János vb-elnök 1960. május 3-án kelt hivatalos jelentéséből:

„Kővágószőllősi Tanács Végrehajtó Bizottságától             .

240/1960. sz.

Vízügyi igazgatóság

Pécs, Kulich Gyula u. 13-15.

Tárgy: Kővágószőllősön az Uránércbánya

Vállalat II. Sz. Üzemének létesítésével

kap­csolatban fellépett vízhiány bejelentése.

A Pécsi Uránércbánya Vállalat Kővágószőllősön a III.* számú üzem létesítésével a község alatt bányamunkákat folytat, aminek során a kutakból egymás után eltűnik a víz és ma már ott tartunk, hogy 30 gazdának nincs vize. Nincs vize a sütőüzemnek, a postának, a községi tanácsnak, a körzeti orvosnak és rendelőnek, a földm. szöv. ital­boltjának, vegyesboltjának, csemegeboltjának, húsboltjának, nincs vize a szikvízü­zemnek, a földm. szöv irodájának, nincs víz a tűzoltószertár környékén. Tűz esetén kimondhatatlan nagy kár keletkezhetnék abból, hogy a község jelentős részén nincs víz.

A községből egy küldöttség ment fel Budapestre és a Nehézipari Minisztérium Uránipari Főosztályánál, a Minisztertanács titkárságánál jelentette, hogy a vízhiány fel fog lépni, kérte a küldöttség a sürgős intézkedést, közöltük az Uránbányával még február hónapban márciusban számtalanszor, hogy a kutakban a víz rohamosan apad és számolni kell a vízhiánnyal. Többször kint jártak, vizsgálták, mérték a kutakat, de eredményes intézkedés nem történt, csak ígéreteket kaptunk, hogy a vizet pótolni fogják.(…)”

A forrás közölve: Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (1009-1962), Pécs 1996. 320-321. p.

Összegezve: Számomra a Wildehorse részéről már ez a két válasz is meggyőző volt. Tökéletesen meggyőzött arról, hogy ne legyen uránbánya Pécs alatt!

Pécs, 2012. augusztus 15. Nagyboldogasszony ünnepén

Provincia


* Sajnos a levél tárgymegjelölésnél a II. sz. üzemet adja meg, míg a szövegben a III. üzemről beszél. Ám ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a faluban súlyos vízhiány lépett fel.

Hirosima, Nagaszaki, Fukusima

Mindenki előtt ismert nevek. Három, világot megrendítő tragédia színhelye. Három, a jövő újragondolására késztető tragikus eseményeket elszenvedett város.

1945 augusztus 6-án Hirosimára, majd augusztus 8-án Nagaszakira dobott le az amerikai hadsereg atombombát. Fukusima tragédiája 2011 március 11-én földrengéssel, majd szökőárral kezdődött, melyek romboló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indították el.

Hirosima, Nagaszaki válaszút elé állította az emberiséget az urán háborús felhasználását illetően. Válaszul békemenetek, béketüntetések, atomcsend-egyezmények születtek.

Fukusima az atom-energia felhasználását kérdőjelezte meg. Ahogy az emberiséget megrendítette 2011-ben ez a tragédia-sorozat, úgy talán most egy újabb világrengető folyamat fog elindulni. Yoshihiko Noda miniszterelnök szavai és tettei nyomán, aki részt vett 2012. augusztus 6-án a hirosimai megemlékezésen, van erre valami remény. „Biztonságos energiákat használunk majd, és nem fogunk a nukleáris energiára támaszkodni” – nyilatkozta.

 Úgy legyen!

*

Az áldozatokra való emlékezésül Olvasóinknak egy kis ajándékot nyújtunk át. Egy papírból hajtogatott darut, azaz virtuális eszközökkel megtanítjuk olvasóinkat a papírmadár elkészítésére. Lásd még a 2 oktató filmet alul!

Miért éppen origami-madár?

 Mert az egyes ember segélykiáltása is eljutott időnként az atom-nagyhatalmak fülébe,  mégpedig így az origami darvak szárnyán.

Az első kiáltás Szaszaki Szadakóé, aki Hirosima közelében élt. Csupán két éves volt, mikor bekövetkezett az atomtámadás. Később fedezték fel nála a leukémiát, melyet az atombomba robbanásakor elszenvedett sugárfertőzés okozott. Barátnője mesélte el neki az 1000 darumadár hagyományát. Ha sikerül papírból 1000 madarat meghajtogatnia, akkor teljesül a kívánsága.

Ez a papírhajtogatás az origami, ami a körülbelül 1500 éves múltra visszatekintő japán vallási rituáléban gyökerezik. A sintó szentélyekben bemutatott áldozati szertartások tartozékai voltak a szentély papjai által – az előírásnak megfelelően – hajtogatott papírfigurák, és egyéb papírdíszek. A sintóizmus japán animista vallás, amely a természet működését a felsőbbrendű szellemek tevékenységével hozza kapcsolatba, és áldozatbemutatással, különböző ajándékokkal megpróbálja ezen szellemek jóindulatát elnyerni.

A madár általában minden nép hitvilágában, a legősibb időktől fogva megjelenő lélek-szimbólum: Az égbe emelkedés, a menny és a föld közti kapcsolattartás, az istenekkel való kommunikálás eszköze. Pogány népek kedvelt totemállata, nálunk, ősmagyaroknál ilyen a turul. De a keresztényeknél is kedvelt szimbólum. Az újszövetségi evangéliumokban például a Szentlélek galamb-alakjában jelenik meg.

A daru az előbbieken túl a legtöbb nemzetnél a hosszú élet és az éberség jelképe is volt. A kereszténységben a hűség, éberség mellett az erényességet szintén kifejezte. A magyar heraldikában gyakran alkalmazták az éberség, költészetünkben pedig a szabadság kifejezésére.

Visszatérve Szadakóhoz, betegágyán elhatározta, hogy meghajtogatja a darvakat  – és azt fogja kívánni mindeközben, hogy meggyógyuljon.

Szadakónak ugyan nem úgy teljesült a kívánsága, ahogy ő kérte, mert előbb meghalt, mielőtt meghajtogatta volna az 1000 madarat. Csak 644 papírdaru készült el, a többit osztálytársai pótolták, így mégis ezret tettek koporsójába.

Emléke azonban túlélte őt. Alakja és a papírmadár a béke szimbólumává vált. Azóta folyamatosan papír-madár díszíti szobrát, melyet a világ minden tájáról küldenek gyerekek.

 Azóta sok kiáltás hallatszik, szemtanúk, túlélők vagy azok hozzátartozói részéről, akik tenni akarnak valamit (néha “csak” jelképesen) azért, hogy ezek a borzalmak ne ismétlődhessenek meg. 1985-ben egy japán fiatalasszony, Tina Koyama üzent a nagyhatalmaknak ugyancsak papír-madarak segítségével, mint Szadakó tisztelői. A TIME újságnak 1000 hajtogatott darut küldött azzal a kéréssel, hogy ne ismétlődjön meg a világon sehol Hirosima tragédiájához még hasonló sem.

Egy másik szemtanú, Cuboi Szunao, aki 1945. augusztus 6-án 20 éves volt, és egyetemre járt, szemtanúja lett a Hirosimára ledobott atombomba pusztításának. Ő maga is súlyosan megsérült a katasztrófában. Több mint egy hónapon át eszméletlenül feküdt egy kórházban, de a csodával határos módon életben maradt, és még mindig él, annak ellenére, hogy a sugárzás következtében keletkezett sebhelyek még mindig látszanak az arcán. Cuboi számos sorstársával együtt komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a jövőben már senki se tapasztalhassa meg, milyen átélni egy nukleáris támadást. (Visszaemlékezése itt olvasható részletesen)

Kedves Olvasó, miközben ezt a kis origami-darut próbálja hajtogatni, emlékezzünk közösen a tragédiák áldozataira, és bízzunk vezetőink bölcs belátásában, éberségében és egy szebb, tiszta biztonságos jövőben.

Provincia

Válogatott irodalom, források

 

  • Fukusima: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fukusimai_atomer%C5%91m%C5%B1-baleset
  • Yoshihiko Noda a hirosimai megemlékezésen: http://nol.hu/kulfold/atommentes_vilagot_koveteltek_hirosima_evfordulojan; http://www.tisztajovo.hu/megujulo-energiaforrasok/merre-tart-japan-energiapolitikaja/2012/08/03; “A szakértők szerint a miniszterelnök három lehetőség közül választhat: a legrövidebb időn belül leállíthatja az összes atomerőművet, 15%-ra, illetve 20–25%-ra csökkentheti a nukleáris energia arányát 2030-ig. Egyelőre úgy tűnik, Noda a 15%-os megoldást részesíti előnyben, amelynek eléréséhez az ország először visszatérne a Fukusima előtti állapothoz, a Japánban található összes reaktort újraindítanák, hogy aztán fokozatosan, a következő húsz során bezárják a régebbi létesítményeket.”
  • A sintóizmusról: E. Kidder: Az ősi Japán. A múlt születése. Budapest, 1987. 61–70., C. Muraoka: Studies in Thought. Tokyo, 1964.
  • Szadakóhoz: http://en.wikipedia.org/wiki/Sadako_Sasaki
  • Tina Koyama-hoz: http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,959677,00.html; http://www.tinakoyama.com/index.htm
  • Madár – daru, mint szimbólum: http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm; http://rostae-books.com/daru.html
  • Aki túlélte Hirosima földi poklát. http://mult-kor.hu/aki-tulelte-hirosima-foldi-poklat-20150806

Oktató filmek: