„Tudod-e?” – egy segítő beszél

„Tudod-e?
Vajon tudod-e, milyen senkinek lenni? Vajon tudod-e, milyen háborúban élni? Tudod-e, milyen, ha bombák robbannak melletted? Tudod-e, milyen, ha melletted ölik meg apád, anyád, testvéred, feleséged, férjed, gyermeked? Tudod-e, milyen, amikor mindent elvesztesz? Házat, hazát? Vajon tudod-e milyen menekülni?

11800272_interlibero_fb-2
Beogradban

Vajon tudod-e, mikor születik meg és mitől, a gondolat, hogy elindulj? Hogy elindulj a semmibe. Elindulj, hogy valahogy túléld, vagy legalább egyvalaki a családból. Tudod-e, milyen sok száz, sok ezer kilométer gyalogolni? Tudod-e, milyen érzés, hogy sosem tudhatod, mikor és hol hajthatod álomra a fejed? Tudod-e milyen álmodban is rettegni? Tudod-e, milyen éhesnek, szomjasnak lenni? Tudod-e milyen azt nézned, hogy a gyermeked éhes, szomjas és nincs válaszod arra, mikor adhatsz neki legalább vizet? Vajon tudod-e, milyen lehet hetekig nem fürödni? Tudod-e, milyen a fajdalom, mert tényleg térdig járod le a lábad? Vajon tudod-e, milyen lehet egy pályaudvaron várni? Várni és magad sem tudod mire? Vajon tudod-e, hogy te mikor adnád fel a büszkeséged? Tudod-e, milyen érzés szemlesütve, szégyenkezve egy fél almát elfogadnod egy idegentől? Vajon te valóban tudod-e mi a hála?
Én magam nem tudom.
Csak azt tudom, hogy ezek az emberek elindultak. És azt tudom, hogy itt a fenemód biztonságos és jóléti Európában félelemmel és gyanakvással figyeljük őket.
És azt biztosan tudom, hogy tartozunk nekik! A mi jólétünkért és biztonságunkért eddig ők fizettek. Ideje valamit törlesztenünk nekik!

Csak azt tudom, hogy segítséget kérnek tőlünk. És nekünk KUTYA

20150717_menekultek_Pecsett_9408_595x850
Pécsett

KÖTELESSÉGÜNK segíteni. Hisz ezt diktálja Isten, Allah, Jahve, Krisna és számtalan hit, isten és istenség. És ezt diktálja a humanizmusunk, ami bízom benne itt él még bennünk!!!
Csak azt tudom, hogy SOHA nem fogom elfelejteni annak a 7 éves afgán vagy szír kisfiúnak a ragyogó szemét, aki még ilyenkor is sokkal többet mutatott emberségből. Aki megsimogatott és azt mondta „thank you”!
Vajon tudod-e, mi a szereped ebben a történetben? Vajon tudod-e, mit kell tenned?
Tudod-e?”

– FG –
MigSzol Budapest

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*