„-De nem engedjük ide magukat!
– Sajnos elkésett, már itt vagyunk.”
(Alekszandr Zinovjev: Homo sovieticus)
„És én már régóta 1890-et keresem, abban élek, és Csehovot csodálom. És Dosztojevszkijt. És Puskint. És Turgenyevet. És Bulgakovot. Tolsztojt is, de tőle félek. És Tarkovszkijt.” – írja az ismert kormánypárti publicista. Mindezek után ezt is hozzáteszi, Putyinnak címezve(1):