NIE WIEDER – Soha többé osztrák állami intézet

Benjamin Kelemen, Bécs, hihetetlen története

Bizonyára nincs olyan ember, aki életében legalább egyszer ne hazudott volna, akár félelemből, akár azért, mert ezzel szeretett volna valamit elérni. De ha felnőttként soha nem is hazudott, gyerekkorában bizonyosan elhagyta hazug szó a száját. A kisgyermek számára a hazugság a gazdag képzeletvilágának tükrözője, a kamaszkori hazugságokkal pedig a fiatalok elsősorban szüleiket kívánják manipulálni, illetve büntetni. Mindkét utóbbi hazugságcsoport életkori jelenség. Ezért legtöbb esetben nem is vesszük komolyan ezeket a füllentéseket, mosolyogva legyintünk, és napirendre térünk a dolog felett. Pedig előfordulhat, hogy a hazugságért nagy árat fizetünk. Különösen akkor, ha ezzel hozzá nem értő, rosszindulatú, pénzéhes embereknek szolgáltatjuk ki magunkat. Miként ez az alábbi videó készítőjével történt. “NIE WIEDER – Soha többé osztrák állami intézet” bővebben

A bécsi Ifjúságvédelem terrorja egy magyar értelmiségi család ellen

Kein Kulturrabatt für Ungarn!
Nincs kulturális engedmény
Magyarország számára (M.H. Rauert)

 

Updating (2018. 11. 12.)

A történet még mindig nem ért véget, a kisebbik fiú azóta is a gyámügy őrizete alatt van. Helyesebben mondva nem régen  “sikeresen” megszökött, és jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, csupán facebook-bejegyzéseiből derül ki, hogy él – ha egyáltalán ő jelentkezik, és nem más a nevében…

Az apa legutóbbi nyilatkozata az ECHO-tévében

A történet kezdete

Az ügyről szóló eredeti videó (lásd alább) magyar fordítása-ismertetése

A 14 éves Leonard azt mesélte az iskolában, hogy az apja hetente 1-2 szer  megütötte. Erre az Ifjúságvédelem kiemelte őt és testvérét a családból, azaz „védelmébe vette”. A gyerek az intézetben visszavonta az állítást, mondván, hogy hazudott. Az Ifjúságvédelem nem hitt neki. A következmény: kilenc hét a Bécsi Kríziscentrumban, majd négy hónap egy szociális pedagógusok által ellenőrzött Wohngemeinschaftban (mint nálunk az Intézet. http://www.volkshilfe-wien.at/jugend-familie/wohngemeinschaften/), Grazban. De mivel 14 éves lett, saját kérésére hazakerülhetett, a fiatalabb testvére még mindig az intézetben van. A szülők a kisebb gyerekért még mindig harcolnak az Ifjúságvédelemmel.

A videón látható, hogy 2017. augusztus 2-án legalább 8 rendőr viszi el a gyerekeket otthonról, úgy kezelik az apát, mint valami bűnözőt. A gyerekek szorosan kapaszkodnak apjukba, és állítják, hogy az nem verte őket. Mégis elszakítják tőle a fiúkat. Az apa hívja az ombudsmant, de nem tud tenni az sem semmit. “A bécsi Ifjúságvédelem terrorja egy magyar értelmiségi család ellen” bővebben

Energiaklub: „100.000 évig kell elszeparálni a nagy aktivitású atomhulladékot a környezetétől” – videóval

Kb. 60 érdeklődő (többek között az RHK vezérigazgatósága és Boda polgármestere) fogadta el az Energiaklub meghívását egy, a nukleáris ipar nagyberuházásáról szóló tájékoztató estére 2017. február 2-án. “Energiaklub: „100.000 évig kell elszeparálni a nagy aktivitású atomhulladékot a környezetétől” – videóval” bővebben

Tóth István: Mercurius szentélyében. Színdarab, PTE | Videó

2013. június 8-án Pécsett, a II. Ünnepi Könyvudvar 84. Ünnepi könyvhét és 12. Gyermekkönyvnapok alkalmával rendezte meg a GeniaNet Kiadó a Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Könyvtár udvarán Tóth István: “Mercurius szentélyében” c. színdarabjának előadását.
A színmű a 2006-ban, éppen 10 éve elhunyt, közismert pécsi ókortörténész hagyatékából válogatott különböző műfajú és témájú írásait tartalmazó Pannoniai lakomák (GeniaNet kiadó, Pécs, 2011) című könyvében jelent meg. A darabban Tóth István fantáziája egy római esküvői ceremóniára vezeti el az olvasót. A szertartás résztvevői azonban zömükben valóságos személyek, nevük, esetenként rövid életrajzuk is kibogozható savariai sírfeliratokról, fogadalmi oltárokról, vagy egyéb emlékekből. Képzelt párbeszédeiken keresztül – könnyedén gördülő hexameterben – eleveníti meg a szerző Savaria hiteles történetét a város alapításától 200-ig. A szereplők a Pécsi Tudományegyetem (PTE) régészhallgatói voltak, az előadást Szabó Orsolya rendezte, a színpadkép, jelmezek pedig Kiss Magdolna tervei alapján (nagyobb részt általa) készültek.