Társashaza

Fotó: Simor Árpád, 2017.

A társasházakkal nagyjából ugyanaz a baj, mint az országgal.

A lakók közül csak az a körülbelül 10 % megy el közgyűlésre, aki kellően buta és szakmailag felkészületlen a hatalomvágyhoz, aztán a társasház pénzén a saját hasznát építgető ún. közös képviselő, meg az Alzheimer-kór bemutató darabjaként lézengő pár nénike. Ezek határozzák meg, mi történjen: kerékpárok kitiltása, az udvar lerakatása 4–5-szörös áron a vérprosztó és géppuskaropogós viacolorral a málló-revés acélszerkezet javíttatása helyett, ami miatt egyszer csak le fog szállni az emelet a földszintre, és így tovább.

A házban lakó fiatalok, gyerekesek, a gazdasági és műszaki dolgokban valóban jártas emberek nem néznek a közgyűlések tájékára sem, így a ház fölötti uralmat átveszi néhány kiöregedett művezető, aki – mint ahogy a debilek óvodájában a hülyegyerek gátat épít a homokozóban – rendre építkezést játszik a ház pénzén, és sajnos a lakók objektív adottságnak veszik a ház dolgainak ilyen intézését (a sor hosszan folytatható lenne ugyanis), ahelyett, hogy rájönnének, pár ember játszmája ez csupán, ami ellen némi idő beáldozásával hatékonyan tenni lehetne.

Azt gondolom, hogy amint az emberek a társasházi ügyeiket képesek lesznek maguk, hatékonyan, lényeglátóan, az idejüket rááldozva, a szükséges konfrontációkat is fölvállalva intézni, akkor az ország dolgai is jól fognak menni, egyszerűen azért, mert azt is efféleképp kell. Akkor majd nem a terméketlen, orbánkitalálta ki-kivel-együtt-az-ellenzéki-oldalon-típusú gumicsontokon rágódik az ország java, hanem elintézi, hogy a (például a most regnáló) hatalom idejében menesztődjék, ha gazember.

– srá –

Aszfaltrajztól – az atomerőművekig

Először azt hittem a meleg ment az agyamra, amikor meghallottam, hogy Budapesten megtiltották a menekült gyermekeknek az elszenvedett borzalmak feldolgozásában segítő önfeledt rajzolást, mert e tevékenységüket a  közterület aszfaltján művelték. Hirtelen megképzett előttem gyermekkorom – abban az előző rendszerben -, amikor a járdákra ugrálós játékokat rajzoltunk krétával, vagy ház alaprajzát és családot játszottunk (ezt különösen kedvelték a csonka családban élők).  Senki nem szólt ránk, még a parkőr sem, az akkori köztisztasági felügyelő sem, aki pedig büntetett azonnal, ha a “fűre léptünk”, azaz a park szépen nyírt füvében szerettünk volna játszani, mert nekünk ott volt a kavicsos játszótér.

Nem álltam meg csak töprengésnél, megkerestem a köztisztasági törvényt, melynek 196. § (1)-a szerint köztisztasági szabálysértést követ el, aki “a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi…”

Ha a törvényt nézzük, akkor igen nagy fantáziára van szükség, hogy a krétarajzot valaki is szennyezésnek nézze.

Mert hát miből is áll a kréta:  A kréta a mészkő különleges változata. A tengervízből kiváló, kevésbé porózus, tömörebb diagenizált mészkő. Vagyis nem mérgező, természetes anyag, sőt ellentétben az aszfalttal semmi mesterséges anyagot nem tartalmaz.

Ha a kréta ártalmatlan, akkor talán a rajzoló személyében lehet a hiba?

20150428_Graffiti_Orban_latogatasara_Pecsett0087_800x600

A neMecsek Mozgalom tiltakozik aszfaltszöveggel a bodai atomtemető terve ellen, Orbán Viktor látogatása alkalmával

Kik is rajzolnak utóbbi időben aszfaltra, ezt is megnéztem:
1. Az ellenzék ott hirdeti időnként a programjait, vagy a civilek vélemény-nyilvánításának egyik eszköze.
2. A gyerekek, akiknek van még merszük közölni valamit a nagyvilággal.
3. Utóbbi időben pedig a migránsok gyermekei, akik ezzel – a kormányzati körök szemében – nagy veszélyt jelentenek az ország biztonságára.

Értem most már a tiltást.

Sőt a krétarajzok kapcsán vannak továbbgondolásra érdemes javaslataim.
Ha a krétarajz köztisztasági szabálysértésnek minősül, akkor ajánlom t. vezetőségünknek, hogy hasonlítsák össze az esőtől lemosódó krétarajzok környezetre gyakorolt hatását a bányászat, nehézipar, energiaipar és a hagyományos közlekedés káros anyagkibocsátásának környezetszennyező nagyságával. Garantáltan meglepő eredményekre fognak jutni.

A gépjárműből kifolyt olaj 300 méteres körzetben szennyezte az aszfaltot. Az eső sem mosta le, sőt az esővíz segítségével a patak felé vette útját

A gépjárműből kifolyt olaj 300 méteres körzetben szennyezte az aszfaltot. Az eső sem mosta le, sőt az esővíz segítségével a patak felé vette útját

Addig is elárulom; egy krétarajz-mérgezésbe még nem halt bele senki, de Kövágószőlősön az uránbánya miatt szinte minden családban meghalt egy-egy fő rákban. Népes városok váltak lakatlanná bánya- vagy atomerőműkatasztrófák következtében (Centralia, Csernobil). Jelenleg pedig az egész világ fölé magasodik fenyegetően Fukushima katasztrófája.

Esetleg azt is újra megfontolhatná jelen kormányzatunk, miért erőlteti az uránbányászatot, az atomerőműveket, az atomtemetőt Pécs városa közelében, és miért hanyagolja el a jóval kevésbé környezetterhelő, és sokkal emberbarátibb megújuló energiahordozók fejlesztését… és miért fordítanak fölöslegesen energiát az egyébként ártalmatlan krétarajzok üldözésére.

20150428_Graffiti_Orban_latogatasara_Pecsett0087_800x600.JPG

A krétarajzok nem akadályozzák a közlekedést. Mint a fotón látható, a városi hulladékkezelő autója probléma nélkül azonnal ráparkolt a feliratra, olvasásának megnehezítése végett

Végül megnéztem más európai nemzet hozzáállását az aszfalton “elkövetett” krétarajzok kérdéséhez. Németországban Elisabeth Schmidt, ügyvéd, a Berlini Gyermekvédelmi szövetség tagja úgy nyilatkozott: szabad krétával az aszfaltra rajzolni (ha az nem magánterületen van), az nem minősül környezetszennyezésnek, mivel a krétarajzok se nem rongálják a felületet, se nem akadályozzák a közlekedést (ha már elkészültek). Nem beszélve arról, hogy a következő esőzéskor általában nyomtalanul eltűnnek. Nyilvánvalóan vannak azért közlekedésbiztonsági szempontból bizonyos szabályok, amire figyelni kell a rajzok elkészítésekor. Magánterületen pedig ki kell kérni a tulajdonos engedélyét – de ez is egyértelmű minden felnőtt számára.

Konklúzió:

Meg kell újra és újra állapítanom, hogy még mindig erősen le vagyunk maradva Európától. Nos, hajrá, pár száz év múlva majd csak behozzuk ezt a lemaradást.

 Provincia

Források:

Monumentum statuere necesse est

Mondanák a rómaiak, ha ők uralnák most is kies Pannoniánkat.

Bizony, a mai Magyarországon kormánykörökben dúl az emlékmű állítási láz. Mindent vasba akarnak önteni és kőbe vésni. Ha törik, ha szakad annak a szobornak, annak az emlékműnek állnia kell. Ha ellenkezésbe ütközik, akkor az éj leple alatt. Pénz nem számít, a színvonal mellékes, a magyarok mindenevők.

Íme a válogatás a “gyöngyszemekből”

1.

Felavatták Lehel vezér szobrát Jászberényben

Lehel-vezér szobra, Párkányi Raab Péter alkotása, melyet Jászberényben Áder János leplezett le.

(lehet, hogy véletlen, vagy az ördög játéka, de a vezér feje megszólalásig hasonlít Kövér Lászlóra)

2.

orban-viktor-felavatta-tisza-istvan-ujjaepitett-szobrat-02-d0001D91A4b15101c755d

2014. június 9-én Orbán Viktor Elek Imre szobrászművésszel, a szobor újraalkotójával leleplezi Tisza István egykori miniszterelnök újjáépített szobrát.

3.

140720szabadsagter18rev

2014.07.19-én az éj leple alatt felállíttatta Orbán Viktor a vitatott művészi értékű és történelemhamisító információt hordozó Magyarország náci megszállása emlékművet.

Mintha az angyal feje emlékeztetne valakire…

orban_angyal_kl

Talán nem is véletlen, hiszen ez szoborkompozíció is Párkányi Raab Péter műve.

4.

813267

Még csak előkészületben az új-régi Andrássy Gyula-emlékmű

Egy a vigasztaló ebben a ránk zúduló giccsáradatban. Az alkotás az alkotóját és a megrendelőjét minősíti – ameddig áll!

Provincia

P.S.

Új csillag született a magyar “állami” szobrászat egén; Kligl Sándor, aki az utóbbi időben több köztéri alkotással (legutóbb Pécsett Weöres Sándort ábrázoló szobrával) “kápráztatta” el az utca emberét. Szobrainak színvonalán, arról, hogy giccsesek-e – szerintünk azok -, lehet vitatkozni. Végül is ízlések és pofonok különbözőek, az azonban kevéssé vitatható, hogy bizonyos trükkel jutottak e művek állami pénztámogatáshoz.

Weores1

Weores2

Weores3

Kligl Sándor Weöres Sándort ábrázoló szobra Pécsett 3 D-ben 🙂 (Matthias H. Rauert fotói)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha az alkotó ennyire élethű szobrot akart készíteni, akkor igazán megnézhette volna a dokumentumokat, hogyan szeretett ülni Weöres Sándor kerek asztalnál:

szaz_2

A bányadömper „diszkrét bája”

Kedves Olvasó,

talán érdemes lenne már most megbarátkoznia azzal a gondolattal, ha esetleg még rokonszenvezik is a Pécs alatti uránbánya-nyitás tervvel, hogy különféle új típusú markológépek és szállítójárművek, mint például az alább látható – teherrel együtt – több, mint 600 (hatszáz!) tonnás bányadömperekhez­* hasonlók dübörögnek majd nálunk is. Alattunk is, meg a közelünkben megnyitott felszíni létesítmények között is. Hiszen az ausztrál cég fejlettebb technológiáról beszél. Ehhez pedig hozzá tartozik a munkagépek, szállítójárművek új generációja is.

Ilyenek, mint például a Caterpillar 797-es. Ennek 2008-ban gyártott változata 363 tonnát nyom üresen, 15,09 m hosszú és 9,53 széles – azaz területe: 143,81 m2. Magassága 7,44 m, ha a platóját megemeli, akkor 15,7 m. Vagyis ilyenkor egymagas egy négyemeletes épülettel (földszinttel együtt 5 szintes). Nyugalmi állapotban „csak” egy 2-3 szintes családi ház tetejéig ér fel.*

Ez azonban az egyik része a dolognak, amíg dübörögnek az a kisebbik baj. Mi történik velük, ha a 20 év alatt elromolnak, totálkárosak lesznek. Vajon hány használódik el belőlük az évek alatt, pár tucat, pár száz, pár ezer? Hová kerülnek ezek az  erősen sugárzó óriás testek? A Bodára tervezett atomtemetőbe? Vissza a föld alá, vizeink tovább szennyezésére? Vagy jó magyar szokás szerint valahol útfélen elhagyják őket. Madarak, kóbor állatok,  játszó gyermekek és hajléktalanok építik ki benne utolsó földi otthonukat?

Ezért, kedves Olvasó, hasznos, ha tudja…

Liebherr T282 – bányadömper

A bányavágatokat olyan méretűekre fogják vágni (legalább 20 m széles-re és 17 m magasra, vagy két 10 méter széles alagutat vágnak a város alá a gépek ellenforgalmát biztosítandó)**, hogy ezek a monstrumok könnyedén ingázhassanak bennük; pl. Kővágószőlős és Istenkút között.

 

Útjainkon szerencsére nem találkozhat velük, mert magasságuk miatt az elektromos kábelek jó részét leszaggatnák, ezért közúton nem közlekedhetnek. Ha valami szerencsétlenség folytán mégis  keresztezné személygépkocsijával egy ilyennek az útját – például Ön is a szerencsés 300 közé fog tartozni -, aki bányában dolgozik, őrizze meg hidegvérét. De azért próbáljon mielőbb kikerülni a dömper útvonalából és látótávolságukból, mert a vezető a 4,5-7,44 méteres magasságból úgysem látja az Ön kis autóját.

Semmi esetre se próbálja teherautójával elvontatni az esetlegesen elakadt példányokat, mert nem fog sikerülni, viszont vehet új autókerekeket.

 

Ha nem szükséges, tengelytörésnél se ajánlja fel a dömper-gazdának segítségét, se a pótkerekét, mert a dömperek ember méretű kerekéhez hasonló úgysem fér el autója csomagtartójában.

 

Ha a bánya szomszédságában lakik, és nem szereti ezeknek a gépeknek se a látványát se a szagát, akkor ne nyissa ki a bányaüzemre néző ablakait. Ha pedig friss levegőt akar szívni, vegyen légfrissítőt, van fenyőillatú is, ami pótolja a bánya által letarolt  mecseki erdőség fenyőit. Hazafelé pedig ne a 6-os vagy a Magyarürögi utat válassza, hanem tegyen egy kis kerülőt, és próbálja meg keletről elérni otthonát.

Ha a nyíltszíni bányalétesítmények szomszédságában él, és reggel a meglóduló ágy kidobja magából, az asztalra tett kávéja pedig kilöttyen, ne fusson ki az udvarra  földrengéstől rettegve. Csak a dömperek kezdték meg a reggeli műszakot. Ugyanígy, ha repedések támadnak a háza falán, ne riassza a kőművest, fölösleges. Ráér 20-25 év múlva – ha az érctelep kimerült és a bányát bezárják -, egy új házat építtetni, de azt már előrelátóan lábakra állíttassa, mint az Ormánságban egykor.

Viszont esőzéskor csak parkoljon nyugodtan a bányadömper „eresze” alá, garantáltan megússza szárazon.

 

Végül, de nem utolsó sorban ne csodálkozzon, ha fiúgyermeke/i bányadömperért könyörög/nek karácsonyra 🙂

 

Provincia

 P.S.  Akiket még ez sem győzött meg a dömperek diszkrét bájáról, azoknak ajánljuk ezt a kivágást Jackie Chan 1997-ben készített filmjéből (Mr. Nice Guy); hogyan lehet egyetlen bányadömperrel ártalmatlanná tenni egy egész maffia-csapatot és biztonsági személyzetét bombabiztos házastul.

 

Egy kis válogatás a bányadömperekkel kapcsolatos balesetek gazdag választékából

Jegyzetek

* https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Liebherr_T282.jpg A  Liebherr T 282 C típusú bányadömper ennél még markánsabb megjelenésű,  egy igazi kolosszus. Csak kerekének átmérője 4 méter, az alkotmány maga 600 tonna felett van, a kb. 363 tonnányi terhével együtt.

** Ha nem akarják ilyen magasra építeni az alagutakat, hanem „csak” 8-8,5 méterre, akkor olyan dömpert kell választaniuk, melynek teknőürítése  nem billentéssel, hanem a letolásos módon történik. Az ausztrál vállalkozó előzetes ígérete szerint ugyanis a meddőanyagot vissza fogják szállítani a kibányászott helyére.

 

Irodalom; a képek forrása

https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Liebherr_T282.jpg

Károly J.: Járművek és mobil gépek. Építőipari szállítójárművek. Bp. 2011. ppt.

http://toochee-foto.postr.hu/kisebb-baleset/

https://galeria.totalcar.hu/kozelet/2011/02/06/a_gumiabroncs_rovid_tortenete/15?openwith=1932452

http://kamionhirek.hu/20110420/600-tonnas-domper-kisteherauto-ellen

https://en.wikipedia.org/wiki/Caterpillar_797.htm

1 2