Népszavazás és uránbánya

Péterffy Attila, az újonnan megválasztott pécsi polgármester választási programjában megígérte, hogy az “élhetőség megőrzése érdekében meg kell akadályozni az uránbánya megnyitását is. E célok eléréséért minden lehetséges jogi eszközt be kell vetni. Alapvetően helyi népszavazás kiírása és sikeres lebonyolítása az egyik legfontosabb eszköz“.1

A népszavazás azonban kétélű fegyver, sőt Pécs lakóit kicsit is ismerve inkább egyélű. Nyugodtan mondhatom, hogy a sok beszélgetés az idősekkel, akik nosztalgiával gondolnak a régi szép időkre, amikor a bányának köszönhetően egy egész városrész, Uránváros épült fel, Pécs tejjel-mézzel folyó Kánaán volt; beszélgetés a fiatalokkal, akiknek mindegy, csak legyen munka – indított ennek felismerésére. De nemcsak engem, tősgyökeres pécsit, hanem másokat is, olyanokat is, akik nem olyan régóta élnek itt.

A népszavazás lehetősége a kővágószőlősi uránbánya tervezett újranyitása ellen ugyanis már felvetődött  2012-ben. Az újonnan megalakult, uránellenes civil szervezet, neMecsek mozgalom szóvivője, Peták Péter ezekkel a gondolatokkal utasította el.: “Kérdés azonban, hogy egy népszavazás egyáltalán sikeres lehet-e […] Pécsen az alacsony részvétel miatt – ahogy az a tubesi radar ügyében is tapasztalható volt – lehetetlen érvényes és eredményes népszavazást tartani“.2

A még 2007-ben a Tubes-hegyre tervezett katonai lokátor-építésről szóló népszavazás ugyanis érdektelenség miatt kudarcba fulladt. “A választásra jogosult 127 128 állampolgár 32,51 százaléka, azaz összesen 41 328 járult az urnák elé.” A sikerhez pedig legalább  a választópolgárok több mint felének szavaznia kellett volna.

Hiába vétózta meg a választók döntő többsége a radar építését, a Honvédelmi Minisztérium a csekély részvételi arányból ezt a következtetést szűrte le: “a népszavazás azt tanúsítja, hogy a választópolgárok döntő többsége szerint nincs akadálya a Magyar Köztársaság légterét és a légiközlekedést biztosító 3D típusú radarállomás megépítésének”.3

Peták Péter nagyon jól látta a népszavazás szerepét, amikor így fogalmazott: “A politikusok ezzel csak hárítani akarnak, hogy aztán az érvénytelen népszavazás után feltehessék a két kezüket: ők mindent megpróbáltak”.4 

Mindezek után nem véletlen, hogy éppen népszavazás kiírásával kampányolt az uránbánya megnyitása mellett 2014-ben az ÖPE. “Mi mindenkit tájékoztatnánk minden, a tervezett bányával kapcsolatos lépésről, és népszavazást sürgetünk, mielőtt megkezdődik a kivitelezés“.5

 

Provincia

 

Források:

  • https://www.peterffyattila.hu/program.html, letölthető Pdf
  • https://mandiner.hu/cikk/nyomtatas/20120717_uranbanya_a_varos_alatt?printable=nyomtatas
  • https://index.hu/belfold/lok349/?token=70a3968193f9d6c7e9957a1991da83ee
  • https://pecsistop.hu/regio/uranbanyaval_teglaprogrammal_kampanyol_az_ope/12632

A félszemű sündisznó története

Keleti sün (Fotó: Kiss Magdolna 2011)

Nyolc éve, július egyik délutánján, 5 óra tájt egy kis sün (mégpedig egy keleti sün – Erinaceus roumanicus) ballagott be a szomszéd nyitott kapuján. Éppen ott álltunk, beszélgettünk egymással. Szokatlan volt, hogy a fiatal állat fényes nappal az emberek közelségét keresi. Jobban megnéztük, és láttuk hogy baleset érte, mert egyik szeme megsérült, orra elferdült. » Read more

Gedenktag an die Unterzeichnung des Vertrages von Trianon

Ungarn nach Trianon

Heute jährt sich die Unterzeichnung des Vertrages von Trianon, mit dem Ungarn seine Kriegsschuld anerkannte und den Verlust von zwei Dritteln seines Staatsgebietes besiegelte, zum 99. Mal. Der Friedensvertrag enthält ähnliche Bestimmungen wie der Vertrag für Versailles für das Deutsche Reich. So wurde die Stärke des Militärs auf 35.000 langdienende Soldaten und ein Heer ohne schwere Waffen festgelegt. “Die ungarische Delegation unterschrieb den Vertrag unter Widerspruch am 4. Juni 1920”, heißt es im deutschen Wikipedia.

Ungarn nach Trianon

Ungarns Gebietsverluste im Trianon-Vertrag von 1920


» Read more

1 2 3 58