Dióburok-fúrólégy – fakivágás vagy harc

Az amerikai bevándorló, jobban mondva beröpülő kártevő, a dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) nevéhez illően komplett pusztítást végez a diótermésben.  Az imágó, azaz a légy július elejétől szeptember közepéig folyamatosan rakja tojásait. Ilyenkor a dió zöld burkát átfúrja, és tojásait a zöld burokba, illetve a burok és a csonthéj közé rakja. Az első stádiumú lárvák augusztus elején jelennek meg. Majd kirágják magukat a burokból, és leesnek a talajba, hogy ott báb alakban átteleljenek. 

A termésburok megfeketedik, rátapad a héjra, a dió nem tud kihullani burkából, a fán marad, és ott megpenészesedik.

Bár a légy 2011 óta van Magyarországon, a kiskertek tulajdonosai, főleg a biotermelők most is tanácstalanul nézik a pusztítást. Itt ugyanis kivitelezhetetlenek a nagyüzemi módszerek.

A továbbiakban az eddigi saját tapasztalatot és a terveket adjuk közre – képekkel.

2001-ben költözött a kertünkbe egy kis diócsemete, senki nem hívta, nem is akarta – de mégis maradt. Hatalmas fa lett belőle, három év után termőre fordult, és meghálálta kíméletünket. Ez az egyetlen fánk nemcsak az egész családunk éves diószükségletét fedezte, hanem még ajándékoztam is el dióbelet. Tavaly (2018) volt az első év, hogy nem termett. Az időjárás számlájára írtam.

Idén a nyár közepén próbaképpen levettem egy fekete foltos termést, melynek zöld héja már megrepedt. Amikor szétbontottam, döbbentem láttam a fekete ragacsos részében nyüzsgő lárvákat. Internetes böngészés után sikerült beazonosítani a kártevőt, majd további kutakodás után válaszút elé kerültem.

– Fakivágás vagy harc.

Az utóbbi mellett döntöttem. Mit tehetek? Nézzük pontokba szedve.

1. A diót minél előbb le kell szedni a fáról. Ha zöld dió befőttet (is) szeretnénk eltenni télire, akkor május-júniusban kell az alapanyagról gondoskodni, így mire a légy megjelenik, már hűlt helyét találja a dió egy részének. 🙂 A kártevő egyébként a csonthéj alá nem hatol, tehát a dióbél megmenthető. De a ragacsos-fekete burokból nem fog a termés kipotyogni, a fán fog megsemmisülni, tehát kézzel kell leszedni, ami a diófák mérete miatt szinte lehetetlen vállalkozás.  Vagy mégsem?

Dióburok-fúrólégy Kiss M. 2019.

1. kép Házi diószedő (Fotó: Kiss M.)

Dióburok-fúrólégy Kiss M. 2019.

2. kép Házi diószedő (Fotó: Kiss M.)

Szerencsés helyzetben vagyok, mert a mi diófánk éppen a kamránk közelében nőtt ki a földből. A kamra tetejére szoktam mászni, ott tudok kapaszkodni, és onnan már szüreteltem máskor is. Most is azt tettem. Segédeszközként a hagyományos gyümölcsszedőn kívül szerkesztettem egy másik szedőt hatméteres nád, két villa és drót segítségével (1-2. kép). A munka piszmogós, de elosztottam két hétre, így naponta csak 1-1 órát töltöttem a szedéssel, ami éppen elég volt.

 

Az időjárás is segített. Egy nagy szélvihar a fa csúcsán maradt termés egy részét leverte.

Dióburok-fúrólégy Kiss M. 2019.

3. kép Diótisztítás 2019. (Fotó: Kiss M.)

Egy rekesz (csak egy sor) csak fekete dió. Nem túl bizalomgerjesztő. A felvétel jobb sarkában a nagyító fontos munkaeszköz, a penészes dióbél kiszűrésére. (3. kép)

Dióburok-fúrólégy Kiss M. 2019.

4. kép Diótisztítás 2019. (Fotó: Kiss M.)

A csupa fekete, látszólag rossz dió között is lehet hibátlan (4. kép).

Dióburok-fúrólégy Kiss M. 2019.

5. kép Diótisztítás 2019. (Fotó: Kiss M.)

Végeredmény. Nem olyan rossz. Balra a madaraké, jobbra a tálban a mienk! (5. kép)

Az idei szezont 50%-os eredménnyel zártuk. Remélhetőleg a lárvák fele szintén megsemmisült. 🙂

 

2. Támadás a legyek ellen. Létezik egyfajta feromoncsapda, de csak jelzésre, azaz jelzi, hogy a legyek megjelentek. Ekkor, ha megoldható, permetezni kellene, valamint később fóliával letakarni a talajt a diófa törzse körül, hogy a lárvák lepottyanva ne kerülhessenek be a földbe, mert ott bábozódnak be.

Mi azonban biotermesztést folytatunk, tehát csak biopermetszerről lehet szó. A teljes takarás is megoldhatatlan nálunk, mert a diófa koronájának egyik fele kerítésen kívülre nyúlik.

3. Marad az első és ez a harmadik lehetőség számunkra.  A fát kell megerősíteni. Most még ősz elején naponta néztem a fa alját, az esetlegesen lehullott termést összeszedtem. Az összes levelet össze fogom söpörni, mindent megsemmisítek. Még a fagyok beállta előtt a fa körül egy nagy körben ásóval föllazítom a földet, hogy a madarak könnyen elérjék az esetleges lárvákat. Szerves trágyát is fogok még beleforgatni. A fát lepermetezem (már amennyit elérek belőle) csalán és egyéb gyógynövényes főzettel, most még ősszel, és jövőre tavasztól-őszig két-három hetente, ahogy időm engedi. Kap továbbá trágyalevet is.

4. Lehetőség, a kártevőnek ellenálló diófajta ültetése.

 

Az eredmény? Meglátjuk… Folytatás jövőre.

 

Provincia

Népszavazás és uránbánya

Péterffy Attila, az újonnan megválasztott pécsi polgármester választási programjában megígérte, hogy az “élhetőség megőrzése érdekében meg kell akadályozni az uránbánya megnyitását is. E célok eléréséért minden lehetséges jogi eszközt be kell vetni. Alapvetően helyi népszavazás kiírása és sikeres lebonyolítása az egyik legfontosabb eszköz“.1

A népszavazás azonban kétélű fegyver, sőt Pécs lakóit kicsit is ismerve inkább egyélű. Nyugodtan mondhatom, hogy a sok beszélgetés az idősekkel, akik nosztalgiával gondolnak a régi szép időkre, amikor a bányának köszönhetően egy egész városrész, Uránváros épült fel, Pécs tejjel-mézzel folyó Kánaán volt; beszélgetés a fiatalokkal, akiknek mindegy, csak legyen munka – indított ennek felismerésére. De nemcsak engem, tősgyökeres pécsit, hanem másokat is, olyanokat is, akik nem olyan régóta élnek itt.

A népszavazás lehetősége a kővágószőlősi uránbánya tervezett újranyitása ellen ugyanis már felvetődött  2012-ben. Az újonnan megalakult, uránellenes civil szervezet, neMecsek mozgalom szóvivője, Peták Péter ezekkel a gondolatokkal utasította el.: “Kérdés azonban, hogy egy népszavazás egyáltalán sikeres lehet-e […] Pécsen az alacsony részvétel miatt – ahogy az a tubesi radar ügyében is tapasztalható volt – lehetetlen érvényes és eredményes népszavazást tartani“.2

A még 2007-ben a Tubes-hegyre tervezett katonai lokátor-építésről szóló népszavazás ugyanis érdektelenség miatt kudarcba fulladt. “A választásra jogosult 127 128 állampolgár 32,51 százaléka, azaz összesen 41 328 járult az urnák elé.” A sikerhez pedig legalább  a választópolgárok több mint felének szavaznia kellett volna.

Hiába vétózta meg a választók döntő többsége a radar építését, a Honvédelmi Minisztérium a csekély részvételi arányból ezt a következtetést szűrte le: “a népszavazás azt tanúsítja, hogy a választópolgárok döntő többsége szerint nincs akadálya a Magyar Köztársaság légterét és a légiközlekedést biztosító 3D típusú radarállomás megépítésének”.3

Peták Péter nagyon jól látta a népszavazás szerepét, amikor így fogalmazott: “A politikusok ezzel csak hárítani akarnak, hogy aztán az érvénytelen népszavazás után feltehessék a két kezüket: ők mindent megpróbáltak”.4 

Mindezek után nem véletlen, hogy éppen népszavazás kiírásával kampányolt az uránbánya megnyitása mellett 2014-ben az ÖPE. “Mi mindenkit tájékoztatnánk minden, a tervezett bányával kapcsolatos lépésről, és népszavazást sürgetünk, mielőtt megkezdődik a kivitelezés“.5

 

Provincia

 

Források:

  • https://www.peterffyattila.hu/program.html, letölthető Pdf
  • https://mandiner.hu/cikk/nyomtatas/20120717_uranbanya_a_varos_alatt?printable=nyomtatas
  • https://index.hu/belfold/lok349/?token=70a3968193f9d6c7e9957a1991da83ee
  • https://pecsistop.hu/regio/uranbanyaval_teglaprogrammal_kampanyol_az_ope/12632

A félszemű sündisznó története

Keleti sün (Fotó: Kiss Magdolna 2011)

Nyolc éve, július egyik délutánján, 5 óra tájt egy kis sün (mégpedig egy keleti sün – Erinaceus roumanicus) ballagott be a szomszéd nyitott kapuján. Éppen ott álltunk, beszélgettünk egymással. Szokatlan volt, hogy a fiatal állat fényes nappal az emberek közelségét keresi. Jobban megnéztük, és láttuk hogy baleset érte, mert egyik szeme megsérült, orra elferdült. » Read more

Gedenktag an die Unterzeichnung des Vertrages von Trianon

Ungarn nach Trianon

Heute jährt sich die Unterzeichnung des Vertrages von Trianon, mit dem Ungarn seine Kriegsschuld anerkannte und den Verlust von zwei Dritteln seines Staatsgebietes besiegelte, zum 99. Mal. Der Friedensvertrag enthält ähnliche Bestimmungen wie der Vertrag für Versailles für das Deutsche Reich. So wurde die Stärke des Militärs auf 35.000 langdienende Soldaten und ein Heer ohne schwere Waffen festgelegt. “Die ungarische Delegation unterschrieb den Vertrag unter Widerspruch am 4. Juni 1920”, heißt es im deutschen Wikipedia.

Ungarn nach Trianon

Ungarns Gebietsverluste im Trianon-Vertrag von 1920


» Read more

1 2 3 55