Részesei lehetünk a csodának? Meglesz az egymillió aláírás?

2020. 10. 19.  FRISSÍTÉS – UPDATE

Az aláírásgyűjtés még mindig zajlik, hiányzik minimum négy országból a kellő számú aláírás. “Egy európai polgári kezdeményezés akkor sikeres, ha összegyűlt összesen legalább egymillió támogató nyilatkozat, és a támogató nyilatkozatok száma legalább hét tagállamban elérte az adott tagállamra vonatkozóan előírt küszöbértéket.”

De már a finisben vagyunk. Rajta, húzzunk bele!

Itt írható alá a kezdeményezés:

angol nyelvű oldal: https://www.signiteurope.com/

német nyelvű oldal: https://www.signiteurope.com/de

magyar nyelvű oldal: https://irdala.hu/

A részleteket a kezdeményezésről lásd a cikkünkben alább és a megadott oldalakon.

 

2020. 05. 08.  FRISSÍTÉS – UPDATE

Igen, megvan! (Itt olvasható is az eredmény) Sőt az aláírók száma csaknem 9000-el meghaladta az egymilliót. De ez még sajnos nem elég. Még legalább négy európai országból el kell érnie a szavazatoknak a szükséges minimális számot. Eddig az elegendő szavazatok Magyarországról, Romániából és Szlovákiából érkeztek.

AZ EREDMÉNY TANULSÁGAI, HIBÁK

  • Mi az oka, hogy Európa más részein élő őshonos kisebbségek nem éltek ezzel a lehetőséggel? Hiszen sikeres akció esetén közvetlenül pályázhatnak az Uniónál?
  • Hol vannak az Európa nyugati, délnyugati és középső részén kisebbségben élő, roma, német, fríz, dán, szorb, baszk, katalán, galíciai, örmény, rétoromán, gradistyei, bosnyák stb. nyelvű emberek?
  • Nem értik, hogy róluk van szó?  Ez nemcsak a magyarok ügye. A kisebbségben élő  100 millió európai etnikum között csak egy etnikum a magyarok egy része.

Természetesen, mint minden szavazási rendszernek, ennek is voltak hibái.

  • A finisben megjelent a technika ördöge, és a rendszer akadozott, vagy hosszú ideig nem volt elérhető. Ezzel nyilván elveszett azok aláírása, akiknek elfogyott a türelmük, hogy újból próbálkozzanak.
  • Ennél jóval nagyobb gondot vettünk észre, sajnos túl későn. (Ma jeleztük is a szervezőknek) A brüsszeli rendszer (tehát ha németre váltjuk a formulát) nem fogadta el a német “ß” betűt, pl. a “Straße“-ban, csak “ss” -el írható be (így Strasse). Ez a felület ugyanis igazolványok helyett lakcímet kért, a német lakcímekben pedig gyakori a Straße végződés.
    Ha tehát a német nyelvű aláíró a szokott módon tölti ki a lakcím rovatát, akkor a “HIBA – HIBA – HIBA” jelzéssel utasította vissza a német aláíró felület az aláírást. De ettől a hibajelzéstől a német aláíró nem tudja meg, mi a hiba lehetséges oka, és így nem tudja megoldani a problémát. Egy idő után föladja a küzdelmet. Ez pedig azt jelenti, hogy több tízezer aláírás biztosan elveszett a német nyelvterületről.

Mindezek ismeretében európai polgárként elvárjuk az Uniótól, hogy megadja (a már korábban a koronavírus miatt) igényelt hosszabbítást!

 

Igen, ha aláírja itt ma éjfélig!

 

Miről van szó?

Az európai kontinensen több mint 100 millió európai 400-nál is több kisebbségi közösség valamelyikéhez tartozik. A kisebbség definíciója jelenleg: “Általában egy társadalmi csoporton belül az a kisebb létszámú csoport, amely valamilyen ismérv révén különbözik a többségtől. Leggyakrabban etnikai, nemzetiségi, nyelvi, vallási” alapon.” (EUROMOSAIC)

» Read more

Népszavazás és uránbánya

Péterffy Attila, az újonnan megválasztott pécsi polgármester választási programjában megígérte, hogy az “élhetőség megőrzése érdekében meg kell akadályozni az uránbánya megnyitását is. E célok eléréséért minden lehetséges jogi eszközt be kell vetni. Alapvetően helyi népszavazás kiírása és sikeres lebonyolítása az egyik legfontosabb eszköz“.1

A népszavazás azonban kétélű fegyver, sőt Pécs lakóit kicsit is ismerve inkább egyélű. Nyugodtan mondhatom, hogy a sok beszélgetés az idősekkel, akik nosztalgiával gondolnak a régi szép időkre, amikor a bányának köszönhetően egy egész városrész, Uránváros épült fel, Pécs tejjel-mézzel folyó Kánaán volt; beszélgetés a fiatalokkal, akiknek mindegy, csak legyen munka – indított ennek felismerésére. De nemcsak engem, tősgyökeres pécsit, hanem másokat is, olyanokat is, akik nem olyan régóta élnek itt.
» Read more

1 2 3 4