[Deutsche Übersetzung siehe unten]
Szerző: Réder Ferenc
Vegyészmérnök, biológusmérnök
fejlesztéspolitikai szaktanácsadó
Rövid értelmezés a címhez:
„Nemcselekvés„: a hagyományos fenntartási tevékenységekre vonatkozóan.
„Tevékeny„: a szelíd beavatkozások, a dokumentálás, ismeretterjesztés és szemléletformálás vonatkozásában.
∗
A Zámori-patak, (Pusztazámor), egy ideiglenes kisvízfolyás, jó gyakorlat a rendszeres „rendbetétel” elhagyása. A helyi zöld civil egyesület (Zöld Zámor) az önkormányzat anyagi támogatásával kezeli ökologikusan, szelíd módszerekkel ezt a területet.
Eddig a gyep kezelés, a két hetente rövidre nyírás és a meder évenkénti nagygépes rendbetétele, kipucolása volt a jellemző fenntartási tevékenység.
Azt hinnénk nincsen egyszerűbb, mint az ilyen felesleges tevékenységek abbahagyása, pedig dehogy… A gyepes területeket fenntartó vállalkozó szerződését módosítani kell,… a lakosok, akik megszokták a ‘rendezett’ látványt, vizuális sokkot élnek át, magasra hagyott fű, évelő növényzet megtelepedése, sás a mederben, korhadt ágak… biztosan nem könnyű ezek természeteskénti elfogadása, sőt szépként való megélése.
Talán még a helyi iskolások, óvodások a legnyitottabbak a változásra. Sokat segítenek ebben a folyamatban a pedagógusok, a helyi újságban megjelenő szakmai cikkek. A legfontosabb pozitív visszajelzést viszont maga a természet adja. Egy év után ezen a kicsi pár száz méteres szakaszon most lépten-nyomon petecsomókra bukkanunk, erdei békák következő nemzedéke… talán elég későn érkezik idén a száraz időszak és lesz idejük az átalakulásra.
Fontos, ilyenkor már a vízben való nagyobb munkák nem megengedhetők, igen nagy károkat okoznak a vízhez kötődő fajoknak, hiszen már a szaporodási időszakban járunk…
1. kép
A helyszín a Google térképen
A vízfolyásnak, mint szinte mindenütt hazánkban, itt is ásott, mesterséges medre van. Az élet, ha hagyjuk egy ilyen helyen is csodákra képes, maguktól alakulnak ki a kisvízi meder diverz formái, van ahol kiszélesedik, van ahol látszólag teljesen benövi a növényzet, van ahol kanyarogva csordogál… Ez az igen sokszínű formavilág az élet legjobb támogatója, mert ez maga az élet.
2. kép
Tavas kiöblösödés, sásos rész, füves szakasz… mind egyedi funkciókkal, szépséggel.
Ami még hiányzik, az a hozzáférés megoldása, le lehessen sétálni közvetlenül a vízhez, ne egy árok tetejéről kelljen leskelődni…
3. kép
Megjelent a nád is… őshonos fajként itt is van helye. Bár azt nem szeretnénk, hogy az egész szakasz egyöntetű nád legyen, a nagygépes állandó, sok kárt okozó küzdés sem megoldás. Érdemes mindig megfigyelni, mit tesz a természet. Ha a patakon feljebb sétálunk, ahol a medret szorosan fák szegélyezik, nem találunk nádat, de még sást sem. Azaz a szelíd beavatkozás, hogy fát ültetünk a mederbe. A fűz, éger szereti, ha a lába vízben áll. Tehát nem távolabb a parton, hanem a mederben, a kisvízi meder szélén, ott van a természetben is. Mivel stabilizálja a partot, kiárnyékolja a lágyszárúakat, még a nagyvizek levezetését is segíti, a kisvizek megtartása mellett.
4. kép
A bepottyant száraz ágak… nem szemét, hanem fontos alkotórész egy élő patakban.
A kétéltűek petecsomói például igen gyakran ilyen ágakon vannak (5-10. képek). Ne szedjük ki a vízből!
5-10. képek
Petecsomók vízbe esett ágakon.
11-12. képek
Ő az erdei béka.
Csak ezen a szakaszon, csak az ő védettségi értékét számolva alsó értéken 30 petecsomó * 100 egyed * 10 000 Ft, azaz 30 millió forint érték, aminél ezeknek a lényeknek a szerepe sokkal fontosabb.
13-14. képek
Vízmérő poloska, rengeteg kínzó vérszívótól szabadít meg minket, ha hagyjuk dolgozni…
15-16. képek
Ő a vizeink táncosa, a molnárka, vagy molnár poloska. Fantasztikus ügyességgel (igazából fizika tudással) száguld a víz felszínén szinte esélyt sem adva a táplálékának a menekülésre.
A fenti írás először 2025. március 15-én jelent meg facebook-bejegyzésben.
[Übersetzung aus dem Ungarischen:]
Autor: Ferenc Réder
Chemieingenieur, Bioingenieur
Fachberater für Entwicklungspolitik
Kurzinterpretation des Titels:
„Stillhalten“: in Bezug auf herkömmliche/traditionelle Wartungsaktivitäten.
„Aktiv“: in Bezug auf sanfte Interventionen, Dokumentation, Wissensvermittlung und Einstellungsbildung.
Der Zámori-Bach (Pusztazámor) ist ein provisorischer kleiner Bach. Es empfiehlt sich, eine regelmäßige „Reinigung“ zu vermeiden. Der örtliche grüne Bürgerverein (Zöld Zámor) bewirtschaftet dieses Gebiet mit finanzieller Unterstützung der Selbstverwaltung der Gemeinde ökologisch und schonend.
Zu den typischen Wartungstätigkeiten gehörten bisher die Rasenpflege, das zweiwöchentliche Mähen und das jährliche Reinigen und das Abbaggern des Bachbettes mit einer großen Maschine.
Man sollte meinen, dass es nichts Einfacheres gibt, als von solchen überflüssigen Aktivitäten abzulassen, aber das ist nicht der Fall…
Der Vertrag mit dem Auftragnehmer, der die Rasenflächen pflegt, muss geändert werden, … die Anwohner, die an den „geordneten/aufgeräumten“ Anblick gewöhnt sind, erleben einen visuellen Schock, hochstehendes Gras, die Etablierung von mehrjähriger Vegetation, Seggen im Flussbett, morsche Äste … es ist sicherlich nicht einfach, diese als natürlich zu akzeptieren oder gar als schön zu empfinden.
Vielleicht sind sogar die Schul- und Kindergartenkinder vor Ort am offensten für Veränderungen. Lehrer und Fachartikel in der Lokalzeitung helfen dabei sehr.
Das wichtigste positive Feedback/die Rückmeldung kommt jedoch aus der Natur selbst. Nach einem Jahr finden wir auf dieser kleinen Strecke von einigen hundert Metern nun Eierklumpen, die nächste Generation von Waldfröschen … vielleicht kommt die Trockenzeit dieses Jahr ziemlich spät und sie haben Zeit, sich zu verwandeln.
Wichtig ist, dass größere Arbeiten im Wasser derzeit nicht erlaubt sind, da sie großen Schaden für die mit dem Wasser verbundenen Arten verursachen, da wir uns bereits in der Brutzeit befinden …
1. Abb.
Standort auf Google-Karte
Wie fast überall in unserem Land verfügt der Bach über ein gegrabenes, künstliches Bett. Das Leben kann, wenn es an einem Ort wie diesem belassen wird, Wunder bewirken, die vielfältigen Formen des kleinen Gewässerbetts entwickeln sich von selbst, es gibt Stellen, an denen es sich erweitert, es gibt Stellen, an denen die Vegetation vollständig zu wachsen scheint, und es gibt Stellen, an denen sie sich schlängelt und fließt … Diese sehr vielfältige Formenwelt ist der beste Träger des Lebens, weil sie das Leben selbst ist.
2. Abb.
Eine seeartige Öffnung, ein sumpfiger Teil, ein grasbewachsener Teil … alles mit einzigartiger Funktion und Schönheit.
Was noch fehlt, ist eine Zugangslösung, um direkt zum Wasser hinuntergehen zu können und nicht von oben in einen Graben gucken zu müssen …
3. Abb.
Auch Schilf ist aufgetaucht… als heimische Art hat es auch hier seinen Platz. Obwohl wir nicht möchten, dass der gesamte Abschnitt ein eintöniges Schilfrohr darstellt, ist ein ständiger Kampf mit einer Großmaschine, der viel erheblichen Schaden bewirkt, auch keine Lösung. Es lohnt sich immer zu beobachten, was die Natur tut. Wenn wir weiter den Bach hinaufgehen, wo das Bett dicht von Bäumen gesäumt ist, werden wir weder Schilf noch Seggen finden. Das heißt, der sanfte Eingriff, einen Baum in das Flussbett zu pflanzen. Weiden und Erlen stehen gerne mit ihren Füßen im Wasser. Es liegt also nicht weiter weg am Ufer, sondern im Grund, am Rande des kleinen Gewässerbetts, ist es auch dort in der Natur. Da es das Ufer stabilisiert, die krautigen Pflanzen beschattet, hilft es sogar, Hochwasser abzuleiten und kleine Gewässer zurückzuhalten.
4. Abb.
Die heruntergefallenen trockenen Äste… sind kein Müll, sondern ein wichtiger Bestandteil eines lebendigen Baches.
An solchen Zweigen befinden sich zum Beispiel sehr häufig die Samenanlagen von Amphibien.
Bilder 5-10: Nehmen Sie es nicht aus dem Wasser!
Eierhaufen auf Ästen, die ins Wasser gefallen sind.
11.-12. Abb.
Das ist der Springfrosch (Rana dalmatina)
Nur in diesem Stadium, wenn man nur ihren Schutzwert zählt, beträgt der niedrigste Wert 30 Eierhaufen * 100 Individuen * 10.000 HUF, also 30 Millionen HUF, wobei die Rolle dieser Wesen viel wichtiger ist.
Der Gemeine Teichläufer (Hydrometra stagnorum), befreit uns von vielen quälenden Blutsaugern, wenn wir sie arbeiten lassen …
Er ist der Tänzer unserer Gewässer, der Gemeine Wasserläufer (Gerris lacustris). Mit unglaublicher Geschicklichkeit (eigentlich Kenntnis der Physik) rast er über die Wasseroberfläche und lässt seiner Nahrung fast keine Chance zu entkommen.
Der obige Artikel wurde erstmals am 15. März 2025 als Facebook-Beitrag veröffentlicht.