Június számít Magyarország legcsapadékosabb hónapjának. Ilyenkor egyszerre sok eső hullhat le, de legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában. Nevezetes dátum a június 8-a, Medárd napja, melyet a népi megfigyelés időjósló napként is számontart, ilyenkor ha esik, azaz megérkezik nyugatról a hűvös, óceáni eredetű levegő, akkor hosszan tartó esőzés, tartós lehűlés várható.
Múlt héten a hirtelen lezúduló csapadék néhány településen sárlavinát, villámárvizet okozott.
Különösen tragikus volt a helyzet csütörtökön (június 8.) Gyöngyöstarjánban, ahol két ember életét is követelte az áradás. Egyik áldozat a falu határában lévő kőbányában dolgozott (amely a falut elöntő sárlavináért nagyban felelős) a mérlegnél egy konténerben. Mivel kutyáját akarta menteni, magával ragadta az áradat. A másik ember ugyancsak a szabadban dolgozott, tetőt javított, őt a hirtelen lezúduló csapadék sodorta be a pincerendszerbe.[1]
Gyöngyöstarján a Mátra déli lábánál terül el, sajátos mikroklímája mediterrán növényfajoknak kedvez. Hegyi patakok folynak át a területén. Jelenleg a borászat és a kőbányászat jelenti a faluban a főbb gazdasági tevékenységet.[2]
A katasztrófavédelem által megosztott videón[3] látjuk, és halljuk, amint a megdagadt vízáramlat nagy robajjal zúdul le a házak mellett, a kikövezett-kibetonozott medrében.Itt pedig a Gyöngyösi TV videója a betonmederből kilépő vízről.
Vajon máshol is burkolt mederben folyik az esőcsatornává silányított patak?
A Google lehetővé tesz egy virtuális utazást Gyöngyöstarjánban. Az első helyszín a Dobó I. utca, az itt átvezető hídon állunk meg, majd a település egy másik részén, a Széchenyi utcánál, amit leginkább érintett az árvíz pusztítása, tekintjük meg a vízfolyás állapotát. Forgolódhatunk jobbra-balra. Mindenütt hasonló a kép: kikövezett partfal, lebetonozott patakmeder, rövidre nyírt fű, itt-ott fák. Néhol a partnál hulladék.[4]
A településtörténetből kiderül, hogy az 1960-1980 közötti időszakban végezték el ezeket a „patakszabályozási” munkálatokat. Ami már akkor sem járt sikerrel, mert 1989-ben újabb nagy árvíz öntötte el a területet.[5]
***
Talán ideje lenne – legalább az amúgy is leromlott állapotú – mederrészeket revitalizálni, ha a jövőben szeretné elkerülni a település az időnként fellépő villámárvizek ilyen mértékű rombolását?
Nem kell messzire menni tanácsért, csupán a szomszédba. Gyöngyösön ugyanis már rájöttek a kiegyenesített, lebetonozott patakmeder hátrányaira.
„A mederrendezések miatt a Gyöngyös-patak alsó és felső (durándai) szakaszán a jelenlegi mederállapotok és mederformák nem megfelelőek, valamint a rendszeres növényzetirtás következtében a vízfolyások parti sávjában nincsenek meg az ökológiai szempontból megfelelő növényzónák. A mederszabályozás következtében nincs igazi ártér. A vízkár elleni védelem és az ökológiai érdekek ütközhetnek egymással (mederburkolás).”
A város 2020-2030-ra megfogalmazott stratégiai tervéből egyfajta vízfolyás-revitalizációs elképzelésre következtethetünk. Fontos belátás, a vízvisszatartás, és hogy a vizet elsősorban a magasabban fekvő részeken kell megtartani, azaz lassítani kell a lefolyást.
„Különösen a felsőbb szakaszokon fontos a szélsőséges csapadékok kezelésére képes meder kialakítása, mely elsősorban a természetközeli megoldásokra épít. A meder teljes (nem vízáteresztő) burkolása helyett az alsóbb szakaszokon is javasolt a vízmegtartást, beszivárgást elősegítő mederrendezés.”
Ugyancsak haladó gondolat a csapadékvíz szikkasztásának szorgalmazása, és tárolása a szárazabb időkre.
„Csapadékvíz gazdálkodás fejlesztése A hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadékok számos problémát okozhatnak a városi infrastruktúrákban, különösen, ha az elvezetésük, szikkasztásuk nem kielégítően megoldott. Ugyanakkor a vízhiányos időszakokban enyhítést jelent, ha a talajban, vagy mesterséges infrastruktúrákban korábban készletezett vizet felhasználhatjuk.”
Igazán üdítő olvasmány az új szemlélet felismerése.
„Ezért szemléletváltásra van szükség: vízelvezetés helyett a csapadékvíz-gazdálkodásra: megtartásra és újrahasznosításra kell törekedni..” [6]
Reménykedjünk, hogy a stratégiai terv ebben a formában maradéktalanul megvalósul, sőt előtérbe fogják helyezni a természetes megoldásokat, és követendő gyakorlatot mutatnak a környező kistelepüléseknek, mint Gyöngyöstarjánnak vagy Gyöngyöspatának.
Provincia
[1] https://www.blikk.hu/aktualis/veszhelyzet/villamarviz-gyongyostarjan-ket-ember-meghalt/37c4vlk
https://www.blikk.hu/aktualis/veszhelyzet/kutya-arviz-fulladas-aldozat/8qfbex8
[2] https://gyongyostarjan.asp.lgov.hu/telepulestortenet
[3] https://www.instagram.com/p/CtQpfTLImNt/ A https://www.facebook.com/gyongyostv/videos/795916392156375/
[4] https://www.google.com/maps/@47.8100807,19.867373,3a,75y,247.24h,75.22t/data=!3m6!1e1!3m4!1srnXmssZ4ztwZdr6W55fOUQ!2e0!7i16384!8i8192?entry=ttu
https://www.google.com/maps/@47.816056,19.8617269,3a,60y,223.95h,75.23t/data=!3m6!1e1!3m4!1sng3Y1ZFpqXT2NbU0K0a9MQ!2e0!7i16384!8i8192?entry=ttu
[5] https://www.google.com/maps/@47.813781,19.7918892,3a,75y,187.55h,75.71t/data=!3m6!1e1!3m4!1sP5_GLYhShYpQZywviMNR8A!2e0!7i16384!8i8192?entry=ttu
[6] Az idézetek helye: GYÖNGYÖS VÁROS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIÁJA 2020-2030. https://gyongyos.hu/wp-content/uploads/2021/02/eghajlatvedelmi-strategia1-0-1.pdf.
