Vágatlan május (No Mow May) – Magyarországon

Vélemények, személyes élmények a kezdeményezéssel kapcsolatban

 

A „vágatlan május” természetvédelmi kezdeményezés, ami  2019-ben indult Nagy-Britanniából,  arra ösztönzi a kerttulajdonosokat és az önkormányzatokat, hogy május hónapban ne, vagy csak ritkábban nyírják a füvet a magán- és közterületeken. Magyarországon először 2022-ben a Virágjárók, méhlegelők facebook-csoport hirdette meg ezt a kezdeményezést.

Idén (2026) a  leendő környezetvédelmi miniszter, Gajdos László is felhívta a figyelmet egy videóbejegyzésben erre az akcióra, ezzel nagyobb nyomatékot adva ennek.

Egy, a Laudato si’ enciklika gondolatait követő, teremtésvédő csoportban megvitattuk a témát, az alábbi szempontok alapján. Megosztottunk tapasztalatokat, bizonyos kritikát is megfogalmaztunk, hiszen egy külső kezdeményezés akkor jó, ha a magyar természeti-társadalmi viszonyokhoz adaptálni tudjuk. Ezért bizonyos változtatást, a felmerülő problémákra megoldást is javasoltunk.

• A „vágatlan május” célja
• Az akció terjesztése
• Időpont – Május?
• A fűnyírás kivitelezése, környezetbarát módszerek
• Mi lesz az allergiásakkal?
• Kullancsveszély!
• Inváziós növények! Vágatlan, de nem elhanyagolt!
• Külföldi példák
• Alternatív megoldások, helyes növényválasztás – szemléletformálás

A „vágatlan május” célja

„A fű és egyéb növényzet hosszabbra hagyásának indoka a beporzók segítésén kívül elsősorban a talajvédelem és a vízmegtartás a célja, amit gondolom annyira egyértelmű mindenki számára, hogy nem nagyon került említésre a videón elhangzottakon kívül, vagy átsiklottam felette. A hosszabb növényzet jobban árnyékolja a talajt, kisebb lesz a hőhatás, csökkenti a kipárolgást, védi a talajban élő élőlényeket a kiszáradástól.

A nem várt időben fellépő szárazság miatt a fű hosszabbra hagyása mellett érdemes átgondolni a környezettel kapcsolatos együttélésünk használati módjait is.
Hol szükséges füves életteret megtartani (hol lenne érdemesebb más akár összetettebb életközösséget biztosító növényzettel kiegészíteni), milyen természetes árnyékoló növényzetet tudunk kialakítani, milyen lehetőségünk van a természetes csapadék és pára megtartására?

A növényzet hosszával kapcsolatos felhívás inkább egy meghívás és szemléletformálás maradjon és ne váljék ítéletté azok felett akik nyírják a füvet. 😊” FT

 

Az akció terjesztése

• Hogyan, hol, milyen sikerrel hirdethetjük az akciót?
• Elsősorban lakóhelyünkön: jó példával, beszélgetéssel.
• Közösségi platformokon (facebook csoportban), interneten, önkormányzatok polgármestereinek címzett üzenetekben. Gyakorlatilag bárhol.

„Összeszedtem minden bátorságomat, és egy életem egy halálom, a 24 lakásos társasházunkban is kezdeményeztem, hogy egész májusban ne vágjuk a füvet. Na már most: ez egy nagy társasház nagy angolkert típusú kerttel, örökzöldekkel, pázsittal, fizetett kertészekkel… gondolhatjátok. Bár az idők során folyamatosan igyekeztem javítani a kert ökológiai állapotán (komposztáló, haszonnövények gerillatelepítése az éj leple alatt, magkeverék kiszórása stb.), de azért egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy a lakók díjazzák majd az ötletet.

És képzeljétek, egy néni kivételével (aki kifejtette, hogy szerinte nemhogy vágatlan májust kéne tartani, de még a szokásosnál is sokkal többet kéne gyomirtózni), szóval ezen a nénin kívül mindenki egyhangúlag támogatta!!!! Sőt, többen voltak, akiknek speciális indokaik voltak, és ezt ki is fejtették a levelezőlistán: az egyik bácsi méhészkedik, egy másikéknak biokertjük van valahol vidéken … és így szépen kiderült, hogy valójában szinte minden lakó egész biofil. És én ezt nem is tudtam. Külön jó, hogy nemcsak én hoztam be támogató érveket, hanem a többi lakó is. Azaz nem az lett belőle, hogy a sok békére vágyó lakó elviseli az egy méregzöld őrültet (azaz engem), hanem rajtam kívül jó pár másik lakó is leírta a saját indokait, azaz valódi támogatása volt az ügynek.

Úgyhogy a tanulság, hogy simán többen lehetnek a támogatók, mint amit gondolnánk… de ez csak akkor derül ki, ha merünk kezdeményezni. És ha 100% támogat, de 0% mer szólni, akkor ugyanaz az eredmény, mintha 100% ellenezné…” SzE

 

Időpont – Május?

Egy olyan mozgalomról van szó, ami Nagy-Britanniából indult. Magyarország éghajlata más, különösen a déli részeken már mediterrán mikroklímáról beszélhetünk. Tehát nem lehet egy az egyben átvenni, hanem adaptálni kell a magyar viszonyokhoz.

„Ez alól a május helyett áprilisi fűnyírásmentesség talán az egyetlen olyan kivétel, ami valóban egész Magyarországra irányadó lehet… ez a valódi hungarikum … Nálunk cserébe felmerült a »mit fog csinálni a kertész májusban« téma, hiszen aláírt szerződésünk van a kertészeti munkákra, adott tartalommal. Ezt kezeltük és találtunk a kertésznek más munkát májusra, hogy a lakóközösség öko-vonzalma ne okozzon bevételkiesést nála .” SzE

„A beporzóknak a kora tavaszi „nem nyírás” a fontos (március elejétől április végéig kelnek ki, táplálkoznak, szaporodnak a vad faliméhek pl., és akkor még kevés a táplálkozási lehetőség). A vágatlan május akkor igazi, ha addig sem nyírtuk, tehát a június és október mint hagyományos kaszáló hónapok a fűnyírás időszaka. Tehát ideális esetben április 22-ig nem nyírunk, aki nem bírja tovább – mint nálam idén a területfenntartók – most, épp ma lenyírják –, de aztán hagyjuk, amíg bírjuk…” MK

„Bár elvben teljes mértékig egyetértek a természetes növényközösség fenntartásának szükségességével, a vágatlan május akcióval kapcsolatban vannak fenntartásaim. Nincs egyedül üdvözítő megoldás ezen a téren sem.

1. A mozgalom Nagy-Britanniából indult, ahol mint tudjuk, óceáni éghajlat uralkodik. Még az emelkedő hőmérséklettel is hűvösebb és nedvesebb az időjárás, mint hazánkban. Minimum három héttel, de inkább egy hónappal hátrébb vannak. Tehát az a vadvirágdömping, ami ott májusban van, az nálunk áprilisban szokott lenni. Húsvétkor a gyepem (április 5-6!), mely nyomokban füvet is tartalmaz, sárga kék és lila volt. (gyermekláncfű, árvacsalán, veronika, amerikai ibolya – sajnos invazív – tyúkhúr, vérehulló fecskefű, százszorszép). Esősebb időben is, ezzel az aszállyal pedig pláne, ezek a növények most május elejére nagyrészt elvirágoztak, magot érleltek, és kezdenek elszáradni. Tehát én egy héttel ezelőtt bizony levágtam a füvet. Mivel mi vidéki városi környezet vagyunk, jöttömben-mentemben látom, hogy  a gyeptársulásokban pillanatnyilag alig van virágzó virág, leginkább kutyatej,és árvalányhaj, helyenként már nő a mezei zsálya, de leginkább a pázsitfüvek nőttek meg 30-40 centiméter magasra. És igen, ezek pollenje száll, sok allergiás életét megkeserítve, és nem a beporzókat vonzzák, mert széllel porzódnak. A kertemben a beporzók most a fűszerkertre jönnek, valamint a díszkert virágaira.
2. Korábbi években láttam, hogy a közterület karbantartók is magukévá tették sok városban a vágatlan májust, és csak május legvégén vágták a zöld területeket. Majd ezek után jött a júniusi kora nyár és a rövidre vágott gyep teljesen kiégett. Lehet, hogy jobb lett volna május elején vágni, és hagyni a növényeket megnőni júniusra, hogy tudjanak védekezni a hőség ellen (korábbi években legalább  májusban volt egy kis eső.). KE

„Mi is eddig még nem vágtuk, nem láttuk szükségesnek, most viszont igen. Most vágjuk, aztán majd meglátjuk, hogy nő. Ráadásul nekünk nem kifejezett ápolt gyepünk van , hanem füves udvar ami nem tökéletes, de nekünk megfelelő.” V.PA                

„Hasonlóan gondolom: miszerint nálunk (a mediterrán Pécsett) az igazi virágdömping március–április. Májusban éppen szünetel a virágzás, tehát ekkor lehetne vágni, majd hagyni a nyári hónapokat megint csak vágatlanul. Mi egyébként ritkán vágunk.” KM

„És meg tudom erősíteni, hogy a vágatlan májust megelőzheti a vágatlan március – április. Én sem vágtam eddig a füvet, csak 1x május 1-én, amikor már elvirágzott a kert vadvirágainak nagy része, és térdig értek a füvek és pitypangok, és ebbe a kertbe hívtunk vendégeket… Persze könnyű nekem, a saját kertünk ápolását csak a saját családommal kell leboxolnom. 😊 Én a júniusi fűnyírást is el szoktam hagyni, mert akkor már jönnek a hőségek, és egész nyárra a magasabban hagyott növényzet kevésbé engedi kiszárítani a talajt. Tehát én az 1x május 1-i nyírást tartom évek óta, és utána csak akkor nyírok ősszel, ha óriás növényzet van a kertben. De mivel már a locsolást is csak célzottan végezzük öntözőkannából, a fű már nem is nő olyan nagyra, inkább egy erdei vadréthez hasonlít…” KKM

 

A fűnyírás kivitelezése, környezetbarát módszerek

„Keveset beszéltünk arról, hogy a fűnyírás is lehet környezetbarátabb. Egyrészt meg lehet felezni a kertet, ha elég nagy, a labdázós, játszós nyírott rész mellett meghagyni egy vágatlan részt.

Másrészt van a mulcsolós fűnyírás, amikor nem fűgyűjtővel nyírunk, hanem beleaprítjuk a nyesedéket a fűbe, csak fél szélességgel arrébb kezdve az új nyírási sort, így a nyesedék teljesen eltűnik. Ez javítja a talaj szerkezetét, tápanyagtartalmat pótol, és takar. Ebben az esetben persze nem lehet túl magasra hagyni a füvet.

– Úgy gondolom, közöttünk az is közmegegyezés, hogy nyáron fűnyírás mellett is magasabbra kell hagyni a gyepet. Ami a közterületek karbantartását illeti, sajnos az elmúlt években ezt az általam csak fűkaszás hordáknak nevezett brigádok végzik. Növényekhez egyáltalán nem értenek, nem nézik a fákat, bokrokat, (a damillal megsértik a telepített fásszárúakat, ami az idősebb növényeket is megviseli, a fiatal telepítést pedig szó szerint kinyírja, bár mostanában már törzsvédőt szoktak ültetésnél alulra helyezni pont emiatt). Fűkaszánál nem igazán lehet a magasságot beállítani, így torzsára nyírnak mindent. A szemetet nem szedik össze, mindent beleaprítanak a nyírásba. (műanyag hulladék utak mentén).” KE

 

Mi lesz az allergiásakkal?

• Az allergiáért felelős növények éppen május–júniusban virágzanak. Ha vágatlanul hagyjuk a növényzetet csak fokozzuk az allergiások szenvedését.
• Van erre jó megoldás? Mit mond az orvos?

„Jómagam allergiásként is át tudom érezni a helyzetet, de a rövidre nyírt növényzet kiszárad, és még porosabbá, szárazabbá teszi a levegőt, a pollenek nagy része pedig fákról, bokrokról jön, amiket értelemszerűen nem akarunk elpusztítani. Célzott irtást szerintem mindenképp csinálni kell (parlagfű, invazív növények, stb.), de itt tényleg a természet iránti alázatnak kellene lennie az első szempontnak, kormányzati-szabályozási szinten is!”  KKM

„én ugyan nem vagyok allergiás, de a férjem és két fiam is az. Még egy szempont nem merült fel az allergia kapcsán a levelezésben, és ez az allergia változása. Úgy látom a családtagjaimon, hogy a kiváltó ok rendkívül rugalmasan tud változni. A férjem pár évvel ezelőttig a parlagfűre – és csak arra – volt allergiás. 4-5 éve bejött hozzá a tavaszi szezon, a mogyoró–nyír, ami mostanra teljesen elnyomta a korábbi őszi parlagfűszezont. Pár év alatt az őszi szezon egyre enyhébb, a tavaszi egyre erősebb lett, míg tavaly ősszel már egyáltalán nem reagált a parlagfűre. Cserébe jelenleg egész tavasszal a nyír virágzása okoz nála brutális tüneteket, pontosan ugyanúgy, mint pár éve a parlagfű ősszel. 2 hónapja nem szellőztettünk a lakásban (frankón), a teraszra egy percre is csak maszkban megy ki – a kertünkben ugyanis 7 nyírfa áll. Valójában nagyon örülnénk annak, ha a nyírfák nem lennének a kertben (nem is valók a mi éghajlatunkra), de nem tervezzük kivágatni őket. Hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha ki is vágatnánk, semmi garancia nincs, hogy jövőre nem jön be helyette a mogyoró, vagy nem válik valami most még teljesen indifferens növény allergizálóvá…” SzE

„Allergiás háziorvosként megszólítva érzem magam.😊  A pollenallergia nem egy veszélyes betegség. Nagyon kellemetlen, saját tapasztalat, szörnyű tud lenni amikor taknya-könnye állandóan folyik az embernek. Az allergiás aszthma már egy fokkal súlyosabb kórkép, de az sem életet veszélyeztető, és ez sokkal kevesebb embert érint mint az allergia. És pont azért egyre több az allergiás betegség mert kiskorunkban, az immunrendszerünk érésekor nem találkozunk eleget a minket körülvevő élővilággal, pollenekkel! Az allergiára és az allergiás aszthmára vannak jó tüneti szerek, de az oki kezelés pont az immunterápia, amikor kis adagokon kezdve a nagyobb adagok felé hozzászoktatják egy pollenhez a szervezetet.

Szóval bár rövid távon jó megoldásnak látszik de szerintem nem az a hosszú megoldás, hogy a pollenek miatt nyírjunk többet. Személyesen: én is folyton nyújtom a fűnyírások közti időt itt a társasházunkban, és inkább szenvedek pár napot, hetet az élővilág helyett.” SK

„Kiegészíteném még azzal az előttem szólót, hogy a fűfélék pollenkoncentrációjának csökkenése vélhetően akkor lenne az allergiások számára érzékelhető, megkönnyebbülést jelentő, ha a gyepek, füves területek majdhogynem utolsó négyzetcentiméterét is lekaszálnák az egész országban. Ez szerencsére soha nem fog megtörténni, ebből következően nem lehet úgy küzdeni az allergia ellen, hogy szélmalomharcot indítunk az allergiát okozó növények ellen. (Hány fajt is „kellene” kiirtanunk?) Az allergia civilizációs betegség – nyilván lehet tüneti kezelést alkalmazni, de elsősorban az életmód megváltoztatása a kulcs.

Másrészt az ellen az igen elterjedt szemlélet ellen, amit SK is említ, hogy a mi jólétünket, kényelmünket a többi élőlény érdekei fölé helyezzük (nagyon gyakran igen élesen: az én kényelmem fontosabb, mint egy adott élőlény létezése), szerintem minden erőnkkel küzdeni kell. Nem erővel, hanem érveléssel, példamutatással. Például a vágatlan májussal.

Ennek kapcsán idekívánkozik az én személyes tapasztalatom – nem a vágatlan májussal, hanem az említett szemlélettel. Településünk egyik utcájában egy kb. 20–30 éves platánfasort kívánnak kivágatni a lakók, mert túl sok levelet hullat, ráadásul elhúzódóan, egész télen – „sok” a munka vele. A felbujtó egy fiatalember (sokatmondóan műfüves udvarral), aki gyorsan meggyőzte a szomszédságot, hogy írják alá az önkormányzat felé tárandó fakivágásra vonatkozó kezdeményezést. Szóval nem számít, hogy a fák árnyékolnak, zajt, port fognak fel, oxigént termelnek és szén-dioxidot kötnek meg, nem, hogy pótlásuk esetleg más fajjal évtizedekig elhúzódhat, ha egyáltalán sikerül …  SzE, nagyon örülök a sikeres kezdeményezésednek, ezek a „kis” győzelmek nagyon fontosak – szép lassan mégiscsak terjed az a szemlélet, hogy nem egyeduralkodói vagyunk a Földnek, hanem bölcs  gazdái – ez a kisebbség egyszer csak eléri a kritikus tömeg nagyságrendjét.” BR

 

Kullancsveszély!

„A „vágatlan” kerttel kapcsolatban jogos felvetés a kullancs, meg egyéb nemkívánatos rovarok megjelenése. Saját tapasztalatot és gyakorlatot tudok megosztani ezzel kapcsolatban. Eddigi életem során (pedig már kenyerem javát megettem) egyszer szedtem össze kullancsot anyukámék „békénhagyott” kertjében. A sajátunkban még nem találkoztunk kullanccsal (remélhetőleg ez nem változik), pedig nálunk minden van: Vágatlan vadvirágos szigetek, feketeszeder folyosó, patakpart, zárt „kiserdő” sarok, tenyérnyi gyepek, csalános, összeérő gyümölcsfák, gyümölcsbokrok, díszbokrok, fűszerkert, málnás. Bizonyára kullancs is, gyakoriak a különféle méhek, darazsak, szúnyogok, ezért vigyázni kell. A kutyát rendszeresen kezelem az orvos által felírt kullancs elleni olajjal, bár az eb is az utakon közlekedik, ahogy mi is. Elődeim tapasztalatát követve, a kerti munkát reggel korán, vagy este végzem. Ha a „bozótosban”, akkor jól felöltözve nyáron is(!). Zárt cipő, esetleg gumicsizma, hosszú nadrág, fehér ing (a kellemetlen rovarokat kevésbé vonzza), sapka, kesztyű. Ha csak utat vágok, akkor időnként elég a térdnadrág és rövid ujjú póló cipővel. Fürdőruhában soha nem mozgok a kertben, csupán a teraszon! Alaposan átnézem magam a bozótosban végzett kerti munkák után. Nem „heverészünk” a fűben, hanem csak a teraszon. Ritkán eszünk kint, esetleg este, amikor már a darazsak elültek, akkor is óvatosan. Nincs kisgyerekünk, és nyilván kisgyerek esetén másra is kell figyelni, arra most nem térek ki, túl hosszú lenne.” KM

 „Olyan családoknál, ahol a kisgyerekek a kertben játszanak, nagyon kell figyelni arra, hogy a magas fű kullancsveszélyes is lehet, pláne, ha háziállat is van. Hallgattam egy podcastot egy kullancsszakértővel, aki elmondta, hogy mióta a Margit- szigeten van vágatlan rész, többen érkeznek fertőzéssel olyanok, akik ott szedték össze a kullancsot. Szóval, magas fű után érdemes este alaposan megnézni magunkat, akárcsak kirándulás után!” KE

 

Inváziós növények! Vágatlan, de nem elhanyagolt!

„Egyébként a vágatlan kert nem azonos az elhanyagolttal. A vágatlan kert, bár szabálytalan, és nem biztos, hogy mindig szép, de nem gondozatlan! Állandó törődést igényel. Az ágyások között kis ösvények a közlekedésre, az ágyások pedig úgy vannak beültetve válogatott növényekkel, hogy mindig virágozzon valamelyik. Haszon- és (vad)virágos növények társulata, gyomirtás kézzel (bár az ilyen növénytársulások között nem sok gyom marad meg). Az sem szükséges, hogy az egész kert vágatlan legyen, már az is elég, ha meghagyunk bizonyos részt/részeket vágatlanul.”  KM

„A országutak mentén, (valószínűleg a mikroklíma és a szennyezettség miatt is), mióta kevesebbszer vágják az út szélét, és az árkokat, megfigyelhető az invazív növények erőszakos, az őshonos fajokat kiszorító térhódítása: egynyári seprence, bálványfa (hétköznapi nevén ecetfa) (Ailanthus altissima), vaddohány, gyalogakác.” KE

„Sajnos, az inváziós növények tömeges megjelenése a patak és árokpartokon a helytelen vízfolyáskezelés számlájára írható. (Nem beszélve a „mederrendezésnek” csúfolt betonozásról, meder kiegyenesítésről, kotrásokról, földcserékről). Ha kivágják a vízfolyásokat kísérő, védő, árnyékoló fákat, akkor a megváltozott fényviszonyok kedveznek ezeknek az inváziósoknak és az egyéb gyomoknak.” KM

 

Külföldi példák

„Ausztriában és Németországban úgy tartják karban az út melletti zöld területet, hogy az úttest mellett egy 50 centiméteres részt rövidre vágva tartanak, és csak azon túl engedik megnőni a gyepállományt. Természetesen ez csak szélesebb zöld sávokban működik. Ezzel a módszerrel nem nő rá a növényzet a szélkövekre, útpadkára, könnyebb az utcákat tisztán tartani. Senki nem beszél róla, de ha porosak az utcák, a közlekedő járművek ezt folyamatosan felkeverik, és a kipufogógázok káros anyagai ezeken a porszemeken „utaznak„.”  KE

„Hasonlóval próbálkozom Magyarországon a mi portánk előtt: az úttest mellett (a vizesárok és az úttest közti füves szakaszt) rövidre vágjuk, míg az árok és a járda közti szakasznál, csak kb. 20 cm széles sáv lesz rövidre vágva, ezen túl nőhetnek a virágos növények – itt csak kézi gyomlálás van. Remélem, az önkormányzat sem fog kifogást emelni ezért…” KM.

 

Alternatív megoldások, helyes növényválasztás – szemléletformálás

 „Fűnyírás mellett is lehet a beporzókat támogatni, mert minden egyes virágzó fa és bokor, legyen az dísz-vagy haszonnövény, vonzza a beporzókat! Tehát bátran ültessünk mindenféle virágos lágy-és fásszárút! Az utcafrontomról mellékelek egy képet (4.kép). Azért nem kell füvet nyírnom, mert talajtakaróval ültettem be ott, ahol nincs fa és bokor. Így is nem kevés munka a karbantartása!, Nekem a legjobb tapasztalatom a hydcote levendulával (egész nyáron, késő őszig virít)  a porcsinrózsával, valamint a kúpvirágokkal volt, valamint a mahónia bír ki mindent, és szorgalmasan vetik a madarak. Nagyon érdekes, hogy a különböző virágok különböző beporzókat vonzanak, ennek megfelelően cseréltem le különböző évelőkre a virágos kertemet. (igen, sok évtizede komposztálok, de nem tartok még az erdőkertnél és a permakultúránál, de tanulok folyamatosan. Tavaly a mulcsolás (1.kép) már nagy segítség volt, az idén újabb bokrokat ültettem)

Nem véletlenül használtam többször is a gyeptársulás és gyep szavakat. Van a gyep és van a pázsit. Ez utóbbi a külföldről átvett „gyommentes”, vegyszerrel vagy kézi erővel fenntartott monokultúra, mely rengeteg vizet kíván. Gondoljunk az angol gyepre, az angol parkokra, ahol valóban hektárszám van a kisollóval egyenesre nyírt pázsit, miközben azért elképesztő kert-és virágkultúra és szeretet van náluk, meg a szomszédból átvett fű és tuja kertkultúrára. Lehet, hogy idehaza először a madár-rovar, és állatbarát kert kialakítását kellett volna propagálni a „vágatlan május” előtt. Sok, és különböző időpontban virágzó, lombhullató vagy örökzöld cserje telepítése a tuják helyett, fűfelület csökkentése, mulcsolás, komposztálás, búvóhely a sünöknek stb. Néha az a benyomásom, hogy kis hazánkban az emberek nagy százaléka kifejezetten utálja a fákat, növényeket, és egyáltalán nem szeret kertészkedni. Itt a kertvárosias elővárosban is azt tapasztalom, hogy a kiköltőzők, amit lehet, lebetonoznak, térköveznek, műfüveznek! (Lásd alább a 2. fotót!)” KE

„Mi erdei borostyánt futtattunk a kerítésre, és hagytuk, hogy a kerítés menti kis földszegélyt – ami a kis bekötőúttól választ el minket –, is befussa. Időnként kell visszavágni, madaraknak búvó- és fészkelőhely, virágzó állapotban pedig a beporzók kedvelik. A kerítésünk másik részét csipkerózsa és bükköny díszíti, itt is csak időnként kell vágni. ” KM

 

 

Összeállította: Provincia