A TÖRVÉNY
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (DÁP Tv.)
A törvény célkitűzése:
A „törvény célja a digitális állampolgárság létrehozása”.
Mit jelent ez röviden a gyakorlatban?
A „1. § digitális szolgáltatások – különösen azonosítás és aláírás, biztonságos elektronikus kommunikáció és dokumentumkezelés, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó online fizetési rendszer mobiltelefonon és egyéb hordozható, digitális adatkapcsolat létesítésére alkalmas eszközön történő ügyintézés elsődlegességét […] f) a magánjogi jogviszonyok digitalizációját. (Az idézet helye: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300103.tv – Wolters Kluwer – Minden jog fenntartva!)
Előszó
Mielőtt még bárki „hozzánemértő”nek, internet- és digitalizálásellenesnek kiáltana ki, elárulom, hogy én személy szerint 1985-ben készítettem az első számítógépes programomat (bár csak rövid tanfolyamot végeztem hozzá, és inkább autodidakta „informatikus”nak, elsősorban felhasználónak tartom magamat), ez egy kis latin nyelvű oktató program volt, a nyelvtanításhoz.
Egyébként 1991 óta foglalkozom napi szinten a számítógépes-internetes világgal, az első e-mailfelhasználók voltunk a „Pegazus Mail„-nél. Ekkor még a DOS (Disk Operating System), azaz lemezek kezelésére képes operációs rendszerrel dolgoztunk. De belekóstoltam az Apple-rendszer világába is. Egy ideig azt is használtam.
Amikor a könyvkiadónkat létrehoztuk, nagyon hamar megkezdtük az online-kiadványok publikálását. Első books on Demand munkáink 2008-ban jelentek meg, amikor ez Magyarországon még kuriózumnak számított. Azóta pedig több weboldalt, blogot hoztunk létre, és működtetünk önerőből, ahol rendszeresen publikálunk, úgynevezett „internetes tartalomszolgáltatás” formájában is. Röviden szólva „otthon vagyunk” a digitális világban.
Ezek után azt is biztosan állíthatom, hogy nincs 100%-os biztonság. Ami egyszer kikerül az internetre, bárhogy is levédjük, az bármikor áldozatul eshet hacker-támadásnak, bármikor ellopható, ezért hiába törlöm, ha már korábban valaki lemásolta, keresőrobotok rögzítették, az ott fog keringeni a világhálón.
A legbiztonságosabb tehát a kettős: a digitális mellett a hagyományos formában történő, papíralapú tárolás. Ezért az elektronikusan megjelentetett könyveink mindegyikének van papíralapú változata is.
Ugyanígy senki sem garantálhat 100%-os védelmet a személyes adataim, szerződéseim, tulajdonlapom digitális tárolásánál. Ami látszólag a kényelmemet szolgálja. Hiszen amikor mindent digitálisan intézhetek, az egyszerű és gyors. Viszont ha adataimat csak digitálisan tárolják, ami gyakorlatilag bárki számára hozzáférhető, ha elég egy mobiltelefon, hogy igazoljam magamat…
…Akkor elég egy hiba, egy meggondolatlan lépés, és elveszíthetek mindent.
Egy film jut eszembe. Amikor először láttam, már akkor is nagyon megrázott a dolog, annak ellenére, hogy tartózkodó vagyok a könnyed akciófilmekkel szemben. Talán még ma is sci-finek tűnhet, ám sajnos már a történet előszobájában vagyunk. Tanulsága nagyon kemény, és sajnos aktuális; a személyiséggel való visszaélések előhírnöke az egyébként erősen kisarkított film: A hálózat csapdájában (1995)
Ennyi „kedvcsináló” után nézzük a lehetőségeinket, hogy digitálisak is legyünk és valóságos személyek is maradhassunk. A jelen törvények erre (még) lehetőséget adnak.
Főtéma
I. Ha valakinek volt Ügyfélkapu hozzáférési lehetősége, akkor ezek birtokában később is (2025 január 16. után) elvégezheti az Ügyfélkapu+ regisztrációját. De érdemes azért mielőbb, hiszen addig nem fog tudni belépni az elektronikus ügyintézési felületeire.
II. Ugyanakkor itt kell megcáfolni azt a tévhitet, miszerint „2025. december 31. után mindenki számára megszűnik az Ügyfélkapu+”.
Nem mindenki számára szűnik meg, csak azoknak nem lesz lehetséges az Ügyfélkapu+ használata, akik a DÁP Mobilalkalmazást aktiválták addigra.
Bővebben… Az elektronikus ügyintézés új szabályait a már említett digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (DÁP Tv.), és a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet (DÁP rend.) határozzák meg.
A törvény ugyanis a következőket mondja ki: „VI. FEJEZET SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
25. A Kormány által kötelezően biztosítandó elektronikus azonosítási szolgáltatás. 46. § (1) A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások:
a) eAzonosítás, valamint
b) emelt szintű kétfaktoros azonosítást biztosító ügyfélkapu.” (Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300103.tv& – Wolters Kluwer – Minden jog fenntartva!)
Másrészt a 119. § kiegészíti az elmondottakat. Mindezek jobb áttekinthetősége végett elkészítettem alább egy, helyenként színessel, nyilakkal kiemelt tartalmú táblázatot.
A törvény szerint a kormánynak kötelezően kell biztosítania két elektronikus azonosítási szolgáltatást. Az egyik az 1. Ügyfélkapu+, a másik a 2. DÁP (Digitális állampolgárság Program) Mobilalkalmazás eAzonosítás funkciója.
Ez a két alkalmazás az említett törvény rendelkezése szerint, azaz az Ügyfélkapu+ és a DÁP Mobilalkalmazás 2025. december 31-ig párhuzamosan is használható. (Lásd táblázatban, 119. § (6)!)
Viszont 2025. december 31-én dönteni kell, melyiket fogjuk a későbbiekben használni. Ekkor kell jól átgondolni a döntést.
Ugyanis az idézett törvénynek ezen a helyén, 46. § (3) azt olvashatjuk, hogy „az Ügyfélkapu+ a digitális állampolgárság felhasználói profil aktiválásáig vehető igénybe, ebből az következik, hogy ha az állampolgár a DÁP Mobilalkalmazást aktiválta, akkor 2025. december 31. napjával (a kétféle azonosítási mód egyidejű használatának határideje) az Ügyfélkapu+ használat lehetősége számára megszűnik, feltehetően az előző pontban említett 2025. december 31-es dátum miatt terjedt el az a téves értelmezés, hogy ekkor az Ügyfélkapu+ is megszűnik, de le kell szögeznünk, hogy ez a DÁP Tv. rendelkezései alapján nincs így, az Ügyfélkapu+ ezt a dátumot követően is a Kormány által biztosított egyik elektronikus azonosítási szolgáltatás marad.” (Forrás: https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/108109-tajekoztatas-az-ugyfelkapu-es-a-dap-mobilalkalmazas-hasznalatarol)
Függelék
Lehetséges kapcsolattartási, ügyintézési módok, felhasználói tapasztalatok
1. Az a természetes személy, aki nem tud vagy nem akar semmit interneten keresztül intézni. Nem akar sem DAP-ot, sem Ügyfélkaput, annak marad a Kormányablak. Minden magánszemélynek joga van ehhez.
Ki lehet töröltetni a kormányablaknál az ügyfélkaput, és vissza lehet állni a postai levelező rendszerre. A kormányablaknál be tudjak állítani, hogy „Nyilatkozom, hogy ügyintézéseim során az elektronikus utat választom a következő szervekkel: Egyik szerv sem” , ezután minden postán fog érkezni. Illetve, ha ügyet akar intézni, akkor személyesen kell felkeresnie egy-egy kormányablakot.
2.a) Aki az Ügyfélkapu+-t választja. A kétfaktoros azonosítás legegyszerűbb módja az e-mailes bejelentkezés is működik. Azaz a felhasználó e-mailben kap a belépéshez visszaigazoló kódot.
2.b) Én az Ügyfélkapu+-ra a totp-app online kód-generátorral lépek be. TOTP. app alkalmazást használni lehet számítógépen vagy más eszközön is, nem kell semmit telepíteni a telefonra. Hogyan működik?
Végezzük el a regisztrációt ez alapján: https://24.hu/tech/2024/12/31/ugyfelkapu-okostelefon-nelkul-totp-app-utmutato-lepesrol-lepesre/
Ha ez kész, akkor gondoljuk át, mit szeretnénk intézni, és azon az oldalon kezdjük meg a belépést.
Ha…
- Ügyintézést, akkor a https://magyarorszag.hu weboldalon van lehetőség.
Ha…
- Leveleket nézni. A Tárhely az alábbi linken: https://tarhely.gov.hu
3. A DÁP-ról nincs értelme hosszabban írni, a Google mindenki barátja, segítségével sok olyan oldalt találhatunk, melyek útmutatása során egyszerű a mobilalkalmazás letöltése és használata.
Kiss Magdolna