A bécsi Ifjúságvédelem terrorja egy magyar értelmiségi család ellen

Kein Kulturrabatt für Ungarn!
Nincs kulturális engedmény
Magyarország számára (M.H. Rauert)

 

Az ügyről szóló eredeti videó (lásd alább) magyar fordítása-ismertetése

A 14 éves Leonard azt mesélte az iskolában, hogy az apja hetente 1-2 szer  megütötte. Erre az Ifjúságvédelem kiemelte őt és testvérét a családból, azaz „védelmébe vette”. A gyerek az intézetben visszavonta az állítást, mondván, hogy hazudott. Az Ifjúságvédelem nem hitt neki. A következmény: kilenc hét a Bécsi Kríziscentrumban, majd négy hónap egy szociális pedagógusok által ellenőrzött Wohngemeinschaftban (mint nálunk az Intézet. http://www.volkshilfe-wien.at/jugend-familie/wohngemeinschaften/), Grazban. De mivel 14 éves lett, saját kérésére hazakerülhetett, a fiatalabb testvére még mindig az intézetben van. A szülők a kisebb gyerekért még mindig harcolnak az Ifjúságvédelemmel.

A videón látható, hogy 2017. augusztus 2-án legalább 8 rendőr viszi el a gyerekeket otthonról, úgy kezelik az apát, mint valami bűnözőt. A gyerekek szorosan kapaszkodnak apjukba, és állítják, hogy az nem verte őket. Mégis elszakítják tőle a fiúkat. Az apa hívja az ombudsmant, de nem tud tenni az sem semmit. “A bécsi Ifjúságvédelem terrorja egy magyar értelmiségi család ellen” bővebben

Az én algériai családom

alice_schwarzer_algerien_f.jpg
Alice Schwarzer, Köln, 10/2017
Alice Schwarzer, Köln, 10/2017
Fotó: © Bettina Flitner

Alice Schwarzer (német újságíró és publicista. Az Emma” női magazin alapítója és kiadója. Feminista, a német női mozgalom egyik legismertebb képviselője) az 1990-es évek óta jó viszonyt ápol egy algériai újságíróval Djamilával és családjával.

 

 

Az én algériai családomMiután Djamila visszatérhetett hazájába, Alice Schwarzer meglátogatta őket, és a látogatásáról, az algériai élményeiről, beszélgetésekről egy tanulságos könyvet írt: „Meine algerische Familie – Az én algériai családom” címmel.  „Miért gyűlölik az iszlamistákat ebben az országban a fejkendő és a miniszoknya között? És miért találják az algériaiak Merkel menekültpolitikáját olyan naivnak?“Az én algériai családom” bővebben

Angela Merkel igazat ad Orbán Viktor határpolitikájának

Részletek A. Merkel szövetségi kancellárnak a Világgazdasági Fórum 2018. január 24-én, Davosban tartott éves ülésén elhangzott beszédéből.

Most már értjük, hogy meg kell védenünk a külső határokat.

De mit jelent ez?

g:\1Rauert_documents\6Socialmedia\Merkel\Merkel_Elysee_20180121.jpg
Merkel az Élysée-palotában, 2018.01.21.

Európa érdekes kontinens vagy érdekes egység. Adtunk magunknak egy közös valutát, de soha nem gondolkodtunk el, mi történik, amikor ez a valuta válságba kerül. Most dolgozunk, és alapvetően megteremtjük az alapot, amelyre építenénk.

Hihetetlenül büszkék voltunk a szabad mozgásra. Hogy a Schengeni térségben való utazás során sehol nem kell útlevelet bemutatni. De nem törődtünk azzal, hogyan védjük a külső határokat, hogy vajon tudjuk-e, ki jön be hozzánk, és ki megy ki tőlünk. Visszatekintve az ember csodálkozik: hogyan tehetünk ilyen dolgokat, hogy-hogy nem gondoltunk erre? – De egyszerűen biztonságban éreztük magunkat. “Angela Merkel igazat ad Orbán Viktor határpolitikájának” bővebben

A finn csoda?

Lahti_centre_kl

 

Szerző:  Nyári Gyula

 

Pécs és Lahti testvérvárossá lett.

A testvérvárosi kapcsolat során sor került a Lahti és a PVSK tájfutói csapatainak találkozójára Finnországban. A csapat vezetésével engem bíztak meg. A megállapodás értelmében a játékosok a játékosoknál, a vezetők a helyi vezetőknél lettek elszállásolva.

Lahti állomására érkezve a helyi játékosok (versenyzők) már vártak bennünket. Szemkontaktus alapján egymásra találtak a játékosok, majd az Audikkal, Volkswagenekkel, Volvókkal és hasonló autókkal lassan elhajtottak.

Én viccesen megjegyeztem; „ha titeket ilyen autóval visznek, képzeljétek, milyen kocsi jön értem?”

A fogadó delegáció vezetője elnézést kérve tájékoztatott, hogy az elnök (egy gyár) tulajdonosa pár perc késéssel fog érkezni, és megérkezéséig a restibe hívott egy kávéra. Úgy helyezkedtünk el, hogy az állomás előtti térre lássunk.

Pár perc múlva örömmel jelezte fogadóm, hogy az elnök megérkezett.

Én csak egy kombinált kis teherautót láttam a térre bekanyarodni, ezért némi szünet után megkérdeztem, hol az elnök.

Mire ő a kis teher kocsiból kiszálló ember felé intett, akit közvetlen barátilag üdvözölt, majd bemutatott bennünket egymásnak. A kölcsönös bemutatás után autóba szálltunk.

Menet közben megkérdeztem; „az autója javításban van?”

A válasz meglepő volt; „nem, ez az ő kocsija, nagyon praktikus, elöl három ülőhely van, és ők hárman vannak, így elférnek, és ha a környező faluban lévő kisebb részlegben valami alkatrész hiányzik, akkor a látogatást úgy időzíti, hogy az alkatrészt leszállítja. Ez nagyon takarékos megoldás. Ez a jármű olyan praktikus, ezért annyira szereti, hogy még a színházba is ezzel mennek”.

Nálunk ezt elképzelni sem lehetett volna, és talán még ma sem gyakorlat. Lehet, hogy ez a finn csoda része?

 

* * *

 

A Szerkesztő megjegyzése

 A II. világháború után megújultak – bár kezdetben még csak tapogatózva, hiszen a finnek a nyugati országok közé számítottak – az 1800-as évekre visszatekintő finn-magyar kapcsolatok. Több magyar városban, így például Pécsett is a Hazafias Népfront szárnyai alatt működtek finn-magyar baráti társaságok.

1956 nyarán Pécs és Lahti lett az első testvérváros a két ország közötti együttműködésnek köszönhetően. A Népfront és a Béketanács szervezésében 1967-ben magyar küldöttek utaztak Finnországba, hogy az addig formális politikai kapcsolatot kulturális, sport és más tartalommal is megtöltsék. (Sopianae.net Szerkesztősége)

Fotó: Lahti centruma, By Pasixxxx (Own work) [CC BY-SA 3.0 (https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0) or GFDL (http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html)], via Wikimedia Commons