Fukusima: A sugárzó víz átlép minden akadályt | Fukushima: Strahlendes Wasser überwindet jedes Hindernis

Így lesz kerek a világ a Nagasaki-atomtámadás évfordulóján | A német DER SPIEGEL alapján

Miközben Ózdon folyik a küzdelem a közkutakért, a Fukusima-i atomerőmű területéről sugárral szennyezett talajvíz folydogál a tengerbe. Az erőművet működtető cég, a Tepco ugyan egy „vegyi falat” spriccelt a talajba a védelem megerősítésére, de kénytelenek voltak most elismerni, hogy a védőfal környékéről ömlik a víz a tengerbe. A mérések szerint igen magas radioaktiv cézium -134 és a cézium -137 koncentrációja a reaktor körzetében, miközben a tengerben mért sugárzás folyamatosan emelkedik. Mindezek ellenére azt tervezi a japán kormányzat, hogy a modernizált erőműveket újra elindítják.
Az erőművek beindításával egyidőben azért a szél- de főleg a napenergia fölhasználását is szorgalmazzák. Elemzők szerint 2013-ra Japán a a világ legnagyobbjai között lesz a napenergia felhasználása terén.
Így lesz kerek a világ a Nagasaki-atomtámadás évfordulóján.

http://www.spiegel.de/wissenschaft/natur/akw-fukushima-grundwasser-ueberwindet-sperrmauer-a-915086.html
http://www.parameter.sk/rovat/kulfold/2013/07/10/csendes-oceanba-szivarog-sugarszennyezett-fukusimai-viz

Uránmikulás

Uranium Santa ClausURÁNMIKULÁS – AFTERPARTY

Public Event · neMecsek Mozgalom · neMecsek Movement
A neMecsek Mozgalom rendezvénye az uránbánya nyitást ellenzők és a mozgalom szimpatizánsai számára.

Helyszín: Csinos Presszó
7621 Pécs, Várady Antal utca 8.

Időpont: Péntek, 2012. december 7. / Friday, December 7, 2012

  Program:

17:00 – 20:00 Családos program: álarckészítés, origami, jelvénykészítés, terepasztal… és közben várjuk a Mikulást!

20:00 – tól felnőtteknek kötetlen beszélgetés, barátkozás

Szervező: neMecsek Mozgalom

AZ ORSZÁG legnagyobb naperőműve…

üröm az örömben a pécsi lokálpatriótáknak, hogy nem Pécsett, hanem Sellyén épül föl!

Pedig az ország adottságai mindenhol igen kedvezőek ilyen jellegű beruházásokra. Az éves napsütéses órák száma Magyarország területén kb. 1750 és 2050 óra között változik.  Ez 30-50%-al több mint pl. Németországban (1300 – 1900, Berlinben: 1626), a világ vezető napelemes felhasználójánál. Hasonlóan Szardíniához, ahol a napsütéses órák száma évente 2000-2300, Pécsett átlagosan 2081 órát süt évente a Nap. Az OMSz  2011. évi térképén láthatjuk, hogy ezek az értékek magasabbak is lehetnek. A kérdéses évben ugyanis meghaladták az átlagos értékhatárokat. Pécsett például 2300-2350 közötti értéket mértek. Az évi maximum pedig 2500 óra fölött volt (2504 óra Békéscsabán).

 

De legalább Sellyén megtörtént az áttörés, megtörtént a szakítás a hagyományos gondolkodással. Ez pedig nem ment könnyen, nem volt egyszerű kitörni a bürokrácia útvesztőjéből,  az építkezéshez szükséges hatósági engedélyek, egyéb hivatalos eljárások még mindig a régi “jó” bevált, magyar szokások szerint zajlottak.

“…Magyarország legnagyobb épülő naperőművét mutatták be szerdán a sellyei ipari parkban, a 499 kilowatt teljesítményű létesítmény 250 családi ház éves villamosenergia-igényét képes előállítani. A telep építése szeptemberben kezdődött, a tervek szerint decemberben megkezdődhet a próbaüzem, tavasszal pedig az üzemszerű működés.
Mint Porteleki Sándor, a beruházó Tamási Naperőmű Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a 2,5 hektáron megépülő szo­lárpark a beépített eszközök és a kivitelezés kiváló minősége miatt európai szinten is a legfejlettebb erőművek közé tartozik majd. A felállított ötven darab, nagyméretű, napkövető berendezés sokkal hatékonyabb, mint a fix telepítésű, átlagos rendszerek, a megtermelt villamos energiát pedig a terület határán elhelyezett transzformátorházon keresztül a közcélú hálózatba táplálják.
A tájékoztatón elhangzott, a terület kiválasztásánál fontos szempont volt a napsütéses órák száma, a közcélú hálózat közelsége, valamint a fogadókészség. Ez utóbbiból Sellye jelesre vizsgázott: a terület előkészítésénél, a problémák megoldásában is támogatta a beruházót.
AZ ORSZÁG legnagyobb naperőműve több mint félmilliárd forintos beruházásban épül, a pénz felét pályázaton nyerte el a Tamási Naperőmű Kft. A számított megtérülési idő 15–16 év, a napelemek teljesítménygaranciája pedig 25 évre vonatkozik. A beruházó szerint ettől tovább is működnek az elemek, cseréjük attól függ, hogy a következő évtizedekben mennyivel hatékonyabb technológiát sikerül kifejleszteni. Mint elhangzott, egyelőre sokkal nagyobb problémát okoz az elavult törvényi szabályozás, illetve az, hogy az előkészítés és az engedélyeztetés 2,5 évig tartott – Németországban ez hat nap…
NAGY ATTILA, Sellye polgármestere elmondta, a kivitelezési munkákból, a terület előkészítéséből a városban működő vállalkozások is kivették a részüket alvállalkozóként, ugyanakkor hosszú távon is biztosít néhány főnek munkalehetőséget a telep részben a működtetéssel, részben pedig az őrzés-védelemmel kapcsolatban…”

(Teljes cikk itt →)

Kérdés a parlamentben: lesz-e uránbányászat Pécs városa alatt?

Szél Bernadett és Jávor Benedek kérdést intézett november 19-én a nemzeti fejlesztési miniszterhez a Pécs város-centruma alatti uránbányanyitás ügyében…

 

Megjegyzés: Facebook-os kerekasztal-beszélgetés a felvetett kérdéssel kapcsolatban:

“- Zöldi Miklós: Kérdésem volna: miért Szél Bernadett tette fel a kérdést a Parlamentben? /Ha jól tudom, Ő nem tagja a pécsi képviselő testületnek, valamint a tudomásom szerint Ö nem vesz részt a Pécs 2030 V.K. elkészítésében. Nos akkor: ki beszél itt nyilvánosságról? S független, igényes tájékoztatásról és hozzáállásról? / Remélem a résztvevők mindegyike öntevékeny módon – hittel és lokálpatriotizmussal felvértezve, az anyagi és politikai hasznot meg- és elvetve – vesz részt a koncepció elkészítésében! Üdvözlettel: Z.M.

– Sándor Bardóczi: Kedves Zöldi Miklós! Kérdésedre jelzem, hogy nem csak Széll Bernadettnek jutott eszébe feltenni a kérdést a parlamentben, hanem a tervezői csapatnak is eszébe jutott feltenni a kérdést minden lezajlott fókuszcsoportos megbeszélésen, még akkor is, ha egyenlőre nem foglalhatnak állást a kérdésben, éppen azért, mert ezen a kérdésen sok minden áll vagy bukik a hosszútávú koncepció ügyében. A legtöbb megkérdezett óvatos volt és a ma nem létező információktól, hatásvizsgálattól tette függővé az támogatását vagy elutasítását. Egyedül a gazdasági fókuszcsoport fogalmazott szinte kategorikusan úgy (legnagyobb meglepetésemre), hogy sem gazdasági, sem társadalmi, sem környezeti szempontból Pécsnek nem lehet érdeke az uránbánya megnyitása. Ideidézem a fókuszcsoportos véleményt részletesen “Az uránbánya ma gazdasági irrealitás. Ez a szektor annyira leépült, hogy ma már nincs hozzá helyben képzett munkaerő, nincs hozzá helyben technológia. Mi tehát az amit hozzá tud adni a város és mi az amit helyben visszakap belőle? Természetesen akár lehet ez profitábilis befektetés is egy befektető számára, de ez a város problémáit nem oldja meg, esetleg szaporítja azokat. A bányászinporttal már a 80-as években is próbálkoztak, de az akkor is rosszul sikerült. A Paksi Atomerőmű felelős vezetői közben azt állítják, hogy 35%-os áron be tudják ugyanazt a nyersanyagot szerezni Ausztráliából, mint amit Pécsett ki lehetne nyerni. Az ilyen típusú bányászkodás rentabilitását mindig a föld mélyéből kitermelt anyag rentabilitása határozza meg. Ha az ár éppen felfelé megy, akkor rentábilisabbnak tűnik, ha lefelé, akkor nem. Ugyanakkor egy bányanyitásnak, vagy újranyitásnak a költsége nem ezen az időhorizonton belül értelmezhető. Nem mellékesen 15 év alatt a rekultivációra, a járatok eltömedékelésére beledolgoztak 100 Mrd-forintot a „földbe”. Tehát ha most újranyitnák a bányát, akkor ez a rekultivációs költség kidobott pénznek minősülne és újabb hatalmas összegeket emésztene fel a lefedések, betömedékelések eltávolítása. Műszakilag a bányanyitás valószínűleg lehetséges, de sem a társadalmi, sem a gazdasági feltételek nem adottak, a környezeti kockázatok pedig óriásiak. Manapság ezek a nagy magánmonopóliumok nagyon hozzá vannak szokva az „afrikai megoldásokhoz”: azaz például a rekultiváció elfelejtéséhez (lásd: romániai aranybányák esete). Azt se felejtsük el, hogy a régen Cserkúton kibányászott uránérc annak idején nem közvetlenül Paksra került, hanem előtte tett egy kört a Szovjetúnió felé, hiszen a dúsítást ott, az ottani ipari kapacitással végezték el. Ez a helyzet pedig ma, a mai gazdasági-politikai klímában teljesen megváltozott. Attól lehet tartani, hogy az Uránbányászat megindítását, újraindítását egyéb lobbi és háttérérdekek, és nem racionális gazdasági-társadalmi érvek mozgatják. Sokkal több a kérdőjel ezzel kapcsolatban, mint a biztos pont. Az viszont egészen bizonyos, hogy az uránbánya a foglalkoztatási problémát nem tudná kezelni, az az 500 ember, akinek lenne munkája túl kicsi nyereség a bányászat kockázataihoz képest.”

– Nagy Gyula: Én is úgy látom, h jelenleg minden ami fölött a vezetőségünk elégséges befolyásolási képességgel bír, az az URALMI érdeknek (kényszerítő erődominancia létrehozása és fenntartása) alárendelten működik. Elemi érdekünk a tisztán (tisztábban) látásunk megszerzése és az érdekérvényesítő képességünk megnövelése.

– Zöldi Miklós: Kedves Sándor! Köszönöm válaszát! Eddigi ” bokorból kiugrató” stílusomat az Ön, részemre írt válasza után nem fogom alkalmazni! Őszintén megvallom, hogy a fenti megosztást – miután nem vagyok pécsi lakos, és ez a probléma személyemet közvetlenül nem érinti – nem is a gazdasági ill. a környezetvédelmi, egészségügyi szempontok miatt tettem fel, hanem kritikaként a pécsi országgyűlési képviselők ez ügyben tanúsított korrekt hozzáállásáról! /tájékoztatás, őszinteség/ Ennyivel tudtam “segíteni” az Önök munkáját! Tisztelettel: Zöldi Miklós környezetmérnök”

1 48 49 50 51 52 53