Még csak pár hónapja voltunk boldog kutyatulajdonosok, egy öt hónapos kiskopó gazdái. Ahová lehetett, mindenhová vittük magunkkal állatunkat, bár ezt a szokást később ugyanúgy megtartottuk, kezdetben mégis jóval többet volt az eb velünk, mint azután.
egyszerre volt valaki, és valami. Valaki azért, mert hatalmas termetű ember lévén megillette a valaki melléknév, részint pedig valami, mert olyan jelenség volt, melynek nem akadt párja hét határon. Rezegtek az ablakok, amikor belebrummogta a csöndes utca házai közé. „ Drótozni-fótózni!!!” Nem üvöltött, nem kiabált, csak hangosan megszólalt. Alakja a mondabeli Toldi Miklóséra emlékeztetett, a … Read More „Ármin” »