Anomáliák, kérdések és javaslatok
A pécsi Malom-patak egy természetes szakaszánál idén is (2025. szeptember 3-án) rendezkedtek a Biokom megbízásából. A munkálatok a Magyarürögi út 32. számú házától indultak, és az attól délre elterülő ligetes patakszakaszt érintették.
A patak- és területkezelés most elsősorban két szép fűzfabokor (néhai fűzfák) tuskóig történő csonkolását jelentette.
1. Fűzfabokor1.
2. Fűzfabokor2.
Konklúzió
– Miért csonkolták tuskóra, és miért szeptember 3-án, még teljes leveles állapotában ezeket a szépen elbokrosodott fűzfákat? Az első bokornál talán az áteresz közelsége is indokolná, bár szerintünk nem zavarták egymást.
Fiatalító metszés
Az ismert, hogy a fűzfa metszéssel jól alakítható, erősíthető. Ha minden ágat tuskóig vágnak vissza, akkor fiatalító metszést végeznek. Ezt akkor alkalmazzák, ha a fűz túl öreg vagy túl nagyra nő.
De mit kell még „fiatalítani” ezeken a szép formájú, egészséges, erős ágakat növesztett bokrokon?
Metszés ideje
Ez a teljes csonkolás télen ajánlott, amikor a fa levéltelen. Nemcsak a fa túlélése érdekében, hanem az ökoszisztémáért is. Ráadásul ezek a bokrok a most levágott levéltömegüket még legalább egy hónapig megtartanák, mellyel hozzájárulnak a levegő tisztításához is.
Új ültetése
Ha valami okból évente csonkolásra szorulnak a kérdéses növények, miért nem hagyják békén ezeket, és miért nem ültetnek helyettük inkább egy-egy új egészséges fát? Talán hamarabb nőne szép nagy fa a régi helyett.
További anomáliák, melyeket 2014-2025 között lehetett tapasztalni ugyanezen a területen
I. Fakivágások
Az említett időszak során ez a kis ligetes patakrész sokat változott, miután különböző okokból fákat vágtak ki. Elsősorban a patakparton történt a fakitermelés. Ezek megalapozottságát nem tudjuk már vizsgálni, csak reméljük, hogy öreg, bedőlt és inváziós növények, mint például az akác kerültek kidöntésre.
Bár az inváziós fajok kivágása nem minden esetben indokolt. Figyelembe kellene venni, hogy azok fontos szerepet töltöttek be addig az ökoszisztémában, ezért ajánlatos a fokozatosság, és a honos fajok megelőző telepítése, lehetőleg a kivágottak közelébe. Vagy a helyére, ha a vágás után történik a telepítés. Mindehhez ad a Magyar Tudományos Akadémia egyértelmű iránymutatást.
„Teljes kiirtása (ti. az akácé) azonban az országból gazdasági haszna miatt nem kívánatos és gyakorlatban nem is lehetséges. Azokon a területeken, amelyek elsődleges rendeltetése a magyar természetvédelmi értékek megőrzése (védett területek, Natura 2000 hálózat területei) az akác visszaszorítandó. Ez részben az őshonos fafajú erdőkben és gyepterületeken spontán megjelenő akác visszaszorítását, részben az ilyen területeken álló akácosok fokozatos átalakítását jelenti őshonos fajokból álló erdőkké.”
II. A pótlások problémái
Helyszín
Míg a fakitermelések a vizsgált időszakban elsősorban a patakpartot vagy a rézsűt érintették, a pótlások a pataktól távolabbi részekre korlátozódtak.
Pedig a patakpartokon, a rézsűknél a fáknak, cserjéknek fontos szerepük van. Megakadályozzák a mederelmozdulást, védik a rézsűt az eróziótól, árnyékolják a medret, megnehezítik a nemkívánatos lágyszárúak elterjedését, így szinte szükségtelenné teszik a kaszálást. Hűsítik a vizet, miáltal az oldott oxigén koncentrációja magasabb marad. Élőhely, levegőminőség szempontjából betöltött fontos szerepüket pedig mindenki ismeri. De a képeket látva talán érthető az esztétikai szempont is. A csonkolt tuskónál szebb látvány a zöldellő bokor – legalább is szerintünk.
„A cserjéket a nagyvízi rézsű felső részén meg kell őrizni. Gyökérzetük véd az oldalirányú eróziótól, továbbá, kiirtásukkal fényigényes, esetleg kiirthatatlan, nagy élő és holt biomasszát termelő tájidegen fajok (pl. keserűfű-fajok) sokkal sűrűbb állománya fog az árnyékolás megszűntével a mederbe nőni, mely sokkal rosszabb lefolyási viszonyokat fog okozni. (Ld. pl. Dera patak Pomáz, Csobánka és Szentendre területén, de számos más vízfolyást is lehet példaként említeni.) Elsősorban a tájidegen fafajok egyedei legyenek eltávolítva.” (Dukay Igor)
A pótlások fajjelege
Elsősorban tájidegen, illetve nagy fényigényű fajokkal népesítették be a korábbi árnyas ligetet, a jelenleg hazánkban nagyon divatos babérmeggyből alakítottak ki sorokat (2021-től) és rózsaágyást (2018-tól) hoztak létre.
A babérmeggy problémája
Miért kifogásolható a babérmeggy? Legalább öt okból.
- Potenciálisan invazív növény a babérmeggy. Ugyanis gyorsan nő és gyorsan terjed, szárazságtűrő, egyre kedveltebb, ezért kiszoríthatja az őshonos fajokat. Jelen esetben már azzal a ténnyel is, hogy a pécsi fenntartó (Biokom) a nyugati patakpart mentén elsősorban ezt ültetett.
- Az 1.-ből következik, hogy nem kedvez a biodiverzitásnak, mivel többféle őshonos faj helyét elfoglalja, viszont azoknál kevesebb az ökológiai haszna.
- Erősen mérgező! „cianogén glikozidot (HCN) tartalmaz, mely hányást, szédülést, fejfájást, majd mozgási zavarokat, kómát és halált is okozhat. 2013-ban Az »év mérgező növénye« címet is megkapta.”
Szép fekete bogyói csábítók lehetnek a gyermekeknek. Itt a kérdéses részen, bár a patak túloldalán, de a közelben lakók kialakítottak egy kis játszóteret a gyermekeik számára, akik könnyen átjöhetnek erre az oldalra is. - Több betegségre hajlamos, ezért rendszeresen permetezésre van szüksége, hogy szép maradjon
- Gyökérzete erős, amivel károsíthatja a talajközeli csöveket, burkolatokat vagy más növények gyökérzetét.
Miért nem ültettek több fűzfát inkább? Vagy legalább kevésbé problémás, a biodiverzitás szempontjából hasznosabb, őshonos növényt választhattak volna: mint som (Cornus spp.), a fagyal (Ligustrum spp.) vagy a galagonya (Crataegus spp.), fekete bodza (Sambucus nigra), kányabangita (Viburnum opulus), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), mogyoró (Corylus avellana), ha mindenképpen örökzöldet szerettek volna, akkor: szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus). Lásd itt a bő választékot!
Provincia