A Péterffy Attila polgármester és Ágoston Andrea a 12. vk. képviselője szívén viseli az Éger-patak sorsát, ezért azt „rendezni” szeretné egy múlt századi koncepció alapján. Mindezekről már korábban volt szó itt.
| Állítás Péterffyék részéről |
Patakvédők cáfolata |
| 1. Nem természetes környezet, nem természetes a patak. |
1. Ez a patak eredeti vörös homokkő mederben van, kisebb szabályozások miatt helyenként természet közelinek tekinthető, de nyomvonala nagyrészt azonos a 19. század végén (kb. 150 éve) készült kataszteri térképeken közölttel.
|
| 2. Ágoston Andrea idézett 2023-ban a közgyűlésen a 2022. augusztusában készült ökológiai szakvéleményből, miszerint; ”Nincs őshonos állat, nincs őshonos növény, nincs ökológiai populáció, csak generális populáció.” |
2. Az Éger-patak, egy körülbelül 30 méteres szakaszán csak a védett állatfajokból 47-et lehet rendszeresen megfigyelni. (Persze hosszabb idő alatt, és nem egy-két augusztus végi látogatás alkalmával). Ezek eszmei értéke, csak 1-1 egyedet számítva: 891.000,-Ft. (De minden állatfajból legalább 1 hím és 1 nőstény él itt, tehát ezt az összeget megduplázhatjuk, Forrás: Kiss Magdolna, vö.: Válogatás az állatvilágból. Magyarürög, Éger-patak – falinaptár 2024-re)
|
|
3. A beruházás célja az árvízvédelem. |
3. Független szakvélemények a jelenlegi tervezetet árvízfokozónak tartják. Egyébként árvíz nem jellemző a patakon. Fél évszázad alatt 2 árvíz (2011, 2014.) volt, kárt nem okozott, három telken átfolyt a víz a Magyarürögi útra.
|
| 4. Volt lakossági egyeztetés, változtattak a terven, és jelenleg mindenki egyetért. |
4. Nem volt egyeztetés. Az nem egyeztetés, amikor nincs választási lehetőség. 2021 májusában egyetlen tervet mutattak be, nem volt alternatív terv, és azóta sincs. Tehát választás szempontjából nem releváns. Nem változtattak a terven (2024-ben még mindig az a terv ismert számunkra, ami 2022. februárjában fölkerült az internetre), és amely terv ellen 2022 tavasza óta tiltakozunk. (Mindezekről már korábban volt szó itt.) Annyi történt, hogy csupán 2-3 lakót kihagynak a rendezésből – tehát azok tiltakozásának helyt adtak, ami ráadásul szembemegy a jogegyenlőségnek.
|
| 5. A lakók érdekében történik a rendezés. |
5. Annyiban értünk egyet, hogy pár (részben engedély nélkül) ártérre építkező vélt érdekében történik a „rendezés”. Ám a patak kiegyenesítése, beton mederelemekkel történő burkolása biztosan nem lesz előnyös az ő számukra sem, mivel fokozódik az árvízveszély (Majer J. ökológus véleménye).
|
| 6. Nincs hely revitalizálásra, kanyargósításra. |
6. Van hely, a pataknak vagy a jobb vagy a bal partján a korábbi önkormányzatok kisajátítottak hosszanti szakaszokat, külön telekkönyvi számokon vannak nyilvántartva ezek. A pataknak megvannak a meanderei, tehát nem kell kanyargósítani (egyébként sem minden revitalizáció jelent szükségszerűen kanyargósítást.) Hozzáértő mérnök képes revitalizálni. Lásd itt a javaslatot! |
Összegzés:
Számunkra világos, hogy „patakrendezés” címszó alatt az önkormányzat egy rendelkezésre álló nagy összeg minél egyszerűbb és számukra minél jövedelmezőbb elköltését tervezi.
Mi nem technokrata rendezést szeretnénk, hanem ökológikust, olyant, ami egyaránt figyelembe veszi az emberek, és a természet érdekeit. Ilyent: Dukay Igor – JAVASLATOK A PÉCSI ÉGER-PATAK REVITALIZÁCIÓJÁHOZ…
Patakvédők
