Az Éger-pataknál tervezett és elvégzett munkálatok kronológiája

Ilyen volt az Éger-patak még 2015 nyarán a Mária forrásnál

Az Éger-patak (a 19. századi kataszteri térképeken Vőgyi patak) Pécs nyugati részén található. A korábban bővizű patak vizét mára a mesterségesen kialakított Éger-tó fogja fel. A patak mintegy 6 km hosszan folyik le a város nyugati határában dél felé, egészen a vasúti sínekig.

A továbbiakban kronológiai sorrendben röviden összefoglaljuk a pataknál (részletesebben a Mária-forrás környéki szakaszánál) tervezett és elvégzett mederrendezési, árvízvédelmi munkálatokat.

2011 ősze, a Mária-forrás környéki szakasz
Az önkormányzat megbízásából a Biokom próbálta gáttal és a meder lefóliázásával, illetve ezt rögzítendő, nagy kőtömbökkel megoldani itt az árvízvédelem kérdését. (2-3 képek/videó) Mi szkeptikusan fogadtuk a dolgot. Valóban minket igazolt az első igazán nagy árvíz (25 évvel egy korábbi után), ami…

2014 nyarán könnyedén legörgette a köveket, elragadta a fóliát, kiharapta a földtöltést. (4. kép)

2015 nyara ugyanitt. A (6-9) képeken látható egyoldalas gabion  kompromisszumos megoldás volt, árvízvédelmi szempontból ugyan működött, a patak megemelkedett vízének ellenállt, de az ökológiai elvárásoknak csak részben felelt meg. Hiába újult meg a növényzet, a gabion-fal hatására lecsökkent az élővilág, szegényebb lett a biodiverzitás ezen a környéken.

2016-án nyújtott be a pécsi önkormányzat egy pályázatot, és ennek elnyerésével a TOP-6.3.3-15-PC1-2016-00003 kódszámú, Magyarürögi vízfolyás rendezése tárgyú projekt ekkor elindult. Nem történt volna drasztikus beavatkozás – a Daru dűlőnél egy 250 méteres szakaszt kivéve, ahol burkoltak volna – csupán “jókarbahelyezés, mederkotrás”, valamint a már meglévő “burkolat helyreállítása”.

Bár akkor már gyanakodnunk kellett volna, mert a pécsiek által használt Éger-patak név helyett a fantáziátlan és más minőséget takaróMagyarürögi vízfolyás”ként lett megnevezve.

2018 óta – közben az Éger-tónál is elvégzett munkálatoknak, illetve az egyoldalas gabionos gátnak köszönhetően – megszűnt az áradás – tudomásunk szerint, nemcsak a Mária forrásnál, a képeken bemutatott résznél, hanem az egész pataknál.

2018 – Anélkül, hogy a lakosságot szórólapokkal vagy fórumon tájékoztatták volna, egy Aqualex Kft. tervet nyújtott be környezetvédelmi hatósági eljárásra a Magyarürögi vízfolyással kapcsolatban. Ebből az iratból csak annyi derül ki, hogy a korábbiakkal ellentétben: A felső szakaszon jellemzően a megléföldmeder burkolása nyomvonal és folyásfenék korrekcióval történik, több szelvényben támfal épül, egy szelvényben 50 m3es víztározó épül.”  Hol van a felső szakasz? A 0+035 –3+210.0 szelvények közötti szakasz fölött.

2020 – Megkezdték a közbeszerzési ajánlatkéréseket is.

2021 májusban kapott nagyobb nyilvánosságot az ügy. Ekkor cédulákat találtunk a postaládánkban, miszerint 2021. július 1-én veszi kezdetét a „TOP-6.3.3-15-PC1-2016-00003 Magyarürögi vízfolyás rendezése” c. projekt kivitelezése, és ez ügyben – végre – több részletben rendeztek lakossági fórumot, a lakossággal történő egyeztetés végett. Az első kettőt még júniusban (10-én és 17-én) tartotta a területi képviselő (Ágoston Andrea). Itt több tulajdonos már tiltakozott a tervek ellen. Elsősorban egy 50 m3-es víztározó építése ellen. Emiatt az építkezés megkezdése nem indult meg.

2021. július 14-én újabb egyeztetést tartottak, melyre elsősorban a Mária dűlő déli részének lakóit hívták meg, köztük minket is. Itt közölték, hogy ezen a részen 2 méteres (nyílt és zárt, talán nálunk nyíltat?) betonelemeket kívánnak a mederbe építeni (a 2015-ben épült gabionos szakaszt ezek szerint elbontanák? Ez ekkor még nem derült ki). A velünk szembe lévő parton pedig szervizút van tervbe véve.

A 2021-ben tartott egyik megbeszélésen sem adtak kézbe tervrajzot, csak kivetítőn mutatták meg a terveket, vagy egy-egy nyomtatott példányt mutattak be, amiből mi laikusok gyakorlatilag semmit sem értettünk.

2021 nyarán a mi családunk is írásbeli kifogást emelt a tervvel kapcsolatban, és időt kértünk, amíg nem járunk utána egy-két szakmai dolognak.

2021. szeptember 24-én Sallee-Kereszturi Barbara, Dr. Kovács Tibor és Dukay Igor természetvédelmi szakértők a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaságtól meghívásomra eljöttek Pécsre. Először a Mária dűlőnél elfolyó patakot szemlélték meg, majd végigjárták a patak egészét az Éger-tóig.

2022. 01. 24. “Várhatóan február második hetében kerülnek fel a projekt weboldalára (magyarurogivizfolyaspecs.hu) a módosított terveknek egy egyszerűsített, nem műszaki ember számára is jól érthető, olvasható változata is. Minden érintett ingatlan tulajdonosa itt megtekintheti majd a terveket, leírhatja véleményét és hozzájárulását adhatja az igényeik alapján áttervezett fejlesztéshez. A tervek a lakossági elfogadást követően kerülnek a tervezők által véglegesítésre.” szövegezésű e-mailt kaptunk február 2-án.

2022. febr. 09. A Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt-nek elküldtünk egy levelet közösen egy másik szomszédunkkal, mellékelve a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság véleményét is, levelünk lényege ez volt:
Mi alulírottak tehát nem szeretnénk, hogy ez a beton-projekt megvalósuljon. Sőt azt kívánjuk, hogy ezeken a szakaszokon maradjon minden a jelenlegi állapotot érintetlenül hagyva. Ahogy eddig, ezután is saját erőből gondoskodunk a meder rendben tartásáról. Kérelmünk szakmai megalapozása végett a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaságtól kértünk és kaptunk szakvéleményt.”

2022.03.25-én végre mindenki megnézhette és megérthette a terveket
https://magyarurogivizfolyaspecs.hu/nyilatkozat/ – linken. Ekkor lett nyilvánvaló, hogy nálunk semmi lényegi változtatás, mint később megtudtam másnál sem történt.

2022. április 14-én újabb lakossági fórum Égervölgyben, Teca mamánál, ahol újra csak a szokásos érvekkel: “nagy esőzések jönnek, kiönt a patak, összedőlnek a házak” (sic!) próbáltak minket jobb belátásra bírni. Öt másik családdal együtt leadtuk a nyilatkozatunkat miszerint: “mi semmiképpen sem szeretnénk, hogy a telkünket határoló patakmeder bármiféle betonburkolatot vagy teljes gabionos burkolást kapjon … Bár az ökológiai megoldás lenne a legideálisabb, egy egyoldalú gabionos létesítménnyel kompromisszumként lehetne lépni, de azzal is csak akkor, ha tényleges szakmai indokokkal tudják alátámasztani.”

2022. április 20. Ugyanezt a Nyilatkozat Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt-nek is elküldtük másolatban.

2022. május 5-én Ágoston Andrea képviselő és a tervezők eljöttek személyesen a Daru és a Mária dűlőbe, hogy tovább győzködjék a renitenseket. A meggyőzés eredménytelenül zárult.

2022. május 6-tól elindult a lakossági tiltakozás…

2022. május 16-án a polgármesternek tiltakozó levelet küldtünk, melyet 25 tiltakozó család (az Éger-patak különböző részéről) írt alá, és elkészült a petíció, ami itt írható alá. 

Tiltakozunk a pécsi Éger-patak technokrata,  az  ökológiai  egyensúlyt  sértő mederrendezési terve ellen, ami a patak idejétmúlt „sztalinista” lebetonozásával, kövezésével: mederburkoló elem, keretelem, a medret teljesen beburkoló gabionpaplan, fák-bokrok kivágásával, az élőhelyek pusztulásával, a táj arculatának jelentős változásával, nagymértékű levegőminőség romlással járna. Ráadásul szembemegy, mind az Uniós, mind a magyar természetvédelmi jogszabályokkal! „A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni„ (1996. évi LIII. törvény 16. § (5)

Az Éger-patak mindenkié!

Provincia

 

Ahogy mi lassan kisétálunk a képből, úgy a mederrendezési tervvel ez a vadregényes rész is eltűnne. Itt levágják a kanyarulatot, és a patakot beton mederelemek egyenes folyásra kényszerítenék.