[Deutsche Übersetzung siehe unten]
„Olyan az égalattiban a tao létezése,
mint mikor a hegyi patakok és völgyi vizek
a folyókba és tengerekbe ömlenek.”
(Lao-ce: Tao te King, 32.)
A vizek összefolyásában mindig van egyfajta szakralitás. Amikor a két folyam találkozik, és egymásba olvadnak, akkor valamiképpen mindketten elvesztik korábbi önmagukat, de csak látszatra, mert ott vannak mind abban az így született, erősebb vízfolyásban. Melyikük kölcsönzi nevét a folytatásnak, vagy új néven hívják azt, ez több mindentől függ. Általában a jelentősebb vízről nevezik el az újat.
A Szuadó-nyereg és az Éger-völgy számos névtelen és nevesített forrásai folynak össze az Éger-völgyben egyetlen patakká. A patakot az idők folyamán hívták Vőgyi-pataknak, Magyarürögi vízfolyásnak, de a legkedveltebb az Éger-patak névforma. Ez utóbbi az említett völgyben fakadó kicsinyke időszakos forrástól származik, amely ugyancsak táplálja ezt a patakot, és nevét a környező égerfákról kapta.
Ezután az Éger-patak szépen kanyarog az egykori faluból kiépült városrész házai között, egészen a Nagyhíd keresztjéig, ahol találkozik egy Névtelen vízfolyással és a Malom-patakkal (1-2. képek).
Ettől kezdve „Magyarürögi Hárompatak„-ként szeli át Pécs nyugati részét, egészen a Pécsi-vízig (3-4. képek).
A „Magyarürög Hárompatakkal” bővült Pécsi-víz Szaporcánál csatlakozik a Fekete-vízhez. Drávapalkonyánál pedig a Fekete-víz a Drávába ömlik. (Lásd az 5. képen az 1-5. számokat!)
A Dráva az eddig említett vizekkel is gazdagodva a horvátországi Almás (Aljmaš) helységnél eléri a Dunát. A Duna miután elhagyta már Magyarországon kívül Horvátországot, Szerbiát, Bulgáriát is, Románia és Ukrajna területén a Fekete-tengerbe ömlik. (Lásd az 5. képen a 6, 7. számokat!)
A Fekete tenger révén Éger-patakunk bejárja az Égei-, majd a Földközi-tengert és azon át az óceánokat. Közben a forrásait tápláló eső formájában vissza-visszatér születési helyére az Éger-völgybe. A körforgás állandó, hacsak nem akadályozza, vagy nem szakítja meg valamiféle nemkívánatos emberi tevékenység.
***
„Minden folyó a tengerbe ömlik, és a tenger mégsem telik meg,
pedig ugyanoda folynak a folyók, újra meg újra oda folynak.”
(Préd 1,7)
Az Éger-patak mindenkié. A miénk csak addig, amíg átcsobog területünkön, amíg beszivárog a földünkbe. Annyi a miénk belőle, amit fölszívnak a partján álló fák, bokrok és a lágyszárúak gyökereikkel, amit megisznak állataink, ami termékennyé teszi a földjeinket, ami táplálja az itt kialakult élőhely sokszínűségét. Ha minél tovább tart útja nálunk, ha nagyobb ívű kitérőket tesz, annál több. Egyébként csupán rendszeresen átfutó vendégünk.
Provincia
[Übersetzung aus dem Ungarischen:]
Die Weltreise des Égerbachs
So ist die Existenz des Tao im Himmel,
wie wenn die Bergbäche und Talwasser
in Flüsse und Meere fließen.
(Laotse: Tao Te-King, 32)
Der Zusammenfluss von Gewässern hat immer etwas Sakrales an sich. Wenn sich die beiden Ströme treffen und verschmelzen, verlieren beide irgendwie ihr früheres Selbst, aber nur dem Anschein nach, denn sie sind alle in dem so entstandenen stärkeren Wasserstrom vorhanden. Welcher der beiden Ströme der Fortsetzung seinen Namen gibt oder sie mit einem neuen Namen bezeichnet, hängt von vielen Dingen ab. Gewöhnlich benennt man die neue Quelle nach dem bedeutenderen Gewässer.
Die zahlreichen unbenannten und benannten Quellen des Suado-Flusses und das Tal des Mier-Flusses fließen im Mier-Tal zu einem einzigen Bach zusammen. Im Laufe der Zeit wurde der Bach Vőgyi-Bach, Magyarürög-Wasserlauf genannt, aber der beliebteste Name ist Éger-Bach. Letzterer leitet sich von einer kleinen intermittierenden Quelle im Tal ab, die auch diesen Bach speist und ihren Namen von den umliegenden Erlenbäumen hat.
Dann schlängelt sich der Égerbach schön durch die Häuser des ehemaligen Dorfviertels bis zur Überquerung der Großen Brücke, wo er auf einen namenlosen Bach und den Mühlenbach trifft (Abbildungen 1-2).
Foto 1 Der Zusammenfluss des Égerbachs (oben) und des namenlosen Bachs (unten) (Foto: M. Kiss 2023.)
Bild 2 Zusammenfluss des Égerbachs, des namenlosen Bachs (links) und des Malombachs (rechts) (Foto: M. Kiss 2023.)
Von diesem Punkt an durchquert er als „Magyarüröger Dreibach” den westlichen Teil von Pécs, bis er das Pécsi-Víz erreicht (Fotos 3-4).
Foto 3 Der Zusammenfluss des „Magyarüröger Dreibachs” (der dünne Einschnitt oben links) und des Pécsi-Víz (unten), Blickrichtung Nord-Nordost (Foto: János Bogárdi, 2021)
Foto 4 Der Zusammenfluss des „Magyarüröger Dreibachs” und des Pécsi-Víz (links), Blick nach Osten (Foto: János Bogárdi, 2021.)
Das Pécsi-Víz, das durch den „Magyarüröger Dreibach” erweitert wurde, mündet bei Szaporca in das Fekete-Víz. Bei Drávapalkonya mündet das Fekete-Víz in die Drau (siehe Nummern 1-5 in Abbildung 5).
Die mit den oben genannten Gewässern angereicherte Drau erreicht bei Aljmaš in Kroatien die Donau. Nachdem sie Ungarn, Kroatien, Serbien und Bulgarien verlassen hat, mündet die Donau in Rumänien und der Ukraine in das Schwarze Meer (siehe Nummern 6 und 7 in Abbildung 5).
Durch das Schwarze Meer fließt unser Ägäisstrom in die Ägäis, dann in das Mittelmeer und weitere in die Ozeane. In der Zwischenzeit kehrt er in Form von Regen, der seine Quellen speist, zu seinem Geburtsort im Égertal zurück. Der Kreislauf ist konstant, es sei denn, er wird durch unerwünschte menschliche Aktivitäten blockiert oder unterbrochen.
***
„Jeder Fluss fließt ins Meer, und doch ist das Meer nicht voll,
und die Ströme fließen an dieselbe Stelle und fließen immer wieder dorthin.“
(Prediger 1,7)
Der Éger-Bach gehört allen. Er gehört uns nur so lange, wie er durch unser Land fließt, so lange er in unserem Land versickert. Uns gehört, was unsere Tiere trinken, was unser Land fruchtbar macht, was die Vielfalt der Lebensräume nährt, die sich hier entwickelt haben. Je länger er bei uns bleibt, je mehr Umwege er macht, desto mehr macht er. Ansonsten ist er nur ein regelmäßiger Besucher.
Foto 5 Die Weltumrundung des Éger-Baches, die Richtung ist durch weiße Pfeile angegeben (Zeichnung: Kiss M. 2023)