Most – időhiány miatt – csak két, a Wildehorse Energy által megadott válaszra reflektálok, abból a levélből (PDF) kiemelve, melyet az idézett Cég dr. Keresztes László Lóránt és dr. Kóbor József címére küldött 2012. augusztus 14-i dátummal.
5. Kérdés, igazából állítás volt a Wildehorse felé: A Wildehorse nem rendelkezik bányászati tapasztalatokkal.
A Wildehorse válaszában igyekezett ezt cáfolni és két tapasztalt személyt nevezett meg:
- Mark Hohnen a Wildehorse elnöke, aki pl. a Kalahári Minerals elnökeként (2005-2012 sic! között) a Husab Uran Projekt (Namíbia) irányításában töltött be fontos szerepet.
Hogyan is van ez?
http://www.namibian.com.na/news/marketplace/full-story/archive/2011/june/article/husab-confirmed-as-4th-biggest-uranium-deposit/ – internetes nyilatkozatban, 2011 nyarán ez olvasható:
„IT is official: Namibia sits on the fourth biggest uranium deposit in the world at Extract Resource’s Husab project.” – Fordítása: Most hivatalos lett, hogy Namibia a világ 4. legnagyobb uránérc készletével rendelkezik a Husab Kitermelési Projektje alapján.
Ugyanitt maga Mark Hohnen többek között így nyilatkozik:
’This, in tandem with the recent publication of the Definitive Feasibility Study, the project’s multi zone potential, grade continuity, depth and access, all point to Husab being the most exciting undeveloped uranium deposit in the world,’ Hohnen said.”
A fenti állítás – bármilyen hangzatos – nem bizonyíték arra, hogy az említett szakember rendelkezik a bányászatban gyakorlati tapasztalattal. Mark Hohnen, ahogy ő maga fogalmaz, csak a megvalósíthatósági tanulmányt (Definitive Feasibility Study) írta meg 2011-ben! Ez nem bányászati tapasztalat, ez nem gyakorlat, ez csak elmélet.
A Kalahari Minerals vezetésében sem ért el többet, mint „együttműködést”, „egyeztetéseket” – ahogy maga a Wildehorse-válaszlevél fogalmazza.
Egyébként önkéntelenül felvetődik a kérdés, ha olyan nagyok a sikerek, olyan jelentős a projekt, akkor miért nem várta meg Mark Hohnen, amíg megvalósíthatósági tanulmányát a gyakorlatban is alkalmazzák. Miért nem vezeti 2012-től továbbra is a Kalahari Minerals? Vagy ő csak a tanulmányt készíti el, a gyakorlati alkalmazást utódjára hagyja? Pedig az elmélethez hozzá tartozik a gyakorlat is. Igazi szakember mind az elméletben, mind a gyakorlatban jártas.
- Ian Middlemas a Wildehorse igazgatója szintén csak a megvalósíthatósági tanulmányig jutott el például a Mkuju River Projektben. Ez – akárhogy ragozzuk – nem gyakorlat, hanem elmélet.
Egyébként én ezzel a Mkuju River Projekttel nem dicsekednék! Ezzel a projekttel, amit az orosz ARMZ befektetővel terveznek, ugyanis erősen veszélyeztetik a Selou-vadrezervátumot. (wikipedia.de) Ez a legnagyobb vadrezervátum Afrikában, amit 1982 óta az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. Ettől délre tervezik, a Mkuju folyónál az uránbányát in situ leachining technikával, ami rendkívül kockázatos, aminél a talajvízben okozott legkisebb kár is visszafordíthatatlan!
- Ha az említett afrikai területeken gyakorlati megvalósítás fázisába jutott/jut is a közeljövőben projektjük bármelyik része, akkor sem lehet referenciának tekinteni Pécs vonatkozásában. Kalahári, Namíbia, Tanzánia, vagy sivatagi területek, vagy gyéren lakottak (1-10 fő/m2), semmiképpen sem hasonlíthatóak össze Magyarországgal, illetve Pécs sűrűn lakott vidékével (100-200 fő/m2).
Bizony akárhogy nézzük, a két szakember nem rendelkezik gyakorlati tapasztalatokkal uránbányászat terén. Az pedig igazán érthető, hogy a pécsiek nem tapsolnak, hogy éppen nálunk, a mi lakónegyedünk alatt szeretnék „learning-by-doing”-al kipróbálni elméleteik helyességét.
6. Kérdés a Wildehorse felé: „Be tud-e számolni e körből olyan példáról (konkrét kitermelési referenciáról), ahol városi lakóterületek alól történik uránbányászat?…”
A Wildehorse válaszában – a szokványos „ködösítésen” túl, most kivételesen egy konkrét példát is megemlített: „hiszen a korábbi bányászati tevékenység érintette például Kővágószőlős belterületét is” – írja.
Hát én ezzel a ténnyel sem dicsekednék. 1960-ban valóban Kővágószőlős alatt is bányásztak, de igen hamar le is szűrték belőle a tanulságot, mert a bányászat során a faluban vízhiány lépett fel (lásd a mellékelt forrásrészletet). Ha a Wildehorse más referenciát nem tud fölsorakoztatni település alatti bányászathoz, akkor „szép kilátásai” vannak Pécsnek.
Részlet Kajdon János vb-elnök 1960. május 3-án kelt hivatalos jelentéséből:
„Kővágószőllősi Tanács Végrehajtó Bizottságától .
240/1960. sz.
Vízügyi igazgatóság
Pécs, Kulich Gyula u. 13-15.
Tárgy: Kővágószőllősön az Uránércbánya
Vállalat II. Sz. Üzemének létesítésével
kapcsolatban fellépett vízhiány bejelentése.
A Pécsi Uránércbánya Vállalat Kővágószőllősön a III.* számú üzem létesítésével a község alatt bányamunkákat folytat, aminek során a kutakból egymás után eltűnik a víz és ma már ott tartunk, hogy 30 gazdának nincs vize. Nincs vize a sütőüzemnek, a postának, a községi tanácsnak, a körzeti orvosnak és rendelőnek, a földm. szöv. italboltjának, vegyesboltjának, csemegeboltjának, húsboltjának, nincs vize a szikvízüzemnek, a földm. szöv irodájának, nincs víz a tűzoltószertár környékén. Tűz esetén kimondhatatlan nagy kár keletkezhetnék abból, hogy a község jelentős részén nincs víz.
A községből egy küldöttség ment fel Budapestre és a Nehézipari Minisztérium Uránipari Főosztályánál, a Minisztertanács titkárságánál jelentette, hogy a vízhiány fel fog lépni, kérte a küldöttség a sürgős intézkedést, közöltük az Uránbányával még február hónapban márciusban számtalanszor, hogy a kutakban a víz rohamosan apad és számolni kell a vízhiánnyal. Többször kint jártak, vizsgálták, mérték a kutakat, de eredményes intézkedés nem történt, csak ígéreteket kaptunk, hogy a vizet pótolni fogják.(…)”
A forrás közölve: Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (1009-1962), Pécs 1996. 320-321. p.
Összegezve: Számomra a Wildehorse részéről már ez a két válasz is meggyőző volt. Tökéletesen meggyőzött arról, hogy ne legyen uránbánya Pécs alatt!
Pécs, 2012. augusztus 15. Nagyboldogasszony ünnepén
Provincia
* Sajnos a levél tárgymegjelölésnél a II. sz. üzemet adja meg, míg a szövegben a III. üzemről beszél. Ám ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a faluban súlyos vízhiány lépett fel.