A paksi paktum zsákutcája
Dilemma:
“Mi jobb, ha menet közben veszed észre, hogy rossz vonatra szálltál, vagy majd csak a végállomáson?!”
(Maróti Egon)
A paksi paktum a magyar nép akarata ellenére jött létre
Atomenergia?
– Kösz, nem! – mondja a magyar lakosság többsége
…derült ki egy 2011-es felmérésből, melyet a Medián az [origo] számára készített. A felmérés szerint „a megkérdezettek 32 százaléka támogatja, 63 százaléka ellenzi az élettartam meghosszabbítását, míg egy új atomerőmű építését 36 százalék támogatja, 58 százalék ellenzi. Összességében a lakosság 43 százaléka mindkét javaslatot ellenzi.” (http://www.origo.hu/itthon/20110914-median-a-tobbseg-elutasitja-a-paksi-atomeromu-elettartamanak-meghosszabbitasat-vagy.html)
A magyarok véleménye 2012-ben sem változott, a Fidesz-kormányzat sem tudta meggyőzni őket. (http://www.greenpeace.org/hungary/hu/hirek/hirarchivum/Ketharmad-ellenzi-a-paksi-bvitest/)
„Ön szerint az energiatermeléssel kapcsolatban a kártyán felsoroltak közül az államnak melyik energiahordozó használatát kellene a leginkább ösztönöznie? (2012-es adat, százalék)”
„Pakson épüljön új atomerőmű a már meglévő mellett (2012-es adat, százalék)”
„Ön támogatná egy új atomerőmű megépítését, ha azt egy orosz állami vállalat orosz hitelből építené meg? (2012-es adat, százalék)”
A paksi paktum jogsértő, előkészületei és megkötése a magyar nép háta mögött titkosított tárgyalásokon történt
„A paksi atomerőmű küszöbönálló bővítéséről szóló döntéseket a szakmai és társadalmi nyilvánosságot és vitát korlátozó, sőt azokat kizáró módon hozzák meg. Ezzel a 3-4000 milliárd forintba kerülő, hatásaiban legalább 70 évre szóló beruházás ügyében a társadalmat nem tájékoztatják behatóan, alapvető információkat tartanak vissza.” (http://energiakontrollprogram.hu/tanulmany/a-levai-projekt-tevekenysegenek-elemzese)
A paksi bővítés energiapolitikai zsákutca
„Fülöp Sándor hangsúlyozta: nagy jelentőségű ügyről van szó, amely több évtizedre előre meghatározhatja a követendő magyar energiapolitikát, ezért szükséges a körültekintő előkészítés. Ezért is kezdeményezett az ügyben országgyűlési biztosi vizsgálatot két éve az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ… Perger András szerint a kifogásolt országgyűlési határozattal a mindenkori kormány olyan biankó felhatalmazást kapna a paksi atomerőmű bővítésére, amely nemkívánatos. A kifogásait ezért az energiaklub még 2009-ben megfogalmazta, amelynek nyomán indult meg az ombudsmani vizsgálat…
Perger András hangsúlyozta, hogy az atomerőmű bővítésének koncepcióját azért is különös körültekintéssel kell megvizsgálni, mert az ronthatja az alternatív energiaforrások felhasználási esélyeit is. A szakértő megjegyezte: az ombudsmani állásfoglalás még időben született, ugyanis a paksi atomerőmű esetleges bővítéséről még semmilyen konkrét döntés nem született semmilyen szinten.” (http://hvg.hu/itthon/20110517_paks_atomeromu_ombudsman)
Van alternatíva – a megújuló energiahordozók
„Régóta hallgatjuk a kormányzat mantráját: a Paksi Atomerőmű bővítése megkerülhetetlen lépés, és tiszta, olcsó áramot hoz hazánknak. A döntéshozók mintha más energiaforrásokat nem is ismernének, érdemben nem vizsgálták az alternatívákat. A Greenpeace határozott szakmai meggyőződése szerint az új atomerőmű építése szükségtelen, túl drága; és a társadalmi egyeztetés hiánya, valamint a lényegi információk eltitkolása miatt hiteltelen és elfogadhatatlan.” (http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Unokaink-is-fizetni-fogjak-a-paksi-bvitest/)
Lásd ebben a témában még ezt a letölthető tanulmánykötetet alább: dr. Munkácsy Béla (szerk.) Erre van előre! Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon – Vision 2040 Hungary, 2011. A munkából megtudhatjuk, hogyan lehet a magyar energiaszükségletet teljesen kielégíteni megújuló energiahordozókkal, atomenergia nélkül!
Provincia