Kétfajta Oroszország

„-De nem engedjük ide magukat!

– Sajnos elkésett, már itt vagyunk.”
(Alekszandr Zinovjev: Homo sovieticus)

„És én már régóta 1890-et keresem, abban élek, és Csehovot csodálom. És Dosztojevszkijt. És Puskint. És Turgenyevet. És Bulgakovot. Tolsztojt is, de tőle félek. És Tarkovszkijt.” – írja az ismert kormánypárti publicista. Mindezek után ezt is hozzáteszi, Putyinnak címezve(1):

» Read more

Föld alatt égő „fekete gyémántok”. A világ szénbányatüzei

Jókai Mór azonos című regényéből készült filmet már sokszor láttam. Bár ezt a regényt nem túlzottan kedvelem, de a megfilmesítése tetszett, különösen Huszti Péter és Haumann Péter játéka. Most márciusban tehát újra csak megragadott az alkotás, és a tévé mellé szögezett. Pedig kívülről fújtam a cselekmény soron következő jelenetét, így időnként csak pihentettem szememet a tájon és a szereplőkön. Egy mondaton azonban váratlanul fennakadtam, idegennek tűnt, mintha először hallottam volna. Arról beszélt az egyik szereplő, hogy a bondavári bánya is úgy fog égni, mint a duttweileri, mely százhúsz év óta ég, meg a planitzi kőszénbánya, mely már kiégett…
Vajon ez benne van az eredeti műben?
Benne van.
Sőt az is kiderült, hogy az író témáját éppen ez, az akkoriban közismert bányatűz adta, tehát valós történetet (már, ami a német bányaszerencsétlenséget illeti) közöl Jókai Mór az alább idézett részletben:

…A széntelep fekvéséből ki lehetett okoskodni, hogy a tárnaégés a Bonda-völgy felé terjed. Évek kellenek hozzá, míg odáig elér; de elvégre mégiscsak az lesz a sorsa, hogy az is elhamvad a másikkal együtt. Mennyi kincsnek kell elveszni a föld alatt!
Pedig a föld felett is sok elveszett már a bondavári fátum miatt.
Eleinte a részvénytársulat igazgató tanácsa azt gondolta ki, hogy meglevő tőkéjével maga vásárolja vissza bukó részvényeit, s azzal kettős hasznot csinál; először: al parin kiadott részvényeit messze a parin alul kapja vissza, másodszor: megállítja azoknak további hanyatlását.De nem ért el vele egyebet, mint hogy a tartalék tőkéjét apródonkint ki hagyta szivárogni a pénztárából, s utoljára a legszükségesebb kiadásokra sem maradt. A részvények hanyatlását pedig meg nem akadályozhatta. Alig jutottak szegény vízbe esettek egy kis lélegzetvételhez, megint jött a kontremin, s a víz alá nyomta a fejüket. Waldemár herceg is tudta, hogy mire valók a hírlapok.
Kifogyhatlan rovatot képezett a tárcákban, újdonságokban a bondavári hegy égésének minden kitalálható változata.
Leírták, hogy repedezik meg a föld, rossz szagú gőzöket eresztve hasadékaiból. E gőzöknek az a csodahatásuk van, hogy minden piros virág kék színűvé válik tőlük.
A fű nagy térségeken kiszárad gyökerestől, s egész erdők lombja lehull kora tavasszal.
A szántóvető bámulva látja, hogy az a szép agyagos föld, amit ekéje feltúr, milyen veres!
Az agyagvermek fenekén jáspis alakú égett tömegek kezdenek mutatkozni, mint a kegyetlenül égetett téglákon.
A márga- és palarétegek beszakadoznak a gyepszín alatt. A bondavári őskastély kútjában először meleg kezd lenni a víz és kénízű, azután lassankint elfogy, szétpárolog, utoljára egészen kiszárad. Még később forró gőzök törnek ki belőle. Utoljára már szublimátumok tapadnak a köveihez, mik új ismeretlen kristályképződésekben rakódnak le.
Ott vannak közszemlére kitéve az antikváriusok, a természetrajzi kereskedők kirakataiban a jáspissá égett agyaghantok, a kiforrott földsalakdarabok, s a soknemű kristályozatok, mik a bondavári hegyégésről tanúskodtak, s a tudósok, a geológok bizonyítják, hogy ezek valóban a hegyégés produktumai.
Hiába tiltakoztak a részvényesek azután, hogy mindebből egy szó sem igaz. Zöld a fű, zöld az erdő Bondavárott; hogy ezek az égett tanúk a duttweileri hegyből valók, mely százhúsz év óta ég, meg a planitzi kőszénbányából, mely már kiégett; a kristályok az epterodei és bilini földkiégés alkotásai; nem használ semmit.
A megijedt ember mindig a rosszabbat hiszi.
Tény, hogy a föld alatt tűz van Bondavárott.
Ha ma nem, tíz év múlva, húsz év múlva csakugyan így lesz az összedüledezve, égve, forrva, mint ahogy most írják róla.
S Waldemár herceg szüntelen készen volt valami új riasztással.
Lenyomta már a részvényeket harmincig, húszig, még azon is alul akarta nyomni. Egész a semmiig.
Éppen akkor volt rá példa, hogy egy roppant pénztársulat részvényeit még a semmin is alul nyomták. Egy percentet kínáltak a birtokosok annak, aki egyet elfogad a maga nevére.
Szép játék volt ez! Ezer meg ezer embernek lett kezébe nyomva a koldusbot…” (Jókai Mór: Fekete gyémántok, részlet)

A regényrészlet további kutakodásra ösztönzött. Érdekeltek ezek a név szerint említett települések, meg általában a szénbányatüzek révén veszélyeztetett vidékek.

A bányatüzek, széntelepek égésének okai

A bányatüzeket sok minden okozhatja. 1.) Egyik gyakori oka lehet a spontán öngyulladás, ami emberi beavatkozás nélkül (is) megtörténhet. Többek között az kell hozzá, hogy a szén oxigénnel érintkezzen, ami földrengés, hegyképződés során alakulhat ki. 1a) Sokszor keletkeznek tüzek elhagyott bányákban, ahol még visszamaradt kibányászható anyag.

1b) Éppen így lángba borulhat a kibányászott és felhalmozott szén, vagy az éppen szállított szén is. A kőszén halmokba rakva, megfelelő aprítottság és megfelelő nedvességtartalom mellett ugyanis hajlamos az öngyulladásra.

2.) A széntelep begyulladásának másik oka az ember bányászati és más tevékenységével függ össze, különösen ha ez hanyagsággal is párosul. 2a) Például, ha bányászat során sok szénpor marad vissza, vagy egyéb éghető gázok szabadulnak fel; ilyen a sújtólég (régies elnevezése: viheder, bányalég) a metán (CH4) és levegő robbanóképes elegye (keveréke) okozza a legtöbb robbanást a mélyműveléses bányászatban. Mivel színtelen és szagtalan, a legfőbb bányaveszélyt jelenti elsősorban a feketeszenet termelő bányákban, de előfordul barnaszén, lignit termelése során és nem ritkán érc- és sóbányákban is.

2b) De okozhatják erdőtüzek, vagy bármilyen a bánya közelében (vigyázatlanul) végzett égetés (lásd Centralia).

Nem is gondolnánk, milyen sok szénbánya lesz évről-évre még az ember beavatkozása nélkül is tűz martaléka. Álljon itt végül – a teljesség igény nélkül – egy kis kitekintés a világ égő szénbányáira;

India

Jharia körzetében, nyugatra Kalkutta-tól 700 négyzetkilométeren 1997 óta mintegy 160 tűzeset ismert.

USA

Kentuckytól Coloradóig mintegy kétszáz bányatüzet tartanak számon. Köztük a szellemvárossá vált Centralia-t.

Németország

A Fekete gyémántokban említett Planitz és Cainsdorf között 1479-től 1860-ig égett egy széntelep, amit ekkor el tudtak oltani. Dudweiler-ben (Jókai M. Duttweiler-nek írja) 1668 körül gyulladt be a széntelep, ami még ma is ég. Ez az égő hegy ráadásul – és jobb híján – turista látványosság lett. Schwalbenthal-nál a barnaszénbányászat során gyulladt be a bánya, és ég a mai napig. Ezen kívül Németország más bányavidékén is gyakoriak a bányatüzek.

Európa más területe és Oroszország

A bányászat alábbhagyásával a bányatüzek száma is csökken, ezért csak itt-ott hallunk tűzesetről. Például Lengyelországból, Csehországból, Ukrajnából, Oroszországból, és Koszovóból.

Afrika

Leginkább a tárolt szén gyullad be Afrika különböző területein.

Ausztrália

A spontán gyulladás legrégibb példája az Égő hegy, ahol 6.000 éve ég a széntelep. Ezen kívül több más szénbánya-tűz is ismert erről a földrészről.

Kína

A legnagyobb széntermelő ország, de a legtöbb szén is itt esik bányatűz áldozatául. Észak Kínában évente körülbelül 10 -20 millió tonna szén ég el bányatűzben. Ez a mennyiség évi 360 millió tonna széndioxidot jelent egyúttal, mely nagyban hozzájárul a Föld széndioxid kibocsátásához, az üvegházhatáshoz és a globális felmelegedéshez.

Más területek

Indonéziából tudunk még 3 tűzesetről, egyik négy évig égett. Valamint Venezuelából is van tudomásunk, további információ nélkül, hasonló esetről.

Szinte lehetetlen végleg elfojtani a tüzet

Az 1860-as években írt Fekete gyémántokban szereplő bányatűz elfojtás még most is utópikusnak számít. Minthogy elméletileg lehetséges eloltani a tüzet, de gyakorlatilag mégsem, mert nemcsak hihetetlen erőfeszítést és anyagi ráfordítást igényel, hanem a sikeres oltás után bármikor újra fel is lángolhat. Ilyen kivételesen sikeres kísérletnek lehettünk 2007-ben tanúi Kínában, ahol több százezer négyzetméteres terület égett ötven évig, mire sikerült a bányatüzet eloltani. Az említett kínai tűzoltásnál csöveken keresztül iszapot és vizet pumpáltak a felszín alá, hogy lehűtsék az anyagot, valamint befedték a felszínt, hogy megszűnjön az oxigén-utánpótlás. A területet 2009-ig folyamatosan figyelték, hogy elejét vegyék a tűz feléledésének, hiszen minimális oxigén is újra lángra lobbanthatja a szenet.

A tűzoltás során számos más módszerrel próbálkoztak már világszerte. Például folyékony nitrogént juttattak a felszín alá, ennek egyrészt hűtő hatása van, valamint megszünteti az oxigén-utánpótlást. Ezen kívül különböző habokat is bevetettek már ilyen esetekben. Egy másik kísérlet során iszapréteget alakítanak ki a felszínen, amely szigetelőként működik, és elzárja az oxigén útját. Viszont az alulról érkező meleg miatt idővel megszárad, szétrepedezik, és már semmi sem állja útját a levegőnek, így az újra lejut a szénhez.

Összeállította:

Provincia

Forrás:

Jókai Mór: Fekete gyémántok

http://de.wikipedia.org/wiki/Kohlebrand

http://www.ng.hu/Fold/2007/11/Eloltottak_egy_otven_eve_ego_felszin_alatti_tuzet_Kinaban

 

 

Paksi paktum – Pécs és Baranya sem ússza meg a következményeket

Február 6-án a magyar parlament Fidesz-KDNP kormánykoalíciója, és lelki társa, a Jobbik által megszavazott paksi atomerőmű bővítés átírta Magyarország elkövetkező száz évének történelmét. Csillagászati számok: háromezer-milliárd forintos beruházás (ami a valóságban sokkal több lesz), amiből hétszázötven milliárd az önerő, a többi Putyin Oroszországa által adott hosszú lejáratú hitel, ami Orbán Viktornak sokkal jobban tetszik, mint az IMF-kölcsön. A Fidesz és Orbán Viktor orosz gyarmatot csinált hazánkból. Ezt az irdatlan pénzt csak a jelenleginél háromszor drágább áramárral vagy a magyar társadalom további kizsigerelésével lehet visszafizetni – vagy újabb hitelekből. A rezsicsökkentés, Magyarország állítólagos energetikai függetlensége mind silány fideszes hazugsággá válik a történtek fényében.

Mindez akkor, amikor Csernobil és Fukushima után okulva Németország, Ausztria, Svédország, Olaszország és még számos ország vagy nem számol az atomenergiával, vagy kifuttatja meglévő atomkapacitásait. Forrásaikat  energiahatékonyságra, megújuló energiaforrásokra és intelligens hálózatokra fordítják, mert ez a jövő útja. Magyarországon viszont ezek után ilyesmire gyakorlatilag nem lesz pénz.

Baranyát és Pécset külön is érinti az ügy, hiszen a kiégett fűtőelemeket és  az oroszok által visszaküldött reprocesszálási nagy radioaktivitású hulladékot Bodán fogják elhelyezni, a város alatt pedig – valószínűleg az állami Magyar Urán Zrt irányításával – uránbányászat (beleértve több millió tonna meddőt is) indulhat. Mindez teljes ellentétben áll a város által eddig elfogadott környezetvédelmi és városfejlesztési koncepciókkal.

Szégyenletes, hogy a Pécsett önkormányzati képviselőként és alpolgármesterként is dolgozó kormánypárti parlamenti képviselők: Hoppál Péter, Nagy Csaba  és Csizi Péter ezt egy árva szó, vita nélkül megszavazták, Kővári Jánostól is csak annyi tellett, hogy “elsunnyogta” a szavazást. Hogyan fognak a polgárok, a gyerekeik szemébe nézni ezek után – eladták a jövőjüket!

Az LMP nem adja fel ! Alkotmánybíróság előtt támadjuk meg a döntést, és bízunk az öntudatos, gondolkodó  magyar emberek támogatásában!

dr. Kóbor József
dr. Keresztes László Lóránt

Forrás:
LMP Pécs mjv. önkormányzati képviselőinek közleménye, melynek alapján Kóbor József 2014. február 27-én napirend előtti felszólalást tartott a pécsi Városházán a Közgyűlés előtt.

A cikk németül itt→

 

A paksi paktum zsákutcája

Dilemma:
“Mi jobb, ha menet közben veszed észre, hogy rossz vonatra szálltál, vagy majd csak a végállomáson?!

(Maróti Egon)

A paksi paktum a magyar nép akarata ellenére jött létre

Atomenergia?

–          Kösz, nem! – mondja a magyar lakosság többsége

…derült ki egy 2011-es felmérésből, melyet a Medián az [origo] számára készített.  A felmérés szerint “a megkérdezettek 32 százaléka támogatja, 63 százaléka ellenzi az élettartam meghosszabbítását, míg egy új atomerőmű építését 36 százalék támogatja, 58 százalék ellenzi. Összességében a lakosság 43 százaléka mindkét javaslatot ellenzi.” (http://www.origo.hu/itthon/20110914-median-a-tobbseg-elutasitja-a-paksi-atomeromu-elettartamanak-meghosszabbitasat-vagy.html)

20110914paksiatom

A magyarok véleménye  2012-ben sem változott, a Fidesz-kormányzat sem tudta meggyőzni őket. (http://www.greenpeace.org/hungary/hu/hirek/hirarchivum/Ketharmad-ellenzi-a-paksi-bvitest/)

„Ön szerint az energiatermeléssel kapcsolatban a kártyán felsoroltak közül az államnak melyik energiahordozó használatát kellene a leginkább ösztönöznie? (2012-es adat, százalék)”

paks2

„Pakson épüljön új atomerőmű a már meglévő mellett (2012-es adat, százalék)”

paks3

 

„Ön támogatná egy új atomerőmű megépítését, ha azt egy orosz állami vállalat orosz hitelből építené meg? (2012-es adat, százalék)”

  paks4

 

A paksi paktum jogsértő, előkészületei és megkötése a magyar nép háta mögött titkosított tárgyalásokon történt

“A paksi atomerőmű küszöbönálló bővítéséről szóló döntéseket a szakmai és társadalmi nyilvánosságot és vitát korlátozó, sőt azokat kizáró módon hozzák meg. Ezzel a 3-4000 milliárd forintba kerülő, hatásaiban legalább 70 évre szóló beruházás ügyében a társadalmat nem tájékoztatják behatóan, alapvető információkat tartanak vissza.” (http://energiakontrollprogram.hu/tanulmany/a-levai-projekt-tevekenysegenek-elemzese)

 A paksi bővítés energiapolitikai zsákutca

“Fülöp Sándor hangsúlyozta: nagy jelentőségű ügyről van szó, amely több évtizedre előre meghatározhatja a követendő magyar energiapolitikát, ezért szükséges a körültekintő előkészítés. Ezért is kezdeményezett az ügyben országgyűlési biztosi vizsgálatot két éve az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ… Perger András szerint a kifogásolt országgyűlési határozattal a mindenkori kormány olyan biankó felhatalmazást kapna a paksi atomerőmű bővítésére, amely nemkívánatos. A kifogásait ezért az energiaklub még 2009-ben megfogalmazta, amelynek nyomán indult meg az ombudsmani vizsgálat…

Perger András hangsúlyozta, hogy az atomerőmű bővítésének koncepcióját azért is különös körültekintéssel kell megvizsgálni, mert az ronthatja az alternatív energiaforrások felhasználási esélyeit is. A szakértő megjegyezte: az ombudsmani állásfoglalás még időben született, ugyanis a paksi atomerőmű esetleges bővítéséről még semmilyen konkrét döntés nem született semmilyen szinten.” (http://hvg.hu/itthon/20110517_paks_atomeromu_ombudsman)

Van alternatíva –  a megújuló energiahordozók

„Régóta hallgatjuk a kormányzat mantráját: a Paksi Atomerőmű bővítése megkerülhetetlen lépés, és tiszta, olcsó áramot hoz hazánknak. A döntéshozók mintha más energiaforrásokat nem is ismernének, érdemben nem vizsgálták az alternatívákat. A Greenpeace határozott szakmai meggyőződése szerint az új atomerőmű építése szükségtelen, túl drága; és a társadalmi egyeztetés hiánya, valamint a lényegi információk eltitkolása miatt hiteltelen és elfogadhatatlan.” (http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Unokaink-is-fizetni-fogjak-a-paksi-bvitest/)

Lásd ebben a témában még ezt a letölthető tanulmánykötetet alább: dr. Munkácsy Béla (szerk.) Erre van előre! Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon – Vision 2040 Hungary, 2011. A munkából megtudhatjuk, hogyan lehet a magyar energiaszükségletet teljesen kielégíteni megújuló energiahordozókkal, atomenergia nélkül!

ERRE VAN ELŐRE

 

 

 

Provincia

 

 

 

1 2