Pécs: Ellenzéki egyezmény a Bodára tervezett atomtemető ellen

Kedden lakossági  fórumot szervezett az LMP az „atomtemető” és az uránbányászattal kapcsolatos tervek ügyében, a pécsi Művészetek Házában. A meghívás ellenére nem vett rész az eseményen Páva Zsolt pécsi polgármester, és nem jelent meg egyetlen fideszes képviselő sem. Hasonlóképpen visszautasították a meghívást a kutatásokat végző cégek vezetői, mint például a Radioaktív Hulladékot Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.

A telt ház mellett tartott eseményen dr. Keresztes László Lóránt önkormányzati képviselő köszöntötte a megjelenteket, majd összefoglalta az elmúlt évek eseményeit. Szó esett a két projekt kapcsán lefolytatott korábbi vitákról, megszervezett lakossági fórumokról. Ezt követően ismertette az ügy aktualitásait, ezek közül is elsősorban azt, hogy idén október 2-án elindult az uránbányászati tevékenység környezeti hatásvizsgálati eljárása. Beszámolt arról, hogy Pécs közgyűlésének legutóbbi ülésén a városvezetői többség ismét leszavazta azt az LMP-s javaslatot, amely a fenti két ügyben a város érdekeinek védelmét célozta.

Ezt követően dr. Kóbor József biofizikus, (PTE), sugárvédelmi szakértő, az LMP nukleáris szakszóvivője és az LMP baranyai szervezete elnöke tartott szakmai előadást. Ennek keretében részletesen ismertette a tervezett uránbányászati tevékenységgel kapcsolatos tudnivalókat, elsősorban azt, hogy e tevékenység milyen környezeti hatásokkal járhat. Kóbor is hangsúlyozta, hogy a tervezett bányanyitás jelentős mértékben eltér a korábbi tevékenységtől, és az akkori sokezres foglalkoztatással szemben pusztán pár száz munkahelyet jelentene, jellemzően nem pécsi munkavállalóknak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a tevékenység szöges ellentétben áll Pécs elfogadott stratégiai dokumentumaival, melyek a fenntarthatóság megvalósítását célozzák. Kóbor József részletesen bemutatta a nagy aktivitású radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos kihívásokat, és nemzetközi tapasztalatokat. Szó esett továbbá a bodai agyagkő formáció kutatásáról, és a hazai tervekről. Az LMP képviselői világossá tették álláspontjukat, miszerint elfogadhatatlannak tartják Pécs, és a környező települések szempontjából ezeket a projekteket, és mindent megtesznek azért, hogy az érintett polgárok dönthessenek ezekben az ügyekben.

Gyimesi Gábor, a Jobbik pécsi elnöke, önkormányzati képviselő, hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli dr. Keresztes képviselő kollégáját, még akkor is ha politikai kérdésekben eltérőek a véleményeik, ámde ebben az ügyben teljesen egyet értenek, és nem kerülheti el, hogy kimondja, ahogy az uránbánya úgy a Bodára tervezett atomhulladék-tároló a lakosság egészségét veszélyezteti, amiről saját maga is meggyőződött, ezért ő és a pécsi Jobbik teljes mértékben támogatja a népszavazást.

Kõvári János, az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) egykori pécsi képviselője az országgyűlésben, pécsi önkormányzati képviselő következett felszólalásra. Ő is hangsúlyozta, hogy ezekben az ügyekben egyetértenek az LMP-vel, és maguk részéről szintén mindent meg fognak tenni a város érdekében.

Dr. Vicze Csilla ügyvéd, az ÖPE egykori önkormányzati képviselője, a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivője hangsúlyozta, egyedül csak annak a lehetségessége, hogy a kiégett fűtőelemeket Paksról – Bodára, tehergépkocsival a rendes utakon Pécsen át szállítják, már az is nagymértékben  nyugtalanító.

Ágoston Andrea, a Magyar Liberális Párt pécsi elnöke is felszólalt, majd őt követte

Nagy Erzsébet (NeMecsek Mozgalom), aki szerint, Bogdán László, Cserdi polgármestere, a népszavazásban érdekelt kellene, hogy legyen, ám a személyes meghívása ellenére, nem jelent meg ma a fórumon.

Hohn Krisztina, 2006 óta Mánfa község polgármestere most a harmadik ciklusban, az Új Kezdet (UK) párt alelnöke is felszólalt, aki a város polgárait biztatta arra, hogy határozottan álljanak ki városuk érdekében.

A szervezők az esemény végén bejelentették, hogy hamarosan újabb lakossági fórumot szerveznek, és megkezdik azon aktivisták toborzását, akik részt kívánnak venni egy helyi népszavazás során az aláírások gyűjtésében, illetve a kapcsolódó tájékoztatási tevékenységben.

KOMMENTÁR:

Jobbközép jellegű szövetség körvonalazódik legalább egy szakmai kérdésben Pécsett a többségi kormányzó párttal szemben. Körülbelül két évvel ezelőtt számolt be az okpecs portál, hogy Pécsett a teljes ellenzék egy „nagykoalíció”-t hozott létre a kormányzó Fidesz-többség ellen, vö.: http://okpecs.hu/hoppacska-nagykoalicio-alakult-a-fidesz-ellen-pecsen/, 2015/09/21. Ezzel szemben feltűnően hiányoztak a politikai baloldal vezető képviselői minden nukleáris kérdéssel foglalkozó rendezvényről, különösen a legnagyobb baloldali párt, az MSZP képviselője; Dr. Gulyás Emil, aki a független képviselővel, Cserfainé Dr. Kovács Ágnes Ilonával együtt képviseli az EGYÜTT FÓRUM és az MSZP-PM szövetségét. Vö.:  http://pecs.varosatyak.hu. Cserfainé Dr. Kovács egyébként a 2014-es helyi választás óta nem látható semmilyen külső politikai rendezvényen, sem egy fórumon, sem az évente megrendezett  ellenzéki tömegmegmozdulásokon, se Március 15-én, se a Bányásznapon stb. Feltűnő továbbá, hogy ez alkalommal a DK képviselője, Kunszt Márta is távol maradt, aki mint magánember a neMecsek Mozgalom aktív tagjának tartja magát; ugyanígy szembeötlő minden más, a DK-hoz és a baloldali körökhöz tartozó antiatom-aktivista távolmaradása.

Képgaléria

 

 

Miért fontos, hogy a magyar parlament ne ratifikálja a CETÁT?

Nyilvános képviselői párbeszéd a CETA-megallápodásról az EU és Kanada között, 2016. nov. 15. a Civil Közösségek Házában, Pécs

Előadók:
Dr. Vicze Csilla (ÖPE)
Dr. Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)
Kővári János (ÖPE)

Vicze Csilla nyitóbeszédéből:

„A pénzügyi háttérhatalom világuralmi törekvése a teljes gazdasági erőfölény 20161115_ceta_0127klmegszerzése. Ennek a jogi eszköze a CETA, a TTIP és TISA. /Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (Transatlantic Trade and Investment Partnership /TTIP), a Kanada és Európa között megkötendő CETA (Átfogó Kereskedelmi és Gazdasági Megállapodás/Comprehensive Economic Trade Agreement) és TISA (Szolgáltatások Szabadkereskedelmi Egyezménye/Trade in Services Agreement). A nemzetek felett álló globális tőke ezen Európára ráerőltetett egyezményekkel biztosítja a teljes gazdasági erőfölényét. A CETA meghatározóan rányomja majd bélyegét az EU kereskedelmi politikájának további sorsára. A kanadai óriás cégek mellett a Kanadában megtelepedett amerikai vállalatok is nyugodtan bejöhetnek a CETA keretében Európába.

2016. október 30-án vasárnap ugyan aláírták a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodást (CETA) Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Robert Fico, az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Brüsszelben, de az ügy távolról sem zárult le.

A megállapodás hatályba lépéshez még szükség van az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállami ratifikációra. Most a 28 tagállam és a tartományok parlamentjei kerülnek döntő helyzetbe: megszavazzák az országgyűlési képviselők egy olyan egyezmény ratifikálását, avagy egy újfajta, demokratikus Európa megteremtését, az „európai démosz” születését segítik.

Az egyezmény tartalma, veszélyei

Kártékony jogharmonizáció: a liberalizált, egységes szabályozórendszer kötelezővé tétele ugyanis gyengíti az európai környezeti- és élelmiszer-biztonsági normákat, korlátozza a hazai tőkét. (pld.: ellenőrizetlen lesz a génkezelt élelmiszerek behozatala, a ma még Európában irányadó elővigyázatosság elvét semmibe veszik, eddig Európában betiltott gyomirtókkal, műtrágyával termesztett növényekből előállított élelmiszerek szabadon kerülhetnek asztalunkra.

A befektető védelmi záradék lehetővé teszi a multinacionális cégek számára, hogy a nemzeti bíróságokat kihagyva kártérítést követeljenek s az elmaradt haszon miatt bepereljenek egyes kormányokat, amikor azok törvényeket hoznak az emberek egészsége vagy a környezet védelme érdekében.

Kártérítés kötelezettség:milliárdos fizetési kötelezettséget róhatnak kártérítés jogcímén a nemzetállamokra, ha egy állam a beruházók profitérdekeit sértő szabályozást hoz. (pld: az Alaptörvényben biztosított GMO mentesség miatt perelhető lesz a Magyar Állam. Romániával szemben több százmillió dolláros követelése van egy magáncégnek, mert erős civil nyomás hatására betiltotta a Tiszát ciánnal szennyező verespataki aranybányát.

A befektetési bíróságok rendszere antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz, anem jogász szakemberekből álló magánbíróságok valójában kívül esnek a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereken, megakadályozzák a szuverén törvénykezést, a nemzetek feletti magánbíróságok figyelmen kívül hagynák a nemzeti bíróságok döntéseit, párhuzamos jogrendszer ellentétes az uniós joggal. Jogi szakértők szerint a befektetési bírósági rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

A német bírói szövetség által közzé tett nagy jelentőségű állásfoglalás megerősíti a civil szervezetek által már korábban kiállított véleményt: az Európai Bizottság által erőltetett befektetési bírósági rendszer alapjaiban hibás, antidemokratikus és elfogadhatatlan. A DRB szerint nincs jogi alapja egy ilyen befektetési bírósági rendszer létrehozásának, és szükség sincs rá.
A német bírói szövetség szerint egy ilyen, a befektetők számára létrehozandó különleges bíróság rossz irány. A szervezet szerint az EU-nak nincs is jogköre egy ilyesféle befektetési bíróság létrehozására.

Belgium 2016. október 27-én elfogadott nyilatkozatában kijelentette, hogy regionális kormányzataik közül négy nem fogja ratifikálni a kereskedelmi egyezményt, ha a tervezett befektetési bírósági rendszert meg nem változtatják. Ezen felül Belgium az Európai Bírósághoz fordul, annak tisztázása érdekében, hogy a CETA-ba tervezett befektetési bírósági rendszer összeegyeztethető-e az európai joggal. Ezen feltételek teljesítésével fogadta csak el Vallónia a CETA aláírását.

Az egyezmény aláírásának várható káros hatásai:

Az egyezmény minden magyar, így a pécsi vállalkozók, különösen a 20161115_ceta_0169_1500x1040mezőgazdasági termelők gazdasági lehetőségeit döntő módon befolyásolja, sérti érdekeiket, hiszen speciális előjogokat biztosít a multinacionális befektetők számára. Így az egyezmény megtiltaná a nemzetállamok számára, hogy a kormányok, az önkormányzatok olyan jogszabályokat alkossanak saját vállalkozásaik, mezőgazdasági termelőik érdekében, amelyek a befektető magáncégek profitérdekeivel ellentétesek.(pld: a bérszint megemelésére a kormányoknak nem marad jogi lehetősége, hiszen a befektetőknek többletköltsége keletkezne. Egyiptomot emiatt pereli egy beruházó óriásvállalat.)

Összességében munkanélküliséghez, egyenlőtlenséghez, a jólét csökkenéséhez vezeta CETA: Az amerikai Tufts Egyetem munkatársai elkészítették az első független tanulmányt az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény várható gazdasági hatásairól

– 316-1331 euróval csökkennének a munkabérek
– csökkenni fognak a kormányzati bevételek
– 0,49%-kal csökkenne a GDP az EU-ban.

Összességében tehát a CETA nemcsak gazdasági recesszióhoz fog vezetni, de növeli a munkanélküliséget, a társadalmi egyenlőtlenségeket, negatív hatással lesz a társadalmi kohézióra egy már egyébként is bonyolult és törékeny politikai helyzetben írják a fenti tanulmányukban az amerikai egyetem munkatársai.

A CETA nemzeti szuverenitásunkat is veszélyezteti.Ezen ügy komoly kihívás a helyi és az európai demokrácia számára. Itt és most Pécsett ugyanúgy tehetünk a CETA ellen, mint a közel 2100 európai, belga, francia, angol önkormányzat, amelyek elfogadták a csatolt Barceloniai NyilatkozatotPDF, amelyben

nyomatékosan felhívják az önkormányzatok az Európai Parlamentet, az Európa Tanácsot és a nemzeti kormányokat, hogy ne ratifikálják a CETA-t”.

Óriási jelentősége lenne, ha Magyarországon először Pécs csatlakozna az aláírókhoz s elindulna egy folyamat, amelyik Európában már zajlik a multinacionális cégek teljes hatalom-átvételével szemben.

FIDESZEN és a Kormányon belül is komoly viták voltak a CETA aláírásáról, nem elképzelhetetlen, hogy ebben a fázisban a magyar Országgyűlésben elbukik majd az egyezmény, bár úgy néz ki, a Kormány tényleg azt szeretné, hogy a parlament döntsön a CETA esetleges aláírásáról.

Pedig az Iránytű Intézet által megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) inkább veszélyesnek ítéli, ha piaci érdekek mentén lemondunk az élelmiszer-ipari felügyeletről, míg a megkérdezettek alig több mint egyötöde (22 százalék) vélekedik úgy, hogy a CETA megkötése nyomán a piaci lehetőségek bővülése és az élelmiszer-biztonság szempontrendszere harmonizálható. A kérdést megítélni nem tudók aránya relatíve magas, 9 százalék volt. A nép akaratával szemben nem lehet demokráciában dönteni vagy nem beszélhetünk demokráciáról.

Aztán Dr. Keresztes László Lóránt vette át a szót.  20161115_ceta_0134kl Felhívta a figyelmet arra, hogy több úgynevezett „szabadkereskedelmi” egyezmény előkészítése folyik párhuzamosan, melyek közül a CETA az, amelynek az aláírása már megtörtént, és ratifikációra vár. Megemlítette, hogy az Egyesült Államok, és az Unió közötti egyezmény, a TTIP tárgyalásának folyamata megrekedni látszik, de előkészítés alatt áll a TiSA-egyezmény, amely a szolgáltatások kereskedelméről szól. Ennek a folyamatában több mint húsz partner vesz részt, közöttük az Európai Unió, és az Egyesült államok is. Elmondta, hogy ezekben az egyezményekben közös, hogy az úgynevezett „nem vám-jellegű” korlátok lebontását szolgálnák. Álszent módon „jogharmonizációt” említenek, amely a valóságban azokat a szabályozásokat gyengítené, amelyek jellemzően az egészség, a szociális jogok, az élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem, stb. érdekében születtek. Tehát e szabályozások közül általában azokat vennék figyelembe, amelyek a legkevésbé szigorúak, tehát e folyamat ellentétes az érdekeinkkel. Konkrét példaként említette, hogy ez által elveszítenénk az „elővigyázatosság elvének” érvényesítését, amely alapvető a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság tekintetében.

Beszélt arról, hogy a tárgyalási folyamat nem volt átlátható (és most sem az), és abban alig kaptak szerepet civil szervezetek, szemben a nagyvállalatok lobbistáival. Az unió szintjén a politikusok sem láthatták e folyamatot; ezt azokkal a konkrét példákkal illusztrálta, amelyeket az Európai Régiók Bizottságának tagjaként személyesen is megtapasztalt. Kiemelte, hogy ez az álszent, és antidemokratikus eljárás, amely komoly tiltakozásokat váltott ki Unió-szerte, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a polgárok bizalma az Unióban.

Beszélt még arról az elfogadhatatlan „befektető-védelmi” eljárásról, amely lehetőséget adna az egyezmények kapcsán a multinacionális nagyvállalatoknak, hogy nemzetközi „választott-bíróságok” elé citálják a nemzetállamokat, abban az esetben, ha úgy vélik, sérültek profit-érdekeik. Ez ugyanakkor sértené a nemzeti szuverenitást, hiszen a polgároknak csökkenne az a lehetősége, hogy az általuk választott képviselők határozzák meg azokat a szabályokat, amelyek az életükre kihatnak. Ez a rendszer különösen veszélyes lenne azért, mert jellemzően ezen egyezmények szövegezése nem kellően pontos, és így számtalan alkalom adódna a jogvitákra, amelyek nem nemzeti bírságok előtt folynának. Ezt alátámasztotta konkrét adatokkal, amelyek a NAFTA-egyezmény kapcsán Kanada kormányát érő jogvitákra, és a nagyvállalatok felé, az állam által kifizetett kártérítések összegére utaltak.

Utoljára Kővári János képviselő Keresztes Lóránthoz fordulva emelkedett 20161115_ceta_0167klszólásra. Annak örül különösen, hogy ebben a fontos kérdésben egyetértenek, mint egyébként más szakmai kérdésben is. Reméli, hogy közösen fellépnek a legközelebb pécsi közgyűlésen.
Végül lehetőségük volt a megjelenteknek, hogy kérdést tegyenek föl az előadóknak.

Epés ÖPE-fórum…

portrait_kobor_J_klVálasztási kampány van, nincs mese. Ilyenkor van lejjebb, meg még lejjebb. És az ember higgadtan vegye számításba azt is, hogy a politika nem mindig úriemberek játéka. A jelenlegi helyzetben viszont nagy dolog, hogy a Fidesz mellett a legdrágább választási kampányt folytató Összefogás Pécsért egyesület fórumára több polgármesterjelölt is elment. Na persze, a Fidesz nem – a Fidesz nem vitázik. Ők kinyilatkoztatnak. Mert azt hiszik, megtehetik. Az MSZP+stb. sem – őnekik meg mintha mindegy lenne…

» Read more