Kinder tojás Pécsnek Yellowcake (sárga keksz) helyett

kinder_uranhelyett

Azt hiszem nem tévedek, ha azt állítom, hogy minden gyerek álma, a Kinder-tojás mostantól minden pécsinek igazi meglepetést és örömet okoz. A paksi (a név jelen esetben pozitív hírként kerül be a köztudatba) székhelyű “Emberekért” Közhasznú Nonprofit Kft. néhány hete kezdte meg a teljes üzemű termelést Pécsett. 97 százalékban megváltozott munkaképességű emberek gyártják a Kinder-tojások alkatrészeit, műanyag figuráit, csomagolását. Nagy Károly a cég ügyvezetője még azt is elmondta, hogy reményeik szerint jövőre 250 alkalmazottat fognak már foglalkoztatni.

Miért is örülhetünk különösen mi Pécsiek ennek a hírnek?

Köztudott, hogy Wildhorse Energy Kft. tervezett jelentősebb munkahely növeléssel járó beruházást városunkba. 2018-ra – legkorábban – „mélyműveléses bányaüzem létesítése esetén a beruházás nyomán 500 főt foglalkoztató üzem” jöhetne létre.

Az is ismert, hogy a mecseki uránérc fémtartalma alacsony, túl mélyen van, és benyúl a város központja alá. Egy egész – sűrűn benépesített – városrészt – védett területeket (Égervölgy, Szentkút, Magyarürögi templom) érint. Ezért nagy pénz és időráfordítással, nehéz munkakörülmények között bányászható ki, és jelentős veszélyt jelent a város ivóvízbázisára, a lakók egészségére. Mindezzel szemben csak mintegy 500 munkahelyet jelent – majd 6 év múlva.

Míg ezzel szemben a Kinder-figurák gyártása minimális környezeti megterheléssel jár, és szinte azonnal megteremti az előbb említett 500 munkahely felét.

Csak üdvözölni tudjuk a kezdeményezést! Reméljük, hogy a Kinder-meglepetések üzeme mellé hamarosan CSOKOLÁDÉGYÁR is települ!

Provincia

Források:

Kinder-tojás gyár Pécsen

http://www.nymtit.hu/docs/tajekoztato.pdf

 

neMecsek a Zengőn

neMecsek zengői csata emlékezése alkamaból tiltakozik

“Páran úgy gondoltuk, hogy a ‘Zengői csata’ emlékére szervezett esemény jó lenne, ha nemcsak egy nosztalgiaparti volna, hanem, mivel mégiscsak oda várják a környezeti témára érzékeny civileket, figyelemfelhívás is egyben a többi, még megoldatlan problémára, amelyek – globális jelentőségükön túl, ugyancsak kihatnak a Mecsek és a közeli települések lakosságának életére. Ezért készültünk molinóval a megemlékezésre és mentünk fel az akkori ‘harcostársakkal’ találkozni.

A szervezők jelezték, hogy nem szeretnének semmiféle táblát, molinót a rendezvényen, és mivel nem sikerült meggyőzni őket, egy, a kilátó közelében lévő fához erősítettük a lepedőt, majd mikor onnan is leszedették velünk a szervezők, kézben tartottuk fel egy darabig.

Voltak persze egyetértő hangok is a régi aktivisták közül, de Sólyom Lászlónak és Lányi Andrásnak, ill. Schiffer Andrásnak akik feljöttek még a hegyre, sem volt negatív véleménye, sőt Lányi András hangot is adott egyetértésének. Illés Zoltán államtitkárnak is vittünk ‘ajándékot’, egy fáradt fűtőelemet jelképező dobozt, amelyet megkértem, hogy szállíttasson sürgősen el, mert neki mint felelős szakpolitikusnak gondoskodni kell az emberek biztonságáról, márpedig ez veszélyes. Hosszan kifejtette, hogy ő már akkor környezetet védett, amikor itt sokan még a borsót ették a napköziben, és ha nincs kérdése a fiatalembernek, akkor ok, ennyi. De hát sajnos volt kérdés: miért nem mondott le?

Miért nem szavazott nem-mel (elromlott a gomb a szavazógépen?).

Mit tesz államtitkárként most a paksi bővítés ellen?

Tartalmilag annyi volt szerintem fogható a válaszai közül, hogy azért cselekedett úgy, ahogy, mert ugyan nem ért egyet a döntéssel, de csak ezzel a döntéssel nem, de egyébként mindennel igen…”

Nagy Erzsébet

neMecsek Mozgalom

 

 

 

Pécs: Botschafterin der Kultur

Mit Zsuzsanna Gerner fällt eine Männerdomäne in der Diplomatie
Mit einem echten Novum kann die Europäische Kulturhauptstadt Pécs zu Beginn des Jahres 2014 aufwarten: In Person von Prof. Dr. Zsuzsanna Gerner wurde das erste Mal in der Geschichte der deutschen Diplomatie in Ungarn eine Frau in das Amt des deutschen Honorarkonsuls berufen. Die renommierte, international hervorgetretene Germanistin, Leiterin des Faches Linguistik und stellvertretende Rektorin des Institutes für Germanistik an der Universität Pécs wurde am 29. und 30. Januar vom deutschen Botschafter in Budapest, Dr. Matei I. Hoffmann, in ihr Amt eingeführt.

„Ich möchte ein Scharnier zwischen deutschen und ungarischen Bürgern sein“,

erläuterte Frau Gerner nach dem Bezug ihres neuen Büros im Pressegespräch ihre Programmatik (vgl. Bericht PannonTV).

Gerner_Zsuzsanna_konzuli_beiktatasa_20140130_6155 preview

Konsulin Dr. Gerner in Begleitung von Judit Süle, Diplom-Dolmetscherin an der Deutschen Botschaft

 

Nach der Übergabe der von Bundespräsident Gauck ausgestellten Ernennungsurkunde am Mittwoch, der feierlichen Anbringung der Wappentafel des künftigen Konsulates am östlichsten Hauptgebäude der Universität am Donnerstagmorgen und einem gemeinsamen Essen mit offiziellen Vertretern der deutschen Minderheit wurde die neue Konsulin am Donnerstagnachmittag im Traditionsrestaurant „Bagolyvár“ („Eulenburg“) im Rahmen eines Empfangs einer größeren Öffentlichkeit vorgestellt. Die Eulenburg, am Südhang des Mecsek gelegen, bietet neben einer originellen Einrichtung im Stile einer Rittersaales mit Seitengelassen einen herrlichen Blick über den östlichen Teil der Stadt und auf das Unigebäude, in dem das Konsulat, früher unter der Hausnr. Megye u. 21  in der historischen Altstadt gelegen, nun beheimatet ist – genau das richtige Ambiente für die Veranstaltung einer Kulturwissenschaftlerin. Zsuzsanna Gerner, derzeit auch stellvertretende Dekanin der geisteswissenschaftlichen Fakultät, übernimmt von ihrem Vorgänger, dem Rechtsprofessor László Korinek, ein anspruchsvolles Erbe: Das Amt des deutschen Konsuls ist, wie Botschafter Dr. Hoffmann in seiner Einführungsrede betonte, zwar ein Ehrenamt, hat aber nicht nur repräsentativ-dekorativen Charakter. Nicht nur, dass das Komitat Baranya mit 22.000 Menschen, die sich zu ihrem Deutschtum bekennen, immer noch den größten Anteil an der deutschen Minderheit in Ungarn aufweist (offiziell leben 55000 Deutschungarn in den Komitaten Baranya, Somogy und Bács-Kiskun), es ist vielmehr so, dass Pécs ein beliebter Studienort für deutsche und deutschsprachige Studenten besonders des Faches Medizin, aber auch anderer Disziplinen ist: Germanisten, Lehramtskandidaten und andere junge wie auch ältere Geisteswissenschaftler zieht es für einen Studien- und Lehraufenthalt in die mediterrran geprägte, südlichste Großstadt des Landes. Insbesondere im Bereich des akademischem Verkehrs zwischen Deutschland und Ungarn und auch auf dem Gebiet des Städtetourismus ist es seit der Wiedervereinigung Deutschlands 1990 zu einen nachhaltigen Aufschwung und Ausbau gekommen, eine Entwicklung, die in der Herausnahme des Konsulates aus dem verträumten Altstadtwinkel, in denen das deutsche Konsulat mit denen anderer Staaten, so dem österreichischen, in einem Gebäude residierte, in eigens dafür gemietete Räume im Rektoratsgebäude Rechnung getragen wird. Das Amt des deutschen Honorarkonsuls, erläuterte Dr. Hoffmann, „ist auch ein beratendes“, hier würden nicht nur Beglaubigungen und Ersatzpässe ausgestellt und andere, typische konsularische Handlungen vorgenommen, vielmehr sei das Konsulat unter Frau Dr. Gerner mehr denn je nun eine „Anlaufstelle“ für hilfesuchende deutsche Studenten, wo ihnen fachkundiger Rat und Hilfe insbesondere bei der Erstorientierung zu Teil werde. Dies unterstreiche andererseits auch die Bedeutung Fünfkirchens, wie Pécs seit dem 18. Jahrhundert von den „Donauschwaben“ genannt wird, als Studienort und akademisches Zentrum von internationalem Ruf, und zwar insbesondere auf dem Gebiet der deutschen Sprache und Minderheitenkultur, an deren Erforschung das Institut für Germanistik in der Ifjuság utca beteiligt ist.

"Scharnier zwischen Deutschen und Ungarn": Konsulin Gerner bringt dem Publikum ihr Motto nahe

“Scharnier zwischen Deutschen und Ungarn”: Konsulin Gerner bringt dem Publikum ihr Motto nahe

Konsulin Frau Dr. Gerner ging in ihrer Antrittsrede auf die deutschen Wurzeln vieler historischer ungarischer Persönlichkeiten ein. Hier war die Wissenschaftlerin in ihrem Element; stellenweise glich die mit Spannung erwartete Rede der Professorin einem unterhaltsamen Fachvortrag. Erwähnt seien aus der langen Reihe von Beispielen, die die Rednerin in akzentfreiem Deutsch Revue passieren ließ, nur zwei: der Schriftsteller Sándor Márai, ursprünglich Großschmidt, der aus Kaschau (ungarisch: Kassa, gesprochen: Kascha), dem heutigen Košice, 2013 ebenfalls europäische Kulturhauptstadt, stammt, sowie Mihály von Munkácsy, eigentlich Michael Lieb, einer der gefragtesten Historienmaler des späten 19. Jahrhunderts („Die Landnahme“, 1891–93 für das Budapester Parlament). Mit dieser pointierten, farbenreichen Selbsteinführung hatte die Kultur-Diplomatin ihr Publikum endgültig auf ihrer Seite. Ein guter Tag für die Europäische Kulturhauptstadt, für die Baranya – schwäbisch: Branau – und die „schwäbische Türkei“ von Mecseknádasd bis Mohacs.

 

A Székelyek Nagy Menetelése

 szekelyek_menetelese_rovas

2013. október 27.

Az Úr pedig így szólt: "Láttam Egyiptomban élő népem
nyomorúságát […] igen, ismerem szenvedését.
Azért szálltam le, hogy kiszabadítsam az egyiptomiak hatalmából,
és hogy kivezessem arról a földről egy szép, tágas országba,
egy tejjel-mézzel folyó országba”
. (Kivonulás3.7-8.)

Ma a Székely Nemzeti Tanács felhívására és szervezésére mintegy kétszázezer ember indult útnak, hogy részt vegyen a Székelyek Nagy Menetelésén. Gábor Áron szülőfalujától, Berecktől meneteltek Kökösig, halálának színhelyéig. Ezzel kívánnak Székelyföld autonómiájáért küzdeni, valamint tiltakozni a közigazgatási átszervezés miatt.

A kezdeti „nehézség” ellenére, amikor is a menetelésre tartó csíkiak számára megrendelt és előre kifizetett különvonat mozdonya „meghibásodott”, minden a tervezettek szerint békében zajlott, sőt a vonat hiánya sem okozott nagyobb fennakadást, mert ezt a problémát is sikerült  résztvevők összefogásával hamar megoldani. Aki akart, valamilyen módon csak odaért a helyszínre. Volt, aki stoppolt, volt, aki még felfért valamelyik autóbuszra, vagy lovaskocsival indult el, de nem egy ember több kilométert gyalogolt az ügy érdekében.

A menetelés a gyülekezőhelyeken ökumenikus istentiszteletekkel kezdődött, melyből a Duna tévé a Rétyi kereszteződésnél megtartott istentiszteletet élőben közvetítette, több beszéd hangzott el, köztük Böjte Csaba ferences szerzetes gondolatait is hallhattuk. A szerzetes Bethlen Gábor személyét emelte ki, akinek uralmát „Erdély aranykora” néven jellemzik. Bethlen ugyanis okos párbeszéddel lett úrrá a belső viszályon, valamint ügyes politikával fejedelemsége önállóságát biztosította a Habsburg-házzal szemben is, de a török Porta ellenében is. „Csak együtt tehetjük tündérkertté Erdélyt! – jelentette ki Böjte Csaba.  A szerzetes arra kérte Istent, értesse meg a többségi néppel, nem ellene, hanem vele együtt akar a székelység szebb Romániát, szebb Erdélyt, szebb Székelyföldet”.*

Ezután déli harangszóra indult el a menet magyar és székely zászlókkal, nyugodtan, méltóságteljesen. Miután minden menetoszlop megérkezett Kökösre, Izsák Balázs felolvasta a petíciót:

Ma, 2013 október 27-én a Bereck és Kökös között összegyűlt székelyek a velük szolidaritást vállaló erdélyi és kárpát-medencei magyarok szolidaritásával, ismerve a nagyvilág magyar közösségeinek támogató megnyilvánulásait, megerősítik a gyergyóditrói nemzetgyűlésen kinyilvánított történelmi igényüket, élni akarnak az önrendelkezés jogával és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását.

Követelik, hogy Romániában az Európában elfogadott normák érvényesüljenek, és a székely nép Európa autonóm közösségeihez hasonlóan megélhesse önrendelkezését, Székelyföld autonómiája révén.

Ragaszkodnak a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföldnek a Gyergyóditrói Nemzetgyűlés által kijelölt ideiglenes határaihoz, és követelik, hogy a helyi közösségek népszavazása véglegesítse azokat.  Székelyföld minden lakójának közös hazája, függetlenül nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozásától, ezért az államon belüli önkormányzás, a területi autonómia Székelyföld minden lakója számára a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciája lesz.

Az államon belüli önkormányzás regionális szintű hatalmat jelent, amelynek demokratikusan létrehozott döntéshozó szerve van, és amely széleskörű autonómiával rendelkezik a hatáskörök és ezek demokratikus gyakorlása terén. Ugyanakkor rendelkezik a feladatok teljesítéséhez szükséges eszközökkel. Ez év március 10-én, a Székely Szabadság napján a marosvásárhelyi Postaréten összegyűlt székelyek beadvánnyal fordultak Románia kormányához, amelyben követelik, hogy a sajátos történelmi, földrajzi, politikai, gazdasági, kulturális jellegzetességekkel rendelkező Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót […]**

 

Bővebben: http://www.maszol.ro/index.php/belfold/19849-botrannyal-indult-a-szekelyek-nagy-menetelese

A menetelésről percről-percre tudósítást itt olvashatnak:

http://itthon.transindex.ro/?cikk=21593

Provincia

1 46 47 48 49 50 53