„…Mint tudjuk, a fiatal Magyarország kifelé törekszik, éspedig – fájdalom – százezres nagyságrendben. Miközben idehaza azzal kell kínlódnia, hogy fizet-e tandíjat vagy sem (oppardon: képzési költséget), Burgenlandtól Bajorországig egyetemek sora fog neki kínálni ingyenes oktatást… De nem azért, mert szamaritánus gyülekezetek, hanem azért, mert pontosan tudják, hogy akit egyszer ők képeztek ki, az helyben is marad…
…Ajánlom ezt az okfejtést a röghözkötéssel kísérletezők figyelmébe. Különösen azt a szakaszát, hogy maga az állami költségvetés kártalanítja az egyetemeket a kiesett tandíjbevételekért…
P.s. Ostoba duma, hogy ha valakit „az adófizetők pénzéből” neveltek ki, annak kutya kötelessége ezt a tartozást valamilyen formában visszafizetni. Tudniillik mindenütt egy ORSZÁG, egy nemzet, egy nép, magyarán: a köz KOLLEKTÍV érdeke, hogy szakértelmisége legyen illetve, hogy a meglevőt újra- és újratermelje…”
Aczél Endre
A teljes cikk itt olvasható: