Energiaklub: „100.000 évig kell elszeparálni a nagy aktivitású atomhulladékot a környezetétől” – videóval

Kb. 60 érdeklődő (többek között az RHK vezérigazgatósága és Boda polgármestere) fogadta el az Energiaklub meghívását egy, a nukleáris ipar nagyberuházásáról szóló tájékoztató estére 2017. február 2-án.

Fabók Márton, az Energiaklub munkatársa, a „Paks 2 engedélyezési folyamata és a jelenlegi helyzet” témával kezdte meg az előadások sorát. Szerinte az orosz típusú reaktor 10 évvel ezután indul csak el. Addig azonban a költsége összesen 12,5 milliárd Euro = 3900 milliárd forintra fog nőni. Ezt a mai váltóérték okozza. Ezt a költséget viszont csak részben fedezi a 2014. január 14-én, Orbán miniszterelnök és Putyin elnök között létrejött kölcsön-megállapodás. A hiányzó 2,5 milliárd forintot a magyar adófizetőknek kell állniuk. Mindamellett ezek saccolt költségek, ami alapján a hitel kb. csak 80%-os fedezetet ad. A kamat évről-évre emelkedik, 4,5%-ról 4,95%-ra. Mindent a magyar költségvetésből fizetünk. 2025/26-ig, amikor Paks 2-őt előreláthatóan a hálózatra kapcsolják, csak költségek keletkeznek. Azután kezdődik az amortizáció, ha jól értem, amikor a régi blokkokat 2033–2037 között leállítják.

Milyen arányban vannak a beruházások a jelenlegi és a jövőbeni teljesítménnyel? Mennyibe fog kerülni a megtermelt áram? Jelenleg Paks 2 az országos energiatermelés 54,2%-át szállítja, a fogyasztásban való részesedése 2016-ban 38,5%-os volt, miként ezt Fabok Márton két „tortagrafikája” magyarázta el.

Azután Koritár Zsuzsanna, aki elmondása szerint már 15 éve a szakterületével, azaz a atomenergiával, foglalkozik, beszélt „Az atomhulladék tárolásának problémái” témáról. Az EURATOM 2010. irányelve 70. szakasz¹ alapján „a szennyező fizet”, törekedni kell a hazai elhelyezésre, nemzeti programot kell készíteni (stratégia), a radioaktív hulladék kezelése az állam felelőssége: „Ezért létrehozták az RHK Közhasznú Nonprofit Kft-t.” (Többit lásd a videón).

Az ún. atomtörvényre vonatkozóan Nagy Erzsébet kifogásolta, hogy a tervezett atomhulladéktároló nem tartja be az megkövetelt biztonsági távolságot a lakott területtől, azaz legalább 100 métert, (atomtörvény § 11/A e): „radioaktívhulladék-tárolóra vonatkozó engedélynél (…) az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.”) „Mi, pécsiek kifogásoljuk, hogy a nagy aktivitású hulladéktároló vonatkozásában nem vagyunk ügyfelek, mert ezt az atomtörvény kizárja. Nem vonják be Pécs lakosságát a tájékoztatásba sem. Ezért kellett a közmeghallgatás érdekében aláírásokat gyűjteni. Fontos lenne azonban nemcsak a pécsi, hanem a bodai és a kutatóárok tekintetében leginkább érintett Cserdi lakosságát is kiegyensúlyozottan tájékoztatni. Ez ügyben kerestük az Energiaklubbal Boda és Cserdi polgármesterét. Kovács Győző, Boda polgármestere – aki e fórumon is jelen van – nyitott volt a kezdeményezésre, ám a cserdi polgármester hárított, és a pécsi meghívásra nem is válaszolt. Szeretnénk, ha szakszerű és egyben közérthető tájékoztatást kapnának ők is”, fogalmazott a PDSZ baranyai szervezete szóvivője.

Ezután Nagy Erzsébet idézett az RHK honlapján olvasható cikkből, amelyben egy helyi tájékoztatásról szóló eseményről tudósítottak „Egy lépéssel közelebb a nagy aktivitású hulladék majdani tárolójához” címmel.

Ebben ilyen mondatokat találunk:

„Lázár István, az Országos Atomenergia Hivatal munkatársa „Sugárzó környezetünk” című előadásában azt mutatta be, hogy mindaz a sugárzás, ami naponta éri szervezetünket, több ezerszerese annak, ami egy, a szigorú határérték-korlátok szerint működő nukleáris létesítmény környezetében kimutatható. Ezt egy régóta ismert példával is érzékeltette: mivel az emberi test maga is kibocsát radioaktív bomlástermékeket, férj és feleség egymás közelében nagyobb sugárterhelést kap, mintha az atomerőmű kerítése mellett állnának.”

Továbbá „Az RHK Kft. kommunikációs munkatársai ezúttal is igyekeztek izgalmas, játékos keretek között ismereteket átadni a radioaktívhulladék-kezeléssel kapcsolatosan. A nagy aktivitású kutatásokról szóló filmhez kapcsolódó kérdések válaszaival például egy lakat számkombinációját fejthették meg a diákok, de a pad alatti üzenetek és a lufik rejtvényeinek megoldása is közelebb vitte őket ahhoz, hogy megtudhassák: hány kiégett kazetta van jelenleg a paksi KKÁT-ban. Puzzle is szerepelt a vetélkedőn. A csapatoknak a felvillantott kép nyomán a tervezett finn nagy aktivitású tároló modelljét kellett kirakniuk.” Nagy Erzsébet azt kérte, hogy a társulás által szervezett tájékoztató napokra kapjon meghívást az Energiaklub is, és legyen lehetősége a lakosságnak a Paks 2. beruházás ellen szóló érvekkel, a Paks 2 és a tervezett nagy aktivitású hulladéktároló kockázataival is megismerkedni.

A bodai polgármestere, a fórumon erre ígéretet tett.  Fabók Márton a végszavában hangsúlyozta: „100.000 évig kell elszeparálni a nagy aktivitású atomhulladékot a környezetétől”

A rendezvény végén Molnár Huba és Rauert Matthias szétosztottak az érdeklők között néhány tucat példányt az éppen most megjelent „Nukleáris zsákutca” című ismeretterjesztő brosúrából, (GeniaNet kiadó, Pécs, 2016, http://genianet.com, lásd a képek)

Az említett kiadvány könyvbemutatója egy későbbi időpontban várható.

A képgalériához

1 Kívonat:

a) English version (http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52010PC0618):

Article 13

National programmes

(1) As part of the national framework, Member States shall establish, implement and keep updated programmes for the management of spent fuel and radioactive waste (hereafter referred to as ‘national programmes’), covering all types of spent fuel and radioactive waste under their jurisdiction and all stages of spent fuel and radioactive waste management from generation to disposal.

(2) National programmes shall be in line with the provisions of Articles 4 to 12.

(3) Member States shall regularly review and update their national programmes, taking into account technical and scientific progress as appropriate.

b) Magyar verzió (http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52010PC0618&from=EN):

13. cikk

Nemzeti programok

69. A nemzeti rendszer részeként minden tagállamnak létre kell hoznia, végre kell hajtania és aktualizálnia kell a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló olyan programokat (a továbbiakban: nemzeti programok), amelyek a hatáskörébe tartozó valamennyi kiégett fűtőelemre és radioaktív hulladékra, illetve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára kiterjednek.

70. A nemzeti programoknak összhangban kell lenniük a 4–12. cikk rendelkezéseivel.

71. A tagállamok nemzeti programjaikat – a technikai és tudományos fejlődés megfelelő figyelembevételével – rendszeresen felülvizsgálják és aktualizálják.