Tíz év telt el azóta, hogy megemlékeztem Uránváros születésének hatvanadik évfordulójáról.
Idén, nyár végén jártunk Uránvárosban, azokon a helyeken, ahol gyerekkorom és ifjúságom jó részét töltöttem. E látogatás célja a fotózás volt, a hetvenedik évfordulóra készültünk ezzel a képriporttal.
Ha Uránvárosra gondolok, igen elevenen érzek egy illatot, mégpedig a hársfa édes illatát.
A házunk előtt állt egy hárs. Igen állt, most már múlt időben.
Éppen idén nyáron vágták ki. Meghaladta a 14 méteres magasságot, a négyemeletes házat lombos karjaival teljesen eltakarta. A szárazabb nyarakat, szél- és hóviharokat túlélve, ereje teljében lévő felnőtt hársfa legalább hetven éves, és teljesen egészséges volt.
Amikor még szüleimmel a negyedik emeleten laktunk, alig vártuk, hogy tavasszal kizöldüljön, és nyáron kibontsa édes virágait.
– Milyen szép ez a fa, biztos felnő az erkélyünkig. Vajon mikor nő meg ilyen nagyra? – kérdezgették ilyenkor anyámék.
Pár év múlva felnőtt a negyedik emeleti erkélyig, sőt azon is túl, de addigra szüleim meghaltak, én pedig elköltöztem.
2009-ben elérte a negyedik emeletet
-Vajon kinek volt útjában? Ki rendelte el a kivágását idén nyáron?
Folytattuk a sétát a házunk körül a parkban, a játszótéren, ahol valaha tavasztól késő őszig sokat hintáztunk, mászókáztunk, labdáztunk, vagy csak ültünk a padokon, és megtárgyaltuk a világnak azt a szeletét, ami minket leginkább érdekelt.
Hol van már az a régi játszótér? A hintákat legalább húsz éve leszerelték, a döcögő és a mászóka is valamelyik fémhulladék-telepen végezte. Csak a betonkeretbe foglalt homokozó sötét foltja látszik az egykor kaviccsal borított sík terepen. Vajon vannak még itt a házakban gyerekek?
Ezeken a padokon ültünk egykor kis játszótársaimmal. Azóta régen felnőttünk, a valaha pirosra festett padok is erősen megkoptak, mindkettőre ráférne a felújítás. A régi fotón a háttérben álldogáló, sovány bokrokból, gyér facsemetékből terjedelmes bokrok és lombos fák lettek, felüdülés létük a nyári forróságban.
Ugyanígy cserjék, fák között bújnak meg a házak bejárati részei is. Itt igazi csodára bukkantunk egy termő gránátalmafa személyében.
Mostani látogatásunk több lehangoló élménnyel járt, de azért megcsillant itt-ott valami halvány reménysugár, amikor látjuk a házak körül művelt virágoskerteket, a lakosok által ültetett gyümölcstermő bokrokat. Reménykeltő, hogy a városrész újabb lakói is szeretnének élhetőbb környezetet maguk körül.
Provincia
