A cikk szerzőjének Kiss Magdolnának, a limes-kutatáshoz kapcsolódó két fontos munkája.
- Kiss M.: Gót vezéregyéniségek a késő Római Birodalomban. Getica-kutatások. Vivarium Fontium 2. Pécs, 2008.
- Kiss M.: Bauspuren mit Pfostenkonstruktion vom Ende des 4. – Anfang des 5. Jahrhunderts in der Festung Lussonium. Roman Frontier Studies 1995. Exeter, 1997.
Nagy megütközéssel tapasztaltuk, hogy magukat igényesnek és komolynak tartó sajtóorgánumok, bulvárlapok módjára – rosszindulatból vagy csak ismeretek hiányából – tudománytalan, humorosnak gondolt véleményt terjesztettek az interneten a Danube Limes – UNESCO World Heritage projektről.
Mentségükre szolgáljon, hogy nem tudják, miről beszélnek. Az azonban felettébb sajnálatos, hogy bulvár-csapdájukba tanult, intelligens emberek is sorban beleesnek, hagyják magukat manipulálni, és az ostobaságokat kritika nélkül továbbadták.
Elsősorban e csapdába esett, de jó szándékú olvasóknak és a velük együtt megtévesztett újságíróknak vázoljuk ennek a nagy volumenű projektnek a lényegét, hogy legyen lehetőségük átgondolni és helyesbíteni tévedésüket.
A dolog előzményéhez tartozik, hogy Lázár János kancellária miniszter egészen váratlanul egy, országok fölött átívelő projekt koordinálására – kivételesen – megfelelő szakembert nevezett ki.
Akik tehát mindenféle ismeret nélkül vették a bátorságot, és lekicsinylő véleményt mondtak erről a témáról, azok jó, ha tudják, miről is beszéltek, mi ez a projekt és ki is ez a szakember, aki ezt vezeti. Ezért számukra ismertetjük röviden a tényeket.
Itt inkább az a probléma, hogy egy tudományos, EU-s projekt keveredett a valóban szemfényvesztő, érdektelen és nevetséges, valamint a pénzhiány miatt felháborító kinevezések és kinevezettek sorába – egy diszciplína semmibevételeként.
A limes elnevezés a Római Birodalom több ezer kilométeres határvonalát jelenti, amely ma több ország és kontinens (Európa és Afrika) területét érinti. Európai szakasza Anglia és Skócia határvidéktől egészen a Fekete-tengerig terjed, nyomvonalát Németországban a Rajna, majd a déli részétől kezdve nagyrészt a Duna jelöli ki. A limes magába foglalja a határ mentén épített erődöket, a köztük emelt őr- és jelzőtornyokat és az ezeken át vezető utat, valamint a katonaságot, akik itt teljesítettek szolgálatot. Az ókori világ egyik csodájának számító kínai Nagy Fal után a római limes a legnagyobb összefüggő, emberi alkotás.
Magyarországon az 1800-as évek második felétől indult meg a tervszerű limeskutatás.
1967-től Visy Zsolt professzor, régész, ókortörténész és egyetemi tanár kapcsolódott a kutatásba, akkor a Dunaújvárosi Múzeum muzeológusa és igazgatójaként. 1967-1981 között tárta fel Intercisa castellumát, polgári települését és temetőjét. Az ásatás eredményeit folyamatosan közzétette.
További szakmai tevékenységéből csak morzsákat kiemelve:
Az 1980-as évektől Pécs városa is csatlakozott Visy Zsolt révén a kutatáshoz. A professzor 1984 óta, ekkor már a Pécsi Tudományegyetem (korábban Janus Pannonius Tudományegyetem) oktatójaként folyamatosan a Római Birodalom határvédelme kutatásának szentelte magát (bár ezen kívül más területeken is jelentőset alkotott).
1972, 1987–2011 Lussonium (Dunakömlőd) – ásatások és publikációk.
1998-ban habilitált az ELTE-n. Disszertációjának témája a limes-kutatás: A ripa Pannonica Magyarországon.
1998–2000 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium, kulturális helyettes államtitkára.
1999-ben kezdeményezte az UNESCO Világörökségi Bizottságának tagjai körében, hogy a római limes ne egyes országok nevezéseként váljon szakaszosan a világörökség részévé, hanem egyetlen, nemzetközi kulturális emlék legyen.
2003-ban kezdődött meg a Pécsi Tudományegyetem részvételével elsősorban a pannoniai limes adatbázisának létrehozása. Ezt az európai uniós Culture 2000 pályázat indította el. A projekt címe FRE (Frontiers of the Roman Empire) volt. Hazánkon kívül részt vettek benne Skócia, Németország, Ausztria, Lengyelország és Szlovákia kutatói és örökségvédelmi szervezetei is.
2003-ban Pécsett rendezett XIX. Nemzetközi Limeskongresszus Szervezőbizottságának elnöke.
2004 óta – a Pécsi Légirégészeti Téka alapítója és vezetője volt.
2007: Légirégészeti kutatások Dacia keleti limesén.
2008-2011 között
ICOMOS-tevékenysége (az ICOMOS az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete): Pannonia magyarországi limese világörökségi pályázat szakmai felelőse (kutatás, limes-adatbázis, dokumentálás, kiadványok, kiállítás).
2008: Magyar Limes Szövetség alapító tagja és elnöke.
2008 nyarán Visy Zsolt kezdeményezésére a Közép Európa program keretében elfogadásra került a Danube Limes – UNESCO World Heritage projekt, amelynek fő célkitűzése a magyarországi és szlovákiai Limes-helyszínek világörökségi nevezésének előkészítése és elkészítése az UNESCO Világörökségi Bizottság számára.
2012-től ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság alelnöke.
2012-től UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kulturális Szakbizottság elnöke.
2015. dec. 1-től (határozott időre) miniszteri biztos „A római birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza” és a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palota bemutatásával összefüggő feladatok.
A 2008-2011-ig tartó Danube Limes – UNESCO World Heritage projektben résztvevő partnerek: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (főpályázó), Pécsi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke, Paks Város Önkormányzata, Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal, Osztrák Történelmi Kutatóintézet, Német Limes Bizottság, és a Varsói Egyetem Délkelet-Európai Ókorkutatási Központja. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezetén belül létrehozott projekt team feladata a pályázat lebonyolítása, illetve a magyar nevezéssel kapcsolatos előkészítő munkálatok. A Pécsi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke Visy Zsolt vezetésével a nevezéshez szükséges szakmai munkálatokat végzi: az egyes helyszínek felmérését és a kutatások eredményének rendszerezését.
Egy nagy volumenű, évtizedek óta folyó sikeres magyarországi projektről van tehát szó, mely több ország tudósait ülteti egy asztalhoz, melynek megálmodója és egyik megalkotója a Pécsi Egyetem egyik nemzetközileg elismert professzora, amelynek kivitelezésében a Pécsi Egyetem más munkatársai és hallgatói, Magyarország további egyetemeinek és múzeumainak munkatársai is részt vesznek. Ez a törekvés tudományos területen valami olyasmi, mint amit az Európai Unió megalapítói álmodtak meg és hoztak létre több-kevesebb sikerrel. Amely munkálkodásnak a jelentőségére végre a kormányzat is felfigyelt, és merjük remélni, hogy pozitív irányba mozdul az ügy.
dr. Kiss Magdolna
(régész, ókortörténész)
Források:
- A Danube Limes… projektről, http://www.forsterkozpont.hu/hirek/danube-limes-konferencia/206
- Visy Zsolt a magyar és a nemzetközi Wikipédiában, https://hu.wikipedia.org/wiki/Visy_Zsolt; https://de.wikipedia.org/wiki/Zsolt_Visy
- Visy Zsolt szakmai életrajza, fontosabb publikációi, http://regeszet.btk.pte.hu/hu/tartalom/visy_zsolt_szakmai_oneletrajz
- Visy Zsolt MTA: http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=3762
- Danube Limes http://www.dunakeszierod-fortlet.org/index.php/hu/ripa-pannonica-hungarica/88-danube-limes-project
- Limes Romanus – Magyar Limes Szövetség http://www.ripapannonica.hu/magyar/infok.php?id=7
- UNESCO http://whc.unesco.org/
Teljes mértékben egyetértek Önnel. Ebből igazán a bulvár csinált viccet, a gondot ott látom, hogy átvették mások is, közben senkinek sem jutott eszébe, hogy elmondja milyen tartalmi háttér van mögötte, ki is valójában Visy professzor, s a limes kutatás vonatkozásában igazi szaktekintélynek számít.