Frissítve!
Az Éger-patak (a 19. századi kataszteri térképeken Vőgyi patak) Pécs nyugati részén található. A korábban bővizű patak vizét mára a mesterségesen kialakított Éger-tó fogja fel. A patak mintegy 6 km hosszan folyik le a város nyugati határában dél felé, egészen a vasúti sínekig.
A továbbiakban kronológiai sorrendben röviden összefoglaljuk a patak egyes szakaszainál tervezett és elvégzett mederrendezési, árvízvédelmi munkálatokat
2011 ősze, a Mária-forrás környéki szakasz
Az önkormányzat megbízásából a Biokom próbálta gáttal és a meder lefóliázásával, illetve ezt rögzítendő, nagy kőtömbökkel megoldani itt az árvízvédelem kérdését. (2-3 képek/videó) Mi szkeptikusan fogadtuk a dolgot. Valóban minket igazolt az első igazán nagy árvíz (25 évvel egy korábbi után), ami…
2014 nyarán könnyedén legörgette a köveket, elragadta a fóliát, kiharapta a földtöltést. (4. kép)
2015 nyara ugyanitt. A (6-9) képeken látható egyoldalas gabion kompromisszumos megoldás volt, árvízvédelmi szempontból ugyan működött, a patak megemelkedett vízének ellenállt, de az ökológiai elvárásoknak csak részben felelt meg. Hiába újult meg a növényzet, a gabion-fal hatására lecsökkent az élővilág, szegényebb lett a biodiverzitás ezen a környéken.
2016-án nyújtott be a pécsi önkormányzat egy pályázatot, és ennek elnyerésével a TOP-6.3.3-15-PC1-2016-00003 kódszámú, Magyarürögi vízfolyás rendezése tárgyú projekt ekkor elindult. Nem történt volna drasztikus beavatkozás – a Daru dűlőnél egy 250 méteres szakaszt kivéve, ahol burkoltak volna – csupán „jókarbahelyezés, mederkotrás”, valamint a már meglévő „burkolat helyreállítása”.
Bár akkor már gyanakodnunk kellett volna, mert a pécsiek által használt Éger-patak név helyett a fantáziátlan és más minőséget takaró „Magyarürögi vízfolyás”ként lett megnevezve.
2018 óta – közben az Éger-tónál is elvégzett munkálatoknak, illetve az egyoldalas gabionos gátnak köszönhetően – megszűnt az áradás – tudomásunk szerint, nemcsak a Mária forrásnál, a képeken bemutatott résznél, hanem az egész pataknál.
2018 – Időnként megjelentek az önkormányzat részéről, egyik alkalommal Dr. Eötvös Gábor is, akik az új rendezési tervről beszéltek. Mi minden alkalommal elmondtuk, hogy a mi szakaszunk az egyoldalas gabionnal rendben van, mi ezt kompromisszumként elfogadtuk, és azt ígérték még 2015-ben, hogy ezt az egyoldalas gabionos partvédelmet fogják folytatni, ameddig szükséges. Mi tehát semmiképpen sem akarjuk, hogy leburkolják a patakot máshol sem, de itt semmiképpen. Mi erre számítunk. Ezek után kissé meglepődtünk, amikor egy Aqualex Kft. tervet nyújtott be környezetvédelmi hatósági eljárásra a Magyarürögi vízfolyással kapcsolatban. Ebből az iratból csak annyi derül ki, hogy a korábbiakkal ellentétben: „A felső szakaszon jellemzően a meglévő földmeder burkolása nyomvonal és folyásfenék korrekcióval történik, több szelvényben támfal épül, egy szelvényben 50 m3–es víztározó épül.”
2019-ben a közbeszerzési ajánlatból már több derült ki.
„Munkaárok földkiemelése: 7.300 m3
Talajjavító réteg készítése zúzottkőből: 2.190 m3
Építési törmelék elszállítása: 4.980 m3
Ároképítés 100/186/120 mederburkoló elemmel: 1.098 m
Áteresz építés 120/120/100/15 keretelemmel: 332 m
Csapadékvíz tározó akna építése (50 m3): 1 db„
2019. május 30-án visszavonták a közbeszerzési eljárást, úgy tűnt, a Páva Zsolt vezette önkormányzat lemondott a projekt ilyen formájáról.
2019 – nyarán Ágoston Andrea, a 12-es választókerület jelenlegi képviselője bejárta ezt a vidéket, szavazatgyűjtés reményében, és említést tett a patakrendezésről, ekkor páran lakosok nyomatékosan közöltük vele, hogy a patak rendben van, csak helyenként kell beavatkozni, leginkább az átereszeket ellenőrizni időnként, és tisztítani, a lakosokat pedig figyelmeztetni, hogy ne szemeteljenek a patakba. Inkább felhívtuk a figyelmét az útviszonyokra, a hídkorlát állapotára. (A bejárás részleteit a facebook-oldalán csupán ismerősei számára tette láthatóvá)
2020 – Korai volt az örömünk, Péterffy Attila, az új polgármester, elővette a projektet, és újra benyújtotta ugyanazt a közbeszerzési ajánlatkérést is, amit Páva Zsolt 2019. május 30-án visszavont. Ami ugyan nyilvános volt, de eszünkbe sem jutott, hogy ez ügyben még mindig böngésszük az internetet. Pedig, ha résen vagyunk, akkor már 2020-ban olvashattuk volna, a már ismert elrettentő sorokat:
„Munkaárok földkiemelése: 7.300 m3
Talajjavító réteg készítése zúzottkőből: 2.190 m3
Építési törmelék elszállítása: 4.980 m3
Ároképítés 100/186/120 mederburkoló elemmel: 1.098 m
Áteresz építés 120/120/100/15 keretelemmel: 332 m
Csapadékvíz tározó akna építése (50 m3): 1 db„
2021 májusban kapott csak nagyobb nyilvánosságot az ügy. Ekkor cédulákat találtunk a postaládánkban, miszerint 2021. július 1-én veszi kezdetét a „TOP-6.3.3-15-PC1-2016-00003 Magyarürögi vízfolyás rendezése” c. projekt kivitelezése, és ez ügyben – végre – több részletben rendeztek lakossági „egyeztetést”. Az első kettőt még júniusban (10-én és 17-én) tartotta a területi képviselő (Ágoston Andrea). Itt nagy felzúdulás fogadta. Elsősorban a meder teljes burkolása, és egy 50 m3-es víztározó építése ellen tiltakoztak. Emiatt az építkezés megkezdése nem indult meg.
2021. július 14-én újabb egyeztetést tartottak, melyre elsősorban a Mária dűlő déli részének lakóit hívták meg, köztük minket is. Itt közölték, hogy a Mária dűlőnél is, ahol nem terveztek változtatást már, most mégis 2 méteres (nyílt és zárt, talán nálunk nyíltat?) betonelemeket kívánnak a mederbe építeni (a 2015-ben épült gabionos szakaszt ezek szerint elbontanák? Ez ekkor még nem derült ki). A velünk szembe lévő parton pedig szervizút van tervbe véve.
A 2021-ben tartott egyik megbeszélésen sem adtak kézbe tervrajzot, csak kivetítőn mutatták meg a terveket, vagy egy-egy nyomtatott példányt mutattak be, amiből mi laikusok gyakorlatilag semmit sem értettünk.
2021 nyarán a mi családunk is írásbeli kifogást emelt a tervvel kapcsolatban, és időt kértünk, amíg nem járunk utána egy-két szakmai dolognak.
2021. szeptember 24-én Sallee-Kereszturi Barbara, Dr. Kovács Tibor és Dukay Igor természetvédelmi szakértők a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaságtól meghívásomra eljöttek Pécsre. Először a Mária dűlőnél elfolyó patakot szemlélték meg, majd végigjárták a patak egészét az Éger-tóig.
2022. 01. 24. „Várhatóan február második hetében kerülnek fel a projekt weboldalára (magyarurogivizfolyaspecs.hu) a módosított terveknek egy egyszerűsített, nem műszaki ember számára is jól érthető, olvasható változata is. Minden érintett ingatlan tulajdonosa itt megtekintheti majd a terveket, leírhatja véleményét és hozzájárulását adhatja az igényeik alapján áttervezett fejlesztéshez. A tervek a lakossági elfogadást követően kerülnek a tervezők által véglegesítésre.” szövegezésű e-mailt kaptunk február 2-án.
2022. febr. 09. A Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt-nek elküldtünk egy levelet közösen egy másik szomszédunkkal, mellékelve a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság véleményét is, levelünk lényege ez volt:
„Mi alulírottak tehát nem szeretnénk, hogy ez a beton-projekt megvalósuljon. Sőt azt kívánjuk, hogy ezeken a szakaszokon maradjon minden a jelenlegi állapotot érintetlenül hagyva. Ahogy eddig, ezután is saját erőből gondoskodunk a meder rendben tartásáról. Kérelmünk szakmai megalapozása végett a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaságtól kértünk és kaptunk szakvéleményt.”
2022.03.25-én végre mindenki megnézhette és megérthette a terveket
https://magyarurogivizfolyaspecs.hu/nyilatkozat/ – linken. Ekkor lett nyilvánvaló, hogy nálunk semmi lényegi változtatás – mint később megtudtam, másnál sem – történt.
2022. április 14-én újabb lakossági egyeztetés Égervölgyben, Teca mamánál, ahol újra csak a szokásos érvekkel: „nagy esőzések jönnek, kiönt a patak, összedőlnek a házak” (sic!) próbáltak minket jobb belátásra bírni. Öt másik családdal együtt leadtuk a nyilatkozatunkat, miszerint: „mi semmiképpen sem szeretnénk, hogy a telkünket határoló patakmeder bármiféle betonburkolatot vagy teljes gabionos burkolást kapjon … Bár az ökológiai megoldás lenne a legideálisabb, egy egyoldalú gabionos létesítménnyel kompromisszumként lehetne lépni, de azzal is csak akkor, ha tényleges szakmai indokokkal tudják alátámasztani.”
2022. április 20. Ugyanezt a Nyilatkozatot a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt-nek is elküldtük másolatban.
2022. május 5-én Ágoston Andrea képviselő és a tervezők eljöttek személyesen a Daru és a Mária dűlőbe, hogy tovább győzködjék a „renitenseket”. A meggyőzés eredménytelenül zárult.
2022. május 6-tól elindult a nagy lakossági tiltakozás…
2022. május 16-án a polgármesternek tiltakozó levelet küldtünk, az érintettek közül a technokrata „rendezéssel” egyet nem értő családok aláírásával, és elkészült a petíció, ami itt írható alá.
Tiltakozunk a pécsi Éger-patak technokrata, az ökológiai egyensúlyt sértő mederrendezési terve ellen, ami a patak idejétmúlt „sztalinista” lebetonozásával, kövezésével: mederburkoló elem, keretelem, a medret teljesen beburkoló gabionpaplan, fák-bokrok kivágásával, az élőhelyek pusztulásával, a táj arculatának jelentős változásával, nagymértékű levegőminőség romlással járna. Ráadásul szembemegy, mind az Uniós, mind a magyar természetvédelmi jogszabályokkal! „A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni„ (1996. évi LIII. törvény 16. § (5)
Ezen a napon létrehoztunk egy facebook-oldalt is:
A pécsi Éger-patak és az Éger-völgy mindenkié
Péterffy Attila polgármester, azonban nemcsak nem válaszolt sem a beadványainkra, sem a petícióinkra, se nem mutatott készséget semmiféle tárgyalásra, a legcsekélyebb kompromisszumra sem, sőt tagadta a tiltakozásunkat, egyszerűen levegőnek vett minket. Mondván, a koncepciótervvel, mely a patak kiegyenesítését és beton mederelemekkel történő leburkolását jelenti, „mindenki egyetért” (sic!).
Frissítés:
2023. januárjában (látszólag) engedett a polgármester a többféle irányból őt érő nyomásnak: a tényleges Éger-patak (remélhetőleg mindörökre) megmenekül a betonburkolattól, „csupán” a Híd megállóként ismert helytől délre, ahol az Éger-patak találkozik egy Névtelen-patakkal és a Malom-patakkal, fogják betonlapokkal ellátni a medret, illetve felújítani a burkolatot az elnyert 400,84 millió forint Uniós támogatással. Azaz revitalizáció helyett a múlt századi koncepciót öltöztetik új köntösbe. A munkálatokat augusztusban megkezdték, és az év végére befejezték. Lásd erről bővebben itt!
2023-ban az önkormányzat közbeszerzési eljárást indított újra, a patak északi szakaszára – változatlan műszaki tartalommal, azaz a burkolási tervet továbbra is változatlanul életben tartják. Az eljárás 2024 februárjában lezárult.
2023 nyarán, mi a Patakvédők sem tétlenkedtünk, megrendeltünk egy tanulmányt, hogyan lehetne a patakot revitalizációs módszerekkel rendezni.
Dukay Igor: JAVASLATOK A PÉCSI ÉGER-PATAK REVITALIZÁCIÓJÁHOZ…
Mi továbbra is ehhez ragaszkodunk!
Mert az Éger-patak megőrzése nélkül Pécs nem lehet „zöld főváros”
Kiss Magdolna