Alice Schwarzer (német újságíró és publicista. Az „Emma” női magazin alapítója és kiadója. Feminista, a német női mozgalom egyik legismertebb képviselője) az 1990-es évek óta jó viszonyt ápol egy algériai újságíróval Djamilával és családjával.
Miután Djamila visszatérhetett hazájába, Alice Schwarzer meglátogatta őket, és a látogatásáról, az algériai élményeiről, beszélgetésekről egy tanulságos könyvet írt: „Meine algerische Familie – Az én algériai családom” címmel. „Miért gyűlölik az iszlamistákat ebben az országban a fejkendő és a miniszoknya között? És miért találják az algériaiak Merkel menekültpolitikáját olyan naivnak?”
Két részlet azok közül, melyeket maga az írónő bocsátott közre a könyvéből:
„Bedobom a kérdést: mit szólnak azokhoz az algériaiakhoz, akik a kölni Szilveszterestén, 2015-ben tomboltak. A több mint 2000 fiatal férfi között, akik az állomás téren randalíroztak és szexuálisan bántalmazták a nőket, feltűnően sok marokkói és algériai volt, mint azt később megállapították, mindenekelőtt illegálisan ott tartózkodók. »Örülünk, hogy most veletek vannak. Megtarthatjátok őket«, sóhajt Djamila egyik unokatestvére […] »Azelőtt itt ácsorogtak az utcasarkoknál«.”
„Most jön a „Merkel-téma”. Mindannyian remeknek tartják őt. Minden algériai irigyel minket a kancellárért. Csak egy dolgot nem értenek meg: »Hogy lehet olyan naiv a menekültekkel? Vagy van valamilyen terve?« Kérdezi a 41 éves Karim, Lilla férje. És Ghanou hozzáteszi: »Hogyan tudja befogadni ezeket az egészen fiatal férfiakat? Jobb, ha ők családjukkal, a hazájukban maradnak, és segítik újra felépíteni azt!« Karim is így gondolja. »És miért menekülnek egyáltalán Algériából?« Mondja. »Nálunk nincs ok arra, hogy elmeneküljünk. A sötét éveknek vége. Senki sem veszélyeztet Algériában. Csak a fiatalok nagy mértékű munkanélküliségével van komoly problémánk«.”
Forrás:
https://www.aliceschwarzer.de/artikel/meine-algerische-familie-335367