Az én algériai családom

alice_schwarzer_algerien_f.jpg
Alice Schwarzer, Köln, 10/2017
Alice Schwarzer, Köln, 10/2017
Fotó: © Bettina Flitner

Alice Schwarzer (német újságíró és publicista. Az Emma” női magazin alapítója és kiadója. Feminista, a német női mozgalom egyik legismertebb képviselője) az 1990-es évek óta jó viszonyt ápol egy algériai újságíróval Djamilával és családjával.

 

 

Az én algériai családomMiután Djamila visszatérhetett hazájába, Alice Schwarzer meglátogatta őket, és a látogatásáról, az algériai élményeiről, beszélgetésekről egy tanulságos könyvet írt: „Meine algerische Familie – Az én algériai családom” címmel.  „Miért gyűlölik az iszlamistákat ebben az országban a fejkendő és a miniszoknya között? És miért találják az algériaiak Merkel menekültpolitikáját olyan naivnak?“Az én algériai családom” bővebben

Soros György hét „pillére”

A köztudatban uralkodó zűrzavar és találgatások miatt, úgy döntöttünk, hogy közreadjuk két nyelven: angol eredeti olvasatban és magyar fordításban, mindenféle – a szöveghez nem tartozó – betoldás nélkül Soros Györgynek a menekült-kérdésre vonatkozó „tervé”-t.

Jobban mondva egy készülő tervezet Soros György megfogalmazása szerinti hét, kötelezően megvalósítandó „pillér”ét. Azért csak ezt a hét pillért, mivel a téma átfogó megközelítése még nem nyerte el – a szerző szerint – a végleges formáját, ám ha az kész lesz, mindenképpen erre a hét pillérre fog épülni:

„What would a comprehensive approach look like? Whatever its final form, it would be built on seven pillars”. (https://www.georgesoros.com/2016/09/12/saving-refugees-to-save-europe/)

Utere felix vivas!

Soros György eredeti írása angolul

Saving Refugees to Save Europe

Magyar fordítás*
*A fordító néhány megjegyzését, ami a szöveg megértéséhez feltétlenül szükséges volt, elütő színnel jelöltük.
A menekültek megmentése Európa megmentéséért
First, the EU must take in a substantial number of refugees directly from front-line countries in a secure and orderly manner. This would be far more acceptable to the public than the current disorder. If the EU made a commitment to admit even a mere 300,000 refugees annually, most genuine asylum-seekers would view their odds of reaching their destination as good enough to deter them from seeking to reach Europe illegally – an effort that would disqualify them from legal admission. 1. Először is, az EU-nak közvetlenül az első sorban lévő államokból (ütközőállamokból) jelentős számú menekültet kell (sic! MUST) befogadnia, mégpedig biztonságos és rendezett módon. Ez sokkal  elfogadhatóbb lenne a nyilvánosság számára, mint a  jelenlegi fejetlenség. Ha az EU kötelezettséget vállalna arra, hogy évente akár csak 300.000 menekültet beenged, a leghitelesebb menedékkérők máris elég jónak látnák az esélyeiket úti céljuk elérésére ahhoz, hogy ne illegálisan akarjanak Európába bejutni – azaz feladnák ezt a (értsd: jelenlegi)  törekvésüket, amely a legális beengedésből kizárja őket.
Second, the EU must regain control of its borders. There is little that alienates and scares publics more than scenes of chaos. 2. Másodszor, az EU-nak vissza kell nyernie a határai fölött az ellenőrzést. Semmi sincs, ami a nyilvánosságot jobban elidegenítené az ügytől és megijesztené, mint a kaotikus jelenetek.
Third, the EU needs to find sufficient funds to finance a comprehensive migration policy. It is estimated that at least €30 billion per year will be needed for a number of years, and the benefits of “surge funding” (spending a large amount of money up front, rather than the same amount over several years) are enormous. 3. Az EU-nak megfelelő pénzügyi alapokkal kell rendelkeznie, hogy egy átfogó migrációs politikát finanszírozzon. Ehhez néhány évig  – a számítások szerint –   legalább évi 30 milliárd euróra lesz szükség, és az előnye ennek a finanszírozási-sokknak (nagy mennyiségű költőpénz megelőlegezése, az ugyanannak az összegnek több évre elosztása helyett) mérhetetlen.
Fourth, the EU must build common mechanisms for protecting borders, determining asylum claims, and relocating refugees. A single European asylum process would remove the incentives for asylum shopping and rebuild trust among member states. 4. Negyedszer. az EU-nak közösen kell kidolgoznia egy mechanizmust a határok védelmére, a menedékkérők elbírálására, és a menekültek áttelepítésére. Az egységes európai menekültügyi eljárás megszüntetné a menedékjog vásárlására való ösztönzőerőt, és a tagországok közötti bizalom újjáépítését támogatná.
Fifth, a voluntary matching mechanism for relocating refugees is needed. The EU cannot coerce member states to accept refugees they do not want, or refugees to go where they are not wanted. A scheme like the one used by Canada could elicit and match the preferences of both refugees and receiving communities. 5. Ötödször,  szükséges az önkéntes egyetértési mechanizmus a menekültek áttelepítésében. Az EU nem kényszerítheti a tagállamokat, hogy menekülteket fogadjanak be azok, akik nem akarnak, amint a  menekülteket sem, hogy oda menjenek, ahol nem kívánatosak. Egy olyan séma, mint amit Kanadában alkalmaznak, megfelelő előnyöket biztosítana mind a menekültek, mind a befogadó közösségek számára.
Sixth, the EU must offer far greater support to countries that host refugees, and it must be more generous in its approach to Africa. Instead of using development funds to serve its own needs, the EU should offer a genuine grand bargain focused on the needs of recipient countries. This means creating jobs in refugees’ home countries, which would reduce the pressure to migrate to Europe. 6. Az EU-nak egyértelműen erősebben kell támogatnia a menekülteket befogadó államokat, és Afrikával szemben nagyvonalúbbnak kellene lennie. A saját szükségleteire felhasználható fejlesztési támogatás helyett az EU-nak egy olyan hiteles nagyszabású üzletet kellene ajánlania, amely a kedvezményezett országok szükségleteire szabott. Ez azt jelenti, munkahelyeket létesítenek a menekültek hazáiban, ami az Európára nehezedő migrációs nyomást csökkentené.
The final pillar is the eventual creation of a welcoming environment for economic migrants. Given Europe’s aging population, the benefits migration brings far outweigh the costs of integrating immigrants. All the evidence supports the conclusion that migrants can contribute significantly to innovation and development if they are given a chance to do so. 7. Az utolsó pillér a gazdasági menekülteket fogadó (/üdvözlő) környezet végső megalkotása. Európa öregedő lakosságát tekintve, a migráció előnyei a bevándorlók integrálásának költségeit  jóval meghaladják. Minden bizonyíték alátámasztja a végső következtetést, hogy a migránsok  jelentősen hozzá tudnak járulni az innovációhoz és a fejlődéshez – ha esélyt kapnak rá.

Iszlamisták veszélyeztetik a keresztényeket a német menekülttáborokban…

a fanatikus muszlimok még halállal is fenyegetik őket.

„Az iráni titkosszolgálat elől menekültem, mert azt hittem, Németországban végre szabadon gyakorolhatom vallásomat.” – mondja Said, aki Brandenburgnál lakik egy menekülttáborban, ahol főleg fanatikus hitű szunnita muszlimok élnek vele együtt.

“Már hajnalban fölvernek engem a Ramadán idején és azt mondják, addig kell ennem, mielőtt a nap felkel. Ha ezt megtagadom, azt mondják, hogy én ,kuffar’, egy hitetlen vagyok. És halállal fenyegetnek. Hívtam a biztonsági őröket. De nem érdekelte őket a problémám. Azok is mind muszlimok” – mondja Said.

Az evangélikus Gottfried Martens lelkész arról beszél, hogy kb. 600 afgán és iráni menekült tartozik a közösségébe, akik többségét ő keresztelte meg. Szinte mindegyikük nagy gondokkal küszködik a menekültszálláson. A fanatikus muszlimok azt tartják: „Ahol mi vagyunk, ott a saria, a mi törvényünk uralkodik.” A konyhában például nem készíthetik el a keresztények az ételüket, mert nem tartják be az iszlám vallási szokásait. Nem egyszer kérdezik tőle, a lelkésztől a keresztény irániak: “Mi lesz, ha ezek a muszlimok elhagyják a tábort? Mi keresztények már Németországban is bujkálhatunk előlük?”

A fanatikusok úgy viselkednek, mint az IS-gyilkosok

Egy másik menekülttáborban algériai menedékkérők megtámadtak egy keresztény eritreait és várandós feleségét. Egyikük egy üveggel ütötte meg az eritreait.

Egy fiatal szír arra gyanakszik, hogy IS-tagok is lehetnek köztük. „Koránverseket kiáltoznak, melyeket az IS kiáltoz, mielőtt az embereket lefejezik” – mondja.

Drámai a helyzete egy iraki keresztény családnak. A bajor Freisingben, az ottani menekülttáborban sem volt maradásuk, mert szíriai iszlamisták megverték, és fenyegették őket, hogy “mindannyiukat megölik, és megisszák a vérüket”. A család úgy élt a menekülttábori szobájukban, mint a fogoly. Ezért visszatértek mind Irakba, de ott sem maradhatnak…

Különösen veszélyes helyzetben vannak az egyedül menekülő nők. Egy másik menekülttáborban egy szír muszlim egy fiatal szír nőt molesztált azzal, miért nem böjtöl a Ramadán idején.  Ezért szinte el sem meri hagyni a szobáját. Vele videót készítettek, ám az arcát nem vállalta.

A probléma nagy. További konfliktussal kell számolni a menekültek különböző vallási csoportjai között. Ezért a menekültekkel foglalkozó segítők, szakértők arra gondolnak, hogy a menekülteket vallásuk szerint külön kellene választani, helyenként ezt már meg is tették, bár ez sem lehet hosszú távú megoldás.

„Meg kell szabadulnunk attól az illúziótól, hogy mindazok, akik ide érkeznek, emberi jogi aktivisták.”

Max Klingberg menekültszakértő, Internationale Gesellschaft für Menschenrechte.

Simon Jacob az Orientalischen Christen Központi Tanácsának tagja a német vezérelv megfogalmazását javasolja, amelyben a demokrácia alapvető értékei vannak leírva: Vallásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága. Férfiak, nők közötti egyenlőség. „Szükséges, hogy a menekülteknek legyen tájékozódási pontjuk, és ők maguk is tudjanak ennek segítségével elkülönülni a szélsőségesektől” – mondja Jacob.

Klaus J. Bade,  neves migráció kutató és történész az integráció érdekében ugyancsak erős példaképet követel, amivel a németek és a menekültek is azonosulni tudnak, illetve amivel azonosulniuk kell. Az integrációs tanfolyamokon pedig olyan tájékozódási segítségre van szükségük szerinte, melyek igazodnak a mindenkori származási országhoz.

Konklúzió:

A vallási ellentéteket, az eltérő szokásokat importálják a menekültek.

“Természetesen, a menekültek magukkal hozzák konfliktus-tapasztalataikat is, olyanokat, mint ami például a síiták és szunniták vagy keresztények és a muzulmánok között fennáll” (Klaus J. Bade)

Az együttélést még nehezebbé teszi, hogy kis helyre vannak bezsúfolva. Az integrációhoz szinte alig kapnak külső segítséget. Az áhított szabadság helyett a menekülttábor börtönébe vannak zárva.

Ráadásul még ők a szerencsések, akiknek legalább jut hely a szállásokon. Sokan az utcákon, a parkokban kénytelenek meghúzni magukat. Kapnak ugyan szállásutalványt, de ezt a magán szállásadók nem fogadják el. Mivel a legtöbben nem tudnak németül, így munkát sem vállalhatnak. Se egészségügyi ellátásra, se háromszori étkezésre nem számíthatnak. Örülnek, ha a segítőszolgálattól naponta egyszer kapnak meleg ételt. Rá kell jönniük, hogy  a német valóság nem azonos azzal, amiről álmodoztak.

További ezrek várakoznak Európa határainál, hogy eljussanak álmaik földjére.

Forrás:

http://www.welt.de/politik/deutschland/article146919471/Islamisten-bedrohen-Christen-in-Fluechtlingsheimen.html

http://www.welt.de/videos/article146430978/Diese-Aengste-haben-junge-Frauen-in-Fluechtlingsheimen.html

http://www.n24.de/n24/Mediathek/videos/d/7156540/-ich-habe-mir-deutschland-anders-vorgestellt-.html