Az én algériai családom

alice_schwarzer_algerien_f.jpg
Alice Schwarzer, Köln, 10/2017
Alice Schwarzer, Köln, 10/2017
Fotó: © Bettina Flitner

Alice Schwarzer (német újságíró és publicista. Az Emma” női magazin alapítója és kiadója. Feminista, a német női mozgalom egyik legismertebb képviselője) az 1990-es évek óta jó viszonyt ápol egy algériai újságíróval Djamilával és családjával.

 

 

Az én algériai családomMiután Djamila visszatérhetett hazájába, Alice Schwarzer meglátogatta őket, és a látogatásáról, az algériai élményeiről, beszélgetésekről egy tanulságos könyvet írt: „Meine algerische Familie – Az én algériai családom” címmel.  „Miért gyűlölik az iszlamistákat ebben az országban a fejkendő és a miniszoknya között? És miért találják az algériaiak Merkel menekültpolitikáját olyan naivnak?“Az én algériai családom” bővebben

Aszfaltrajztól – az atomerőművekig

Először azt hittem a meleg ment az agyamra, amikor meghallottam, hogy Budapesten megtiltották a menekült gyermekeknek az elszenvedett borzalmak feldolgozásában segítő önfeledt rajzolást, mert e tevékenységüket a  közterület aszfaltján művelték. Hirtelen megképzett előttem gyermekkorom – abban az előző rendszerben -, amikor a járdákra ugrálós játékokat rajzoltunk krétával, vagy ház alaprajzát és családot játszottunk (ezt különösen kedvelték a csonka családban élők).  Senki nem szólt ránk, még a parkőr sem, az akkori köztisztasági felügyelő sem, aki pedig büntetett azonnal, ha a “fűre léptünk”, azaz a park szépen nyírt füvében szerettünk volna játszani, mert nekünk ott volt a kavicsos játszótér.

Nem álltam meg csak töprengésnél, megkerestem a köztisztasági törvényt, melynek 196. § (1)-a szerint köztisztasági szabálysértést követ el, aki “a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi…”

Ha a törvényt nézzük, akkor igen nagy fantáziára van szükség, hogy a krétarajzot valaki is szennyezésnek nézze.

Mert hát miből is áll a kréta:  A kréta a mészkő különleges változata. A tengervízből kiváló, kevésbé porózus, tömörebb diagenizált mészkő. Vagyis nem mérgező, természetes anyag, sőt ellentétben az aszfalttal semmi mesterséges anyagot nem tartalmaz.

Ha a kréta ártalmatlan, akkor talán a rajzoló személyében lehet a hiba?

20150428_Graffiti_Orban_latogatasara_Pecsett0087_800x600
A neMecsek Mozgalom tiltakozik aszfaltszöveggel a bodai atomtemető terve ellen, Orbán Viktor látogatása alkalmával

Kik is rajzolnak utóbbi időben aszfaltra, ezt is megnéztem:
1. Az ellenzék ott hirdeti időnként a programjait, vagy a civilek vélemény-nyilvánításának egyik eszköze.
2. A gyerekek, akiknek van még merszük közölni valamit a nagyvilággal.
3. Utóbbi időben pedig a migránsok gyermekei, akik ezzel – a kormányzati körök szemében – nagy veszélyt jelentenek az ország biztonságára.

Értem most már a tiltást.

Sőt a krétarajzok kapcsán vannak továbbgondolásra érdemes javaslataim.
Ha a krétarajz köztisztasági szabálysértésnek minősül, akkor ajánlom t. vezetőségünknek, hogy hasonlítsák össze az esőtől lemosódó krétarajzok környezetre gyakorolt hatását a bányászat, nehézipar, energiaipar és a hagyományos közlekedés káros anyagkibocsátásának környezetszennyező nagyságával. Garantáltan meglepő eredményekre fognak jutni.

A gépjárműből kifolyt olaj 300 méteres körzetben szennyezte az aszfaltot. Az eső sem mosta le, sőt az esővíz segítségével a patak felé vette útját
A gépjárműből kifolyt olaj 300 méteres körzetben szennyezte az aszfaltot. Az eső sem mosta le, sőt az esővíz segítségével a patak felé vette útját

Addig is elárulom; egy krétarajz-mérgezésbe még nem halt bele senki, de Kövágószőlősön az uránbánya miatt szinte minden családban meghalt egy-egy fő rákban. Népes városok váltak lakatlanná bánya- vagy atomerőműkatasztrófák következtében (Centralia, Csernobil). Jelenleg pedig az egész világ fölé magasodik fenyegetően Fukushima katasztrófája.

Esetleg azt is újra megfontolhatná jelen kormányzatunk, miért erőlteti az uránbányászatot, az atomerőműveket, az atomtemetőt Pécs városa közelében, és miért hanyagolja el a jóval kevésbé környezetterhelő, és sokkal emberbarátibb megújuló energiahordozók fejlesztését… és miért fordítanak fölöslegesen energiát az egyébként ártalmatlan krétarajzok üldözésére.

20150428_Graffiti_Orban_latogatasara_Pecsett0087_800x600.JPG
A krétarajzok nem akadályozzák a közlekedést. Mint a fotón látható, a városi hulladékkezelő autója probléma nélkül azonnal ráparkolt a feliratra, olvasásának megnehezítése végett

Végül megnéztem más európai nemzet hozzáállását az aszfalton “elkövetett” krétarajzok kérdéséhez. Németországban Elisabeth Schmidt, ügyvéd, a Berlini Gyermekvédelmi szövetség tagja úgy nyilatkozott: szabad krétával az aszfaltra rajzolni (ha az nem magánterületen van), az nem minősül környezetszennyezésnek, mivel a krétarajzok se nem rongálják a felületet, se nem akadályozzák a közlekedést (ha már elkészültek). Nem beszélve arról, hogy a következő esőzéskor általában nyomtalanul eltűnnek. Nyilvánvalóan vannak azért közlekedésbiztonsági szempontból bizonyos szabályok, amire figyelni kell a rajzok elkészítésekor. Magánterületen pedig ki kell kérni a tulajdonos engedélyét – de ez is egyértelmű minden felnőtt számára.

Konklúzió:

Meg kell újra és újra állapítanom, hogy még mindig erősen le vagyunk maradva Európától. Nos, hajrá, pár száz év múlva majd csak behozzuk ezt a lemaradást.

 Provincia

Források:

Pécs: Botschafterin der Kultur

Mit Zsuzsanna Gerner fällt eine Männerdomäne in der Diplomatie
Mit einem echten Novum kann die Europäische Kulturhauptstadt Pécs zu Beginn des Jahres 2014 aufwarten: In Person von Prof. Dr. Zsuzsanna Gerner wurde das erste Mal in der Geschichte der deutschen Diplomatie in Ungarn eine Frau in das Amt des deutschen Honorarkonsuls berufen. Die renommierte, international hervorgetretene Germanistin, Leiterin des Faches Linguistik und stellvertretende Rektorin des Institutes für Germanistik an der Universität Pécs wurde am 29. und 30. Januar vom deutschen Botschafter in Budapest, Dr. Matei I. Hoffmann, in ihr Amt eingeführt.

„Ich möchte ein Scharnier zwischen deutschen und ungarischen Bürgern sein“,

erläuterte Frau Gerner nach dem Bezug ihres neuen Büros im Pressegespräch ihre Programmatik (vgl. Bericht PannonTV).

Gerner_Zsuzsanna_konzuli_beiktatasa_20140130_6155 preview
Konsulin Dr. Gerner in Begleitung von Judit Süle, Diplom-Dolmetscherin an der Deutschen Botschaft

 

Nach der Übergabe der von Bundespräsident Gauck ausgestellten Ernennungsurkunde am Mittwoch, der feierlichen Anbringung der Wappentafel des künftigen Konsulates am östlichsten Hauptgebäude der Universität am Donnerstagmorgen und einem gemeinsamen Essen mit offiziellen Vertretern der deutschen Minderheit wurde die neue Konsulin am Donnerstagnachmittag im Traditionsrestaurant „Bagolyvár“ („Eulenburg“) im Rahmen eines Empfangs einer größeren Öffentlichkeit vorgestellt. Die Eulenburg, am Südhang des Mecsek gelegen, bietet neben einer originellen Einrichtung im Stile einer Rittersaales mit Seitengelassen einen herrlichen Blick über den östlichen Teil der Stadt und auf das Unigebäude, in dem das Konsulat, früher unter der Hausnr. Megye u. 21  in der historischen Altstadt gelegen, nun beheimatet ist – genau das richtige Ambiente für die Veranstaltung einer Kulturwissenschaftlerin. Zsuzsanna Gerner, derzeit auch stellvertretende Dekanin der geisteswissenschaftlichen Fakultät, übernimmt von ihrem Vorgänger, dem Rechtsprofessor László Korinek, ein anspruchsvolles Erbe: Das Amt des deutschen Konsuls ist, wie Botschafter Dr. Hoffmann in seiner Einführungsrede betonte, zwar ein Ehrenamt, hat aber nicht nur repräsentativ-dekorativen Charakter. Nicht nur, dass das Komitat Baranya mit 22.000 Menschen, die sich zu ihrem Deutschtum bekennen, immer noch den größten Anteil an der deutschen Minderheit in Ungarn aufweist (offiziell leben 55000 Deutschungarn in den Komitaten Baranya, Somogy und Bács-Kiskun), es ist vielmehr so, dass Pécs ein beliebter Studienort für deutsche und deutschsprachige Studenten besonders des Faches Medizin, aber auch anderer Disziplinen ist: Germanisten, Lehramtskandidaten und andere junge wie auch ältere Geisteswissenschaftler zieht es für einen Studien- und Lehraufenthalt in die mediterrran geprägte, südlichste Großstadt des Landes. Insbesondere im Bereich des akademischem Verkehrs zwischen Deutschland und Ungarn und auch auf dem Gebiet des Städtetourismus ist es seit der Wiedervereinigung Deutschlands 1990 zu einen nachhaltigen Aufschwung und Ausbau gekommen, eine Entwicklung, die in der Herausnahme des Konsulates aus dem verträumten Altstadtwinkel, in denen das deutsche Konsulat mit denen anderer Staaten, so dem österreichischen, in einem Gebäude residierte, in eigens dafür gemietete Räume im Rektoratsgebäude Rechnung getragen wird. Das Amt des deutschen Honorarkonsuls, erläuterte Dr. Hoffmann, „ist auch ein beratendes“, hier würden nicht nur Beglaubigungen und Ersatzpässe ausgestellt und andere, typische konsularische Handlungen vorgenommen, vielmehr sei das Konsulat unter Frau Dr. Gerner mehr denn je nun eine „Anlaufstelle“ für hilfesuchende deutsche Studenten, wo ihnen fachkundiger Rat und Hilfe insbesondere bei der Erstorientierung zu Teil werde. Dies unterstreiche andererseits auch die Bedeutung Fünfkirchens, wie Pécs seit dem 18. Jahrhundert von den „Donauschwaben“ genannt wird, als Studienort und akademisches Zentrum von internationalem Ruf, und zwar insbesondere auf dem Gebiet der deutschen Sprache und Minderheitenkultur, an deren Erforschung das Institut für Germanistik in der Ifjuság utca beteiligt ist.

"Scharnier zwischen Deutschen und Ungarn": Konsulin Gerner bringt dem Publikum ihr Motto nahe
“Scharnier zwischen Deutschen und Ungarn”: Konsulin Gerner bringt dem Publikum ihr Motto nahe

Konsulin Frau Dr. Gerner ging in ihrer Antrittsrede auf die deutschen Wurzeln vieler historischer ungarischer Persönlichkeiten ein. Hier war die Wissenschaftlerin in ihrem Element; stellenweise glich die mit Spannung erwartete Rede der Professorin einem unterhaltsamen Fachvortrag. Erwähnt seien aus der langen Reihe von Beispielen, die die Rednerin in akzentfreiem Deutsch Revue passieren ließ, nur zwei: der Schriftsteller Sándor Márai, ursprünglich Großschmidt, der aus Kaschau (ungarisch: Kassa, gesprochen: Kascha), dem heutigen Košice, 2013 ebenfalls europäische Kulturhauptstadt, stammt, sowie Mihály von Munkácsy, eigentlich Michael Lieb, einer der gefragtesten Historienmaler des späten 19. Jahrhunderts („Die Landnahme“, 1891–93 für das Budapester Parlament). Mit dieser pointierten, farbenreichen Selbsteinführung hatte die Kultur-Diplomatin ihr Publikum endgültig auf ihrer Seite. Ein guter Tag für die Europäische Kulturhauptstadt, für die Baranya – schwäbisch: Branau – und die „schwäbische Türkei“ von Mecseknádasd bis Mohacs.

 

Cake Your Government! How You Can Supply Mom (Mutti Merkel) With a New Partner

How You – YES, YOU! – Can Supply Mom (Mutti Merkel) With a New Partner

We’ll try to create an automatic process to generate a government for Merry Old Germany. The given possible data are:

if

Mutti

try

Mutti-ESPEDE

else

Mutti-Grüne

Mutti-Linkspartei

Minderheitsregierung

Duldung

wechselnde Mehrheiten

Neuwahlen

In order to discard all scenarios which are obviously impossible, e. g. MuttiLinkspartei, you must FILL the space between two bars with the unswallowable partner or a disallowed case/constellation:
|Linkspartei|Duldung|
ec. Also any punctuation mark like blank space ec.

Code:

<?php $government = 'Mutti-ESPEDE Grüne Linkspartei Minderheitsregierung Duldung wechselnde Mehrheiten Neuwahlen'; echo preg_replace('#(ESPEDE|Linkspartei|Minderheitsregierung|Duldung|wechselnde Mehrheiten|Neuwahlen|
|)#','', $government); ?>

This outputs the following: Mutti-Grüne