Előzmények
Gyerekkorom óta szenvedélyes kerékpáros vagyok. Egyetemistaként Szegeden szinte csak kerékpárral suhantam át naponta a városon – kerékpárút és bármiféle védősáv nélkül balesetmentesen. Amikor visszakerültem Pécsre, pár évig a pincében porosodott a járgányom, mert Pécsett hiányzott a kerékpáros kultúra. Közben láttam azért egy-két merész embert két keréken, ami felbátorított. Előhoztam a pincéből a gépemet, és azóta sem tettem el. Kezdetben csak páran voltunk ilyen megszállottak. Ráadásul akkor még sehol sem jelöltek ki kerékpársávot, és csak egy rövid kerékpárút szakasz épült ki. Az ideges autósok között kellett egyensúlyoznunk nap, mint nap. Majd lassan elkezdett növekedni a kerekezők száma. Volt olyan hallgatóm az egyetemen, mikor még ott dolgoztam, aki egyszer elárulta, hogy nemcsak a történelemhez, de a biciklizéshez is kedvet kapott tőlem. Örültem neki. Most már csak rövidebb utakra vállalkozom, de naponta. Nyáron is, télen is, ha kevés hó esett.
Mindezt azért bocsátottam a főtéma elé, hogy bizonyítsam, igazán nem lehet engem azzal vádolni, hogy fenntartással vagyok e közlekedési formával szemben. Sőt, nagy örömmel üdvözöltem az első pécsi aszfaltozott bicikliutat, és előszeretettel használom is ezeket, ahol lehet.
Két keréken télen-nyáron, ügyintézés, vásárlás vagy csak sport. Kerékpárúton, kőkockákon, kátyúkat kerülgetve – mindig ezzel a régi kis Campinggel
Az első negatív élményemet mostanában szereztem a kerékpározás terén, mikor a koronavírus idején többet sétáltunk a kopónkkal az erdőben, mint korábban. A friss tapasztalat hatására kérdőjeleződött meg bennem először a bicikli=környezetbarát evidencia. Ugyanis a kis elhagyatott erdei ösvényen, ahol éppen bandukoltunk, elég bizarr látványt nyújtott egy hirtelen megjelenő sportbiciklis.
Megállítottuk, és megkérdeztük a fiatalembert, hogy miért itt teker, miközben az ösvénnyel párhuzamosan, mintegy 20 méterre fut egy aszfaltos kerékpárút és tőlünk délebbre, egy ugrásra két másik szélesebb földút. A válasz az volt, hogy ő bárhol kerékpározhat a jogszabályok szerint. Hiába próbáltam meggyőzni, ha bárhol kerékpározhat, akkor talán józan belátásra hagyatkozva, ne a legkeskenyebb ösvényen, a gyalogosokat félreugratva, a védett növényfajokat letaposva suhanjon tovább. Az őt követő, ugyancsak a legszűkebb erdei ösvényen egyensúlyozó kerékpárosokra már csak lemondóan legyintettünk. Inkább mi csökkentettük az erdei séták számát, legalább is itt. Én amúgy soha nem kerékpároztam a Mecseken.
Viszont ezután megnéztük közelebbről az Orfűig vezető erdei aszfaltos kerékpárutat, és elkezdtem töprengeni, majd kutatásokat is végeztem, vajon mennyire környezetbarát egy-egy ilyen út.
Főtéma. Mi az a kerékpárút? Milyen is a jó kerékpárút?
A kerékpáros is szereti a sima, rövid utat, ahol a legbiztonságosabban, leggyorsabban jut el a célpontjáig. Emiatt a kerékpárútnak lehetőleg minél egyenesebbnek kellene lennie, kopás-és fagyállónak, sima felületűnek és biztonságosnak. Fontos továbbá a jó vízelvezetés. Az ilyen hullámos, kátyús út nem ment át a műszaki vizsgán, ahogy Bencsik János, Országgyűlési képviselő posztjában olvasható.
Egy kerékpárút majdnem ugyanolyan komoly szerkezeti felépítést igényel, mint a közút. A kerékpárutak létesítése során emiatt szabványokhoz, azaz törvényi előírásokhoz kell igazodni. Nézzük meg egy konkrét példán, milyenek ezek az előírások. Egy közös gyalog- és kerékpárút pályaszerkezete.
A rétegek rövid magyarázata:
• 3 cm AC-8 aszfalt kopóréteg: AC-8 aszfalt egy forró hengerelt aszfalt típus, amelyet kézi bedolgozással terítenek el, majd gépi tömörítéssel rögzítenek.
• 3 cm AC-11 kötőréteg (11 szemnagyságú aszfaltkeverék),
• 20 cm M22 mechanikai stabilizáció: M22 egy folytonos eloszlású zúzott osztályozott dolomit, amely a legkisebb mérettől (0 mm) a legnagyobb névleges méretig (22 mm),
• 15 cm fagyálló homokos kavics ágyazat.
A kerékpárút szélessége, ami természetszerűen kétsávosnak tekinthető, attól függ, hogy önálló kerékpárútról vagy vegyes, azaz kerékpár- és gyalogútról van-e szó:
• „A tervezett burkolat szélessége az önálló kerékpárút esetében 2,00 m,
• a gyalog- és kerékpárút esetén 2,75 m, • kiemelt szegély mentén 3,50 m (0,75 m biztonsági sávval együtt),
• a burkolatszéleket kerti szegély zárja, hozzá 0,50 m széles padka kapcsolódik”.[1]
A kerékpárút hatása a környezetére
A kerékpárút nyomvonalának kitűzése nagy körültekintést, sok kompromisszumot kíván. A tervező nem tud kikerülni minden fát, bokrot. Fontos az is, hogy minél kevesebb zavaró anyagot fújjon a létesítményre a szél, mosson rá az eső, mert a lehullott falevelek, növényi részek, sár, homok balesetveszélyesek lehetnek. Ezért ajánlatos az építkezés legoptimálisabb helyének kiválasztása. De még ez esetben is számolni kell útban lévő növényzettel, védett területekkel. Az akadályt jelentő és túl közeli bokrok-fák ugyanis kiirtásra szoktak kerülni az építkezés során. Bár ezeket többé-kevésbé pótolják az önkormányzatok előírásai szerint – általában másik helyszínen – mégis könnyen belátható, amennyiben 10-20 éves egészséges fák esnek áldozatul, akkor ugyanennyit kell várni, mire ugyanazt a sokrétű ökológiai feladatot el tudják látni az újonnan ültetett csemeték – feltéve, ha megmaradnak.
„Örülünk minden fejlesztésnek, ami segíti a kerékpáros közlekedést, azonban az új kerékpáros útvonal kialakítása olyan beavatkozásokat is igényel, ami negatív hatással lesz az adott terület klimatikus viszonyaira. A fejlesztés áldozata lesz 13 db fa és nőni fog a burkolt felületek aránya is. A beruházók szerint a fák pótlására a helyszínen nincs lehetőség a sűrű beépítés és a közművek miatt, ezért a Béke Parkot jelölték ki a növények pótlására.”[2]
„A tervezett létesítmény több helyen érint meglévő fákat, sövényt. Az útpálya és árkok építése miatt kivágandó fákra fakivágási engedélyt kell kérni, a pótlást az Önkormányzat által meghatározott fajtájú és méretű facsemetékkel a szintén Önkormányzat által kijelölt területen kell teljesíteni. Az építés során igénybe vett zöldfelületeken a burkolatépítés befejezése után a tereprendezést el kell végezni, humuszterítés után a területet fűmaggal be kell vetni.” [3]
Ugyancsak biztonsági szempontból kell akadályozni rézsűk, partfalak erodálását, ha ilyen területeken vezetik át az utat.
Ha csak egy kilométernyi kerékpáros aszfaltutat építünk meg; 3 méter szélességgel számolva: 3000 m2-t veszünk el a természettől, burkolunk be kővel és aszfalttal, ekkora helyen irtjuk ki a növényzetet. Növeli a költségeket és a környezeti kárt is az út biztonsági korláttal[4]– helyenként fölöslegesen – történő kiépítése.
Az eddigiekből egyértelmű, hogy egy ilyen szilárd kő-aszfaltépítmény nem éppen környezetbarát, és ezzel el is jutunk a fő kérdéshez.
Vízfolyás vagy kerékpárút?
Igen. Nem „és”, hanem „vagy”. Kritikus ugyan is, ha a kerékpárutat folyón, patakon kell átvezetni. De a legkritikusabb, ha azt a vízfolyással párhuzamosan kívánják kiépíteni.
„Amennyiben párhuzamosan haladnának legjobb, ha a szürke infrastruktúra nem vesz el semmit, az amúgy is vészesen csökkenő zöld területekből.
– A legrosszabb a patakmeder közelében azzal párhuzamosan kanyargó burkolt út. Azzal, hogy a patak dinamikáját beszorítom, ökológiailag megfelelő növényzetét súlyosan károsítom, az ökológiai rendszer önfenntartását csorbítom, ami jelentős jövőbeli fenntartási munkákkal, anyagi beruházási igénnyel fog járni.”[5]
Hasonlítsuk össze az alábbi táblázat segítségével a vízfolyások és a kerékpárutak jellemzőit megadott szempontok alapján
|
Természetes/természetközeli vízfolyás
|
Kerékpárút |
Mozgása, haladási formája akkor jó, ha… |
Kanyargós (meanderező), változó
|
Stabil, állandó, minél egyenesebb. |
Viszonyulása a növényzethez, állatvilághoz |
Vízre hajló, árnyékoló fák-cserjék. Vizes élőhely |
Egyenes vonalvezetés végett, balesetveszély miatt a közeli fák, cserjék irtandók. Vízi állatvilág számára akadály és veszélyes.
|
Viszonyulása az (eső)vízhez |
Vízmegtartás
|
Vízelvezetés |
Viszonyulásuk egymáshoz |
A kerékpárút akadályozza a vízfolyás revitalizációját |
A természetes vízfolyás helyenként instabil partja alámoshatja a kerékpárutat, életveszély lehet a kerékpározók számára.
|
A táblázat tanulságai
-
- Növényzet veszélyeztetve, fakivágás.
„Az Önkormányzat a 2023 06 29-i ülés egyik előterjesztése szerint, a Szilas patak mentén több száz fa kivágását tervezi, egy 1.2 milliárd forintból épülő bicikliút burkolata miatt! A favágást természetvédelmi, E-TT besorolású erdőben szeretnék véghezvinni. Ezen kívül a természetvédelmi törvénybe és Uniós rendeletbe is ütközően, beépítenék a patak természetes medrét is egy szakaszon!”[6]
- Növényzet veszélyeztetve, fakivágás.
-
- Vízhez kötődő élőlények veszélyben.
„A patakok ökológiai és nem közlekedési folyosók” (Patakrevitalizáció)
„Ország szerte hetek óta vonulnak a frissen kelt mocsári teknősök. A közút mellett a kerékpárutakon is tömegesen gázolják el őket, miközben a fészkekből kikelve keresik az új otthonukat.” (András Weiperth) MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály (MME KHVSZ)[7]
- Vízhez kötődő élőlények veszélyben.
-
- Revitalizáció akadályozva
„Nem beszélve arról a közvetett kárról, hogy például egy fenntartósávban létesített kerékpárúttal (és közművekkel) a patak legegyszerűbb revitalizációs lehetőségei elől veszik el a maradék oldalirány játékteret és a valódi revitalizációtól vonják el a szellemi és anyagi forrásokat.„[8]
„Egy kerékpárút már igen jelentős beruházás, ezért érdemes koncepció szintjén összehangolni a terveket, egy töltésen futó burkolt út például gátolhat egy jövőbeni töltés eltávolítással megvalósuló patak helyreállítást is.”[9]
- Revitalizáció akadályozva
Összegezve: A természetes vagy természet közeli vízfolyás és a kerékpárút általában ellentétes igényűek, akadályozzák, sőt legtöbbször kizárják egymást. Amennyiben közel kiegyenesített, burkolt patakról, gyakorlatilag szennyvízcsatornáról van szó, ideig-óráig megférnek egymással. De csak rövidtávú és látszólagos ez az egyetértés, amíg föl nem merül a vízfolyás revitalizációjának a kérdése.
Konklúzió
Bár a kerékpározás bizonyos fenntartásokkal (lásd az Előzményeknél) környezetbarátnak tartott tevékenység, a kerékpárút egyáltalán nem tekinthető annak, sőt kifejezetten megterhelő lehet a környezetére. Különösen a vízfolyások, tavak mellé tervezett utak.
Miként ezt tömören megfogalmazza Kudla Gábor a Szilas-tó védők csoportjának Névjegyében.
” A csoport célja, a Szilas patak leburkolásának megakadályozása. Amire az Önkormányzat terveket készít, kerékpárút építés céljából. Az építkezés érinti a védett erdőt is. A helyi civilek tiltakoznak a beépítés ellen, pontokba szedve a védett területen várható károkat! A 6.5 km-es kerékpárút 1.5-2 hektár gyepes és erdős zöldfelület burkolását jelenti. Ez pedig jelentős hősziget hatás! Még egy gyep is maximum 30 fokra melegszik, miközben a beton 60 fokos is lehet kánikulában. Ami hozzájárul a felmelegedéshez, miközben hűtenünk kéne a földet!
Az érveiket alátámasztják a XVI. kerületi, már megépült szakaszon tapasztaltak! Fairtás, a terület megnövekedett használata miatt a megnőtt szemetelés, a fajok súlyos visszaszorulása. Ezen kívül az építkezés sérti az Uniós pénzek elköltésénél a jelentős károkozás tilalmának elvét, a Vízkeret irányelvet és az 1996-os Természetvédelmi törvényt! További probléma, hogy a körzet a MET mérései alapján, Budapest egyik legszennyezettebb levegőjű területe, a 4 sávos Szentmihályi út, az M3-as, az M0-ás és a Szemétégető gyűrűjében. Ezen a területen akarnak 5-10000 m2 területet leburkolni! Ez 3 háztömbnyi zöldfelület elvesztése lenne a körzetnek! „[10]
Megint csak eljutunk az emberi lábnyom problémájához. Az ember bármit tesz, akármilyen környezetbarátnak tekinti magát, mindenhol otthagyja a lábnyomát. Ezért csupán az a kérdés lehet elfogadható; mekkora ez a lábnyom. Ha nő a biciklizők száma, az hasznos az embernek is és a környező világnak is, viszont a nem éppen környezetbarát kerékpárutak számának növelésénél, azok útvonalának kijelölésénél két elvet kellene szem előtt tartani: mértékletesség és megfontoltság. Vagyis át kell gondolni, mennyi kerékpárutat tervezünk, vigyázni kell, nehogy a bőség csapdájába essünk. Vajon szükség van arra a bizonyos kerékpárútra, amit frissen tervbe vettünk?[11] Vagy csak az uniós források minél „ügyesebb” elköltése a cél kerékpárút címén?
Nagyon meg kell továbbá azt is fontolni, hová építtetjük azokat. Bizonyos helyszíneket pedig eleve tabunak kellene tekintenünk. Ha valóban zöld környezetvédők (is) vagyunk, akkor a vízfolyások mellé alapból nem terveztetünk „patak gyilkos kerékpárutat”[12]. Vagy legalább módosítunk a terven, akár kerülőket beiktatva, ha a legrövidebbnek tartott út egy része a patak mentén, esetleg védett területen futna.[13]
[1] http://kozbeszerzes.nyiregyhaza.hu/download/2018/8/1.%C3%9At%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s/N%C3%ADregyh%C3%A1za_ker%C3%A9kp%C3%A1r_M%C5%B1szaki%20le%C3%ADr%C3%A1s.pdf
[2] Zöld Fiatalok (ZÖFI) https://www.facebook.com/zoldfiatalok/posts/pfbid0QCupUzUW7rktr1wVr69DeeFxW6EiNpH75Ujx9RUwnCkkjqgB1LxPeKPXVBmhehsdl
[3] http://kozbeszerzes.nyiregyhaza.hu/download/2018/8/1.%C3%9At%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s/N%C3%ADregyh%C3%A1za_ker%C3%A9kp%C3%A1r_M%C5%B1szaki%20le%C3%ADr%C3%A1s.pdf
[4] Hajlított kerékpáros csőkorlátok. https://www.utkorlatok.hu/kerakparos-hajlitott-csokorlatok
[5] Patakrevitalizáció https://www.facebook.com/patakrevitalizacio/posts/116873167553812
[6] Patakrevitalizáció https://www.facebook.com/patakrevitalizacio/posts/pfbid06iEsQmbLoLnkk9XcBjJoHBQNFuGtMDDDmfHAYKBmVfkmkVaWhdUB5tf2rrTPW7Ngl
[7] https://www.facebook.com/groups/152238581474810?multi_permalinks=6499533760078562&hoisted_section_header_type=recently_seen
[8] Dukay Igor https://www.renatur.hu/blog/167-revitalizacio-versus-revitalizacio-3-a-rekreacios-revitalizacio
[9] Patakrevitalizáció https://www.facebook.com/patakrevitalizacio/posts/116873167553812
[10] https://www.facebook.com/groups/156685543852218/about
[11] „A kormány kiemelten támogatja a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését, a cél, hogy 2030-ra a kerékpárutak hossza Magyarországon érje el a 15 ezer kilométert – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Biri-Balkány közti kerékpárút átadó ünnepségén szerdán.” https://bringazas.hu/hirek/itthon/szijjarto-magyarorszagon-a-kerekparutak-hossza-2030-ra-eleri-a-15-ezer-kilometert/
[12] Patakrevitalizáció https://www.facebook.com/patakrevitalizacio/posts/pfbid06iEsQmbLoLnkk9XcBjJoHBQNFuGtMDDDmfHAYKBmVfkmkVaWhdUB5tf2rrTPW7Ngl
[13] „Teljesen ésszerűnek tartjuk, hogy a kerékpárút egy lejtős szakaszt is tartalmazzon, és egy rövid szakaszon 200-300 méterrel távolodjon el a folyótól.” https://wunsiedel.bund-naturschutz.de/aktuelles/artikel/eger-radweg-bn-fordert-umplanung-bei-neuhaus