dr. Kóbor József csütörtöki [Pécs, 2012. október 18.] napirend előtti felszólalása Urán-ügyben
„Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Képviselőtársaim !
Miközben a világ két vezető ipari hatalma, Németország és Japán, deklarálta a nukleáris energetikából való kiszállást, Magyarország beleerősít. A paksi bővítés tendere kiírás előtt van. Pécs és Baranya érintettsége többszörös. Itt kezelni kell a a korábbi uránbányászat 40 éves veszélyes örökségét, miközben távoli befektetők a már rekultivált területen újból uránt bányásznának.
Ráadásul ismét reflektorfénybe került a bodai aleurolitba tervezett végleges kiégett fűtőelemtároló megépítése is. Az utóbbi két projektet támogató propaganda a depressziós baranyai térség gazdasági felemelkedését ígéri. Az LMP – mint zöld – ökopárt – képviselői kiemelt fontosságot tulajdonítanak ezen ügyeknek. A rekultiváció 2008-ban lezárult, de a vízbázisvédelem, vízkezelés stb legalább 2030-ig tart, miközben a korábbi aknák feltelése miatt épp az elkövetkező években nőnek a feladatok. Ilyen körülmények között vált bizonytalanná a Mecsek-Öko vállalat finanszírozása ezév elején, az LMP határozottan fellépett ezügyben mint a pécsi közgyűlésben, mint országosan. Álláspontunk szerint a polgárok egészséges környezethez való joga alapján a kármentést folytatni kell, az állami finanszírozás fenntartása nem lehet alkuk kérdése. Wildhorse: az uránbányászat újraindítása Az ausztrál befektető cégről máig kevés konkrétumot tudni, referenciái megfoghatatlanok, részvényei bóvlik. Ezév februárjában együttműködési megállapodást kötött két állami céggel, a Mecsekérc-cel ás a már említett Mecsek-Öko-val. Ezzel a magyar állam, illetve kormány is bekapcsolódott a projektbe, és elég nyilvánvalóan kormányzati akarattól is függ a jövő illetve a tőkebevonás. A 2012. évi VI. 26-i kormányhatározat ugyanis kimondja, hogy a mecseki uránbányászat újraindításának gazdaságossági, egészségügyi, társadalmi, valamint – a környezetvédelmi szervek bevonásával – környezetvédelmi és természetvédelmi szempontú megvalósíthatóságát, a kitermeléshez szükséges feltételeket, továbbá az uránérc egyéb értékes nyersanyag-tartalmát vizsgáló tanulmány elkészítése szükséges. A kormány további döntéseit e tanulmány eredményei alapján hozza meg. Ismereteink szerint a tanulmányt a Wildhorse, ill. a beruházásban érintett tényezők készítik. A folyamat a pécsi és baranyai emberek feje felett zajlik, miközben az önkormányzat vezetői, illetve kormánypárti parlamenti képviselői is „információhiányt” emlegetnek. Eközben a Wildhorse gondosan megkomponált kampányba kezdett, információkat „csepegtetve”. Amit tudni lehet: ez az uránbánya nem AZ a régi uránbánya lenne, amire sokan esetleg nosztalgiával gondolnak. Az új bánya a régitől nyugatabbra, Pécs lakott területe alá fúrva működne, üzemi területei részben már állami pénzen rekultivált területen lennének. 500 új munkahelyet ígérne (miközben a régi bányában egyidőben több mint tízszer ennyien dolgoztak). Összehasonlításul: Pécsett 2010-ben a Fidesz 5000 új munkahelyet ígért, ehhez képest kb. 4000 munkahely szűnt meg a legutóbbi években. A bánya 400 millió forint iparűzési adót fizetne évente, de még az sem biztos, hogy Pécsnek. A negatív külső (externális) hatásokról nem beszélnek, Ezév október 15.-ig kellett volna elkészülnie egy jelenleg „titkos” tanulmánynak, amely alapján a kormány döntene. Hangsúlyozzuk azt a problémát, hogy a tanulmány a kormány megrendelésére készül, a beruházásban érdekeltek közreműködésével, vagyis kormányzati tényezőktől függ az is, mikor és hogyan kerül nyilvánosságra. Az LMP, de természetesen minden pécsi polgár joggal követelheti a tanulmány nyilvánosságra hozását, de erre természetesen bármikor az a válasz adható, hogy még nincsen készen, vagy a kormány még nem foglalkozott vele, nincs mit követelni. Ez gyakorlatilag defenzív, követő helyzetbe szorít bennünket. Álláspontunk szerint városunknak, az önkormányzatnak alapvető joga és kötelesssége lenne, hogy saját jogán, a saját polgárai iránt érzett felelősséggel, a saját kétségkívül meglévő szellemi potenciálját felhasználva, a város és polgárai szempontjait (és nem a befektetőét) figyelembe véve elemezze a tervezett beruházás hosszútávú hatásait. beleértve a negatív hatások elemzését. Például – veszélyezteti a város vízbázisát, tovább csökkenti az ingatlanárakat (a város egy része gyakorlatilag „bányatelek” lesz), teljesen ellentétes a város közgyűlési döntésekben is megfogalmazott fejlesztési koncepcióival (igényes feldolgozóipar, ökováros-ökorégió program, „egészségipar”, környezetvédelmi terv, turizmus, kultúra, stb..) -minimális számú munkahelyet teremt, amely nem old meg semmit, viszont sokkal több munkahely veszhet el. Az esetleges adóbevételek is minimálisak. A romániai és egyéb példák is mutatják, hogy a távoli bányászati befektető cégek tevékenysége súlyos gazdasági és környezeti kockázatokkal jár, a környezeti és közegészségügyi károk felszámolása pedig végső esetben mindig a közre (államra) terhelődik. Az LMP ezért javasolta, hogy Pécs mjv közgyűlése hozzon létre egy független helyi szakértőkből álló bizottságot, amely a város hosszútávú érdekei és fejlesztési koncepciói szempontjából vizsgálja a beruházást. Sajnálatos módon sem a TEB, sem a VÁKOBI nem támogatta ezt (bár a civilek érveit a VÁKOBI meghallgatta). Mintegy négy hónapja a közgyűlés Nagy Csaba alpolgármester urat bízta meg az uránkérdéssel kapcsolatos információcsere kezelésével és tárgyalásokkal. de mindezideig alpolgármester úr nem nyilatkozott kéréseink ellenére, mit végzett ezügyben. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egyszerűen „politikai támadásnak” nevezik az LMP felvetéseit.”
