LMP: Gőzerővel folytatódik a város közelében az „atomtemető”-projekt

The bright future of PécsMa értesültünk az LMP közleményéről:

„A FIDESZ elárulja Pécset!

A várost a csőd szélére juttató, és pártpolitikai irányítás alá helyező FIDESZ újabb ügyekben árulja el Pécset. 8.5 év rombolás után már a jövőnket árusítják ki, amikor kiszolgáltatják Pécset az elfogadhatatlan urán-projekteknek, és nem engedik, hogy a város döntsön a saját jövőjéről. Gőzerővel folytatódik a város közelében az “atomtemető”-projekt, októberben pedig elindult az uránbányászati tevékenység környezeti hatásvizsgálati eljárása. A városvezetés pedig semmit nem tesz Pécs érdekeinek érvényesítéséért.

Csizi Péter fideszes országgyűlési képviselő a városi közgyűlés felhatalmazása nélkül tárgyal a paksi bővítésért felelős miniszterrel azt célozva, hogy Pécs “érdekelt” legyen a projektben. Azt, hogy pontosan mit akar elérni, még Páva Zsolt polgármester sem tudja – konkrét választ ugyanis nem tudott adni Keresztes László Lóránt képviselő erre vonatkozó kérdéseire. Érdemi tájékoztatás nincs, eközben folytatódik az atomtemető-projekt, és új lendületet vett az uránbányászat újraindítását célzó tevékenység.

Pécs gazdaságát új alapokra kell helyezni, a város elfogadott stratégiai dokumentumai szerint, az adottságok, lehetőségek jó kihasználásával. Ezekkel a célokkal minden szempontból ellentétes lenne az, hogy Pécs közelében nagy aktivitású nukleáris-hulladéktárolót építsenek, mind pedig az, hogy a város területét érintően ismét uránbányászatot készítsenek elő. E tevékenységek a környezeti kockázatokon túl, pusztán gazdasági szempontból is súlyos csapást jelentenének Pécsnek.

Az LMP a Közgyűlés októberi ülésén ismét benyújtja javaslatait, a város érdekeinek érvényesítése érdekében. Amennyiben a fideszes többség e javaslatokat újra lesöpri az asztalról, helyi népszavazást fogunk kiharcolni, együttműködésben a város civil szervezeteivel.

Október 24-én pedig újabb lakossági fórumot rendezünk e rendkívül fontos kérdések megvitatására.

Dr. Keresztes László Lóránt,
pécsi önkormányzati képviselő, LMP

Dr. Kóbor József,
megyei elnök, szakszóvivő, LMP”

Jégpálya a hegytetőn, tankok a Tüskésréten? Beszélgetés a városfejlesztés két „irracionális ötletéről”

Jegpalya_Tankok_fb_rendezveny.jpg

A Fidesz/KDNP városvezetése részéről tervezett két nagyberuházás összesen kb. 1,120 mrd. Ft.-ba kerül. Az egyik terv miatt kivágnak több hektár erdőt a pécsi tv-torony körul; a hadiipari parknak kiszemelt terület Tüskésréten, ahol azelőtt a hőerőmű volt, pedig erősen szennyezett – mondta Keresztes László Lóránt képviselő (LMP) hétfőn este a Corso Hotelben egy nyilvános beszélgetésen a városfejlesztési tervekről.

„Nem kell hosszan taglalni azt, hogy milyen jelentősége lesz a város jövőjére nézve a jelenlegi fejlesztési ciklusnak. » Read more

Miért fontos, hogy a magyar parlament ne ratifikálja a CETÁT?

Nyilvános képviselői párbeszéd a CETA-megallápodásról az EU és Kanada között, 2016. nov. 15. a Civil Közösségek Házában, Pécs

Előadók:
Dr. Vicze Csilla (ÖPE)
Dr. Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)
Kővári János (ÖPE)

Vicze Csilla nyitóbeszédéből:

„A pénzügyi háttérhatalom világuralmi törekvése a teljes gazdasági erőfölény 20161115_ceta_0127klmegszerzése. Ennek a jogi eszköze a CETA, a TTIP és TISA. /Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (Transatlantic Trade and Investment Partnership /TTIP), a Kanada és Európa között megkötendő CETA (Átfogó Kereskedelmi és Gazdasági Megállapodás/Comprehensive Economic Trade Agreement) és TISA (Szolgáltatások Szabadkereskedelmi Egyezménye/Trade in Services Agreement). A nemzetek felett álló globális tőke ezen Európára ráerőltetett egyezményekkel biztosítja a teljes gazdasági erőfölényét. A CETA meghatározóan rányomja majd bélyegét az EU kereskedelmi politikájának további sorsára. A kanadai óriás cégek mellett a Kanadában megtelepedett amerikai vállalatok is nyugodtan bejöhetnek a CETA keretében Európába.

2016. október 30-án vasárnap ugyan aláírták a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodást (CETA) Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Robert Fico, az unió soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfője és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Brüsszelben, de az ügy távolról sem zárult le.

A megállapodás hatályba lépéshez még szükség van az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállami ratifikációra. Most a 28 tagállam és a tartományok parlamentjei kerülnek döntő helyzetbe: megszavazzák az országgyűlési képviselők egy olyan egyezmény ratifikálását, avagy egy újfajta, demokratikus Európa megteremtését, az „európai démosz” születését segítik.

Az egyezmény tartalma, veszélyei

Kártékony jogharmonizáció: a liberalizált, egységes szabályozórendszer kötelezővé tétele ugyanis gyengíti az európai környezeti- és élelmiszer-biztonsági normákat, korlátozza a hazai tőkét. (pld.: ellenőrizetlen lesz a génkezelt élelmiszerek behozatala, a ma még Európában irányadó elővigyázatosság elvét semmibe veszik, eddig Európában betiltott gyomirtókkal, műtrágyával termesztett növényekből előállított élelmiszerek szabadon kerülhetnek asztalunkra.

A befektető védelmi záradék lehetővé teszi a multinacionális cégek számára, hogy a nemzeti bíróságokat kihagyva kártérítést követeljenek s az elmaradt haszon miatt bepereljenek egyes kormányokat, amikor azok törvényeket hoznak az emberek egészsége vagy a környezet védelme érdekében.

Kártérítés kötelezettség:milliárdos fizetési kötelezettséget róhatnak kártérítés jogcímén a nemzetállamokra, ha egy állam a beruházók profitérdekeit sértő szabályozást hoz. (pld: az Alaptörvényben biztosított GMO mentesség miatt perelhető lesz a Magyar Állam. Romániával szemben több százmillió dolláros követelése van egy magáncégnek, mert erős civil nyomás hatására betiltotta a Tiszát ciánnal szennyező verespataki aranybányát.

A befektetési bíróságok rendszere antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz, anem jogász szakemberekből álló magánbíróságok valójában kívül esnek a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereken, megakadályozzák a szuverén törvénykezést, a nemzetek feletti magánbíróságok figyelmen kívül hagynák a nemzeti bíróságok döntéseit, párhuzamos jogrendszer ellentétes az uniós joggal. Jogi szakértők szerint a befektetési bírósági rendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

A német bírói szövetség által közzé tett nagy jelentőségű állásfoglalás megerősíti a civil szervezetek által már korábban kiállított véleményt: az Európai Bizottság által erőltetett befektetési bírósági rendszer alapjaiban hibás, antidemokratikus és elfogadhatatlan. A DRB szerint nincs jogi alapja egy ilyen befektetési bírósági rendszer létrehozásának, és szükség sincs rá.
A német bírói szövetség szerint egy ilyen, a befektetők számára létrehozandó különleges bíróság rossz irány. A szervezet szerint az EU-nak nincs is jogköre egy ilyesféle befektetési bíróság létrehozására.

Belgium 2016. október 27-én elfogadott nyilatkozatában kijelentette, hogy regionális kormányzataik közül négy nem fogja ratifikálni a kereskedelmi egyezményt, ha a tervezett befektetési bírósági rendszert meg nem változtatják. Ezen felül Belgium az Európai Bírósághoz fordul, annak tisztázása érdekében, hogy a CETA-ba tervezett befektetési bírósági rendszer összeegyeztethető-e az európai joggal. Ezen feltételek teljesítésével fogadta csak el Vallónia a CETA aláírását.

Az egyezmény aláírásának várható káros hatásai:

Az egyezmény minden magyar, így a pécsi vállalkozók, különösen a 20161115_ceta_0169_1500x1040mezőgazdasági termelők gazdasági lehetőségeit döntő módon befolyásolja, sérti érdekeiket, hiszen speciális előjogokat biztosít a multinacionális befektetők számára. Így az egyezmény megtiltaná a nemzetállamok számára, hogy a kormányok, az önkormányzatok olyan jogszabályokat alkossanak saját vállalkozásaik, mezőgazdasági termelőik érdekében, amelyek a befektető magáncégek profitérdekeivel ellentétesek.(pld: a bérszint megemelésére a kormányoknak nem marad jogi lehetősége, hiszen a befektetőknek többletköltsége keletkezne. Egyiptomot emiatt pereli egy beruházó óriásvállalat.)

Összességében munkanélküliséghez, egyenlőtlenséghez, a jólét csökkenéséhez vezeta CETA: Az amerikai Tufts Egyetem munkatársai elkészítették az első független tanulmányt az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény várható gazdasági hatásairól

– 316-1331 euróval csökkennének a munkabérek
– csökkenni fognak a kormányzati bevételek
– 0,49%-kal csökkenne a GDP az EU-ban.

Összességében tehát a CETA nemcsak gazdasági recesszióhoz fog vezetni, de növeli a munkanélküliséget, a társadalmi egyenlőtlenségeket, negatív hatással lesz a társadalmi kohézióra egy már egyébként is bonyolult és törékeny politikai helyzetben írják a fenti tanulmányukban az amerikai egyetem munkatársai.

A CETA nemzeti szuverenitásunkat is veszélyezteti.Ezen ügy komoly kihívás a helyi és az európai demokrácia számára. Itt és most Pécsett ugyanúgy tehetünk a CETA ellen, mint a közel 2100 európai, belga, francia, angol önkormányzat, amelyek elfogadták a csatolt Barceloniai NyilatkozatotPDF, amelyben

nyomatékosan felhívják az önkormányzatok az Európai Parlamentet, az Európa Tanácsot és a nemzeti kormányokat, hogy ne ratifikálják a CETA-t”.

Óriási jelentősége lenne, ha Magyarországon először Pécs csatlakozna az aláírókhoz s elindulna egy folyamat, amelyik Európában már zajlik a multinacionális cégek teljes hatalom-átvételével szemben.

FIDESZEN és a Kormányon belül is komoly viták voltak a CETA aláírásáról, nem elképzelhetetlen, hogy ebben a fázisban a magyar Országgyűlésben elbukik majd az egyezmény, bár úgy néz ki, a Kormány tényleg azt szeretné, hogy a parlament döntsön a CETA esetleges aláírásáról.

Pedig az Iránytű Intézet által megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) inkább veszélyesnek ítéli, ha piaci érdekek mentén lemondunk az élelmiszer-ipari felügyeletről, míg a megkérdezettek alig több mint egyötöde (22 százalék) vélekedik úgy, hogy a CETA megkötése nyomán a piaci lehetőségek bővülése és az élelmiszer-biztonság szempontrendszere harmonizálható. A kérdést megítélni nem tudók aránya relatíve magas, 9 százalék volt. A nép akaratával szemben nem lehet demokráciában dönteni vagy nem beszélhetünk demokráciáról.

Aztán Dr. Keresztes László Lóránt vette át a szót.  20161115_ceta_0134kl Felhívta a figyelmet arra, hogy több úgynevezett “szabadkereskedelmi” egyezmény előkészítése folyik párhuzamosan, melyek közül a CETA az, amelynek az aláírása már megtörtént, és ratifikációra vár. Megemlítette, hogy az Egyesült Államok, és az Unió közötti egyezmény, a TTIP tárgyalásának folyamata megrekedni látszik, de előkészítés alatt áll a TiSA-egyezmény, amely a szolgáltatások kereskedelméről szól. Ennek a folyamatában több mint húsz partner vesz részt, közöttük az Európai Unió, és az Egyesült államok is. Elmondta, hogy ezekben az egyezményekben közös, hogy az úgynevezett “nem vám-jellegű” korlátok lebontását szolgálnák. Álszent módon “jogharmonizációt” említenek, amely a valóságban azokat a szabályozásokat gyengítené, amelyek jellemzően az egészség, a szociális jogok, az élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem, stb. érdekében születtek. Tehát e szabályozások közül általában azokat vennék figyelembe, amelyek a legkevésbé szigorúak, tehát e folyamat ellentétes az érdekeinkkel. Konkrét példaként említette, hogy ez által elveszítenénk az “elővigyázatosság elvének” érvényesítését, amely alapvető a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság tekintetében.

Beszélt arról, hogy a tárgyalási folyamat nem volt átlátható (és most sem az), és abban alig kaptak szerepet civil szervezetek, szemben a nagyvállalatok lobbistáival. Az unió szintjén a politikusok sem láthatták e folyamatot; ezt azokkal a konkrét példákkal illusztrálta, amelyeket az Európai Régiók Bizottságának tagjaként személyesen is megtapasztalt. Kiemelte, hogy ez az álszent, és antidemokratikus eljárás, amely komoly tiltakozásokat váltott ki Unió-szerte, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy csökkent a polgárok bizalma az Unióban.

Beszélt még arról az elfogadhatatlan “befektető-védelmi” eljárásról, amely lehetőséget adna az egyezmények kapcsán a multinacionális nagyvállalatoknak, hogy nemzetközi “választott-bíróságok” elé citálják a nemzetállamokat, abban az esetben, ha úgy vélik, sérültek profit-érdekeik. Ez ugyanakkor sértené a nemzeti szuverenitást, hiszen a polgároknak csökkenne az a lehetősége, hogy az általuk választott képviselők határozzák meg azokat a szabályokat, amelyek az életükre kihatnak. Ez a rendszer különösen veszélyes lenne azért, mert jellemzően ezen egyezmények szövegezése nem kellően pontos, és így számtalan alkalom adódna a jogvitákra, amelyek nem nemzeti bírságok előtt folynának. Ezt alátámasztotta konkrét adatokkal, amelyek a NAFTA-egyezmény kapcsán Kanada kormányát érő jogvitákra, és a nagyvállalatok felé, az állam által kifizetett kártérítések összegére utaltak.

Utoljára Kővári János képviselő Keresztes Lóránthoz fordulva emelkedett 20161115_ceta_0167klszólásra. Annak örül különösen, hogy ebben a fontos kérdésben egyetértenek, mint egyébként más szakmai kérdésben is. Reméli, hogy közösen fellépnek a legközelebb pécsi közgyűlésen.
Végül lehetőségük volt a megjelenteknek, hogy kérdést tegyenek föl az előadóknak.

A nem létező közép: Schiffer lemondása és az LMP-dilemma

AS kommentárja

2016. május utolsó napjának híre, hogy Schiffer András lemond tisztségeiről és visszavonul a politikától.

12038012_Schiffer_Andras_20150915.jpg

Schiffer András 2015. Forrás: fb

A várható reakciók már érkeznek: Tóta W. Árpád örül[1], Tamás Gáspár Miklós tisztelettel meglengeti a kalapját[2]: leginkább a két szélsőség jelenik meg a reakciókban.  Aligha számíthatunk most másra, mint hogy mindenki megerősíti saját magát a kedvenc hiedelmeiben. Schiffer a „szellemi erőtér” hiánya miatt mondott le. Ám a probléma az LMP, sőt a magyar közélet teljes problémaköréhez vezet.

Okok

AZ LMP-nek nem sikerült feloldani azt a dilemmát amit a magyar politika hanyatlása hozott létre. Középre akart kerülni ott, ahol nincs már közép. Ráadásul olvastam már olyan politikai véleményt (pl. Gazda Alberttől) hogy az „egyfelől-másfelől típusú politikai vélemény” unalmas. A gondolkodás, a mérlegelés polgári erények, egy polgárok nélküli társadalomban magától értetődően az ingának hol ide, hol oda kell lengenie. A populizmus vakon csapkodó harcos, cél és értelem nélkül.  Magyarországon a politika művészete lehanyatlott. Legmagasabb szintű művelői (pl. Orbán) egyszerű népbutítók. A politika nálunk nem a közügyek gyakorlását jelenti, hanem már a közönséges bűnözést és hatalmaskodást. A politika mint a „lehetséges művészete”, a deszkákon való átfúrás (szenvedéllyel és szemmértékkel egyszerre, lásd Max Weber definícióját) nálunk már nem létezik.

A mérlegelés, a tárgyalás, a képviselet eszméjébe az extremistákra jellemző uszítás, populizmus és szektaépítés lépett.  Ennek oka a tanult középosztály és a demokratikus szellem hiánya, a rendszerváltás befejezetlensége és morális kétarcúsága.  A sajtó jelentősen hozzájárult ehhez: parttalan és fogalomtalan cinizmus és áskálódás a baloldalon, uszítás és primitívség a jobboldalon. Ha valaki nem húzza fel az egyik tábor lobogóját egy ilyen megosztottságra épülő kultúrában, akkor magától értetődően gyanús lesz, és mindenki lőni fog rá. Az LMP pontosan így járt.

A zöld mozgalmak sehol sem a politika fő vonalát alkotják, de képesek megerősödni olyan országokban, ahol a politika nem kétpárt-rendszerű és ahol a fejlett civil társadalomhoz posztmateriális értékrend társul. Egy fejlett társadalom már törődhet azokkal az értékekkel, amik túlmennek a klasszikus modernitás elképzelésein. A fejlett társadalom szabadidőt, tiszta környezetet, humánus fejlődést és toleranciát követel. A tizenkilencedik századi, modernista-gyökerű társadalom erős nemzetet, és legfeljebb igazságosabb újraelosztást. Magyarországon, ahol a „nemzet” valójában csak propagandaszó, különböző érdekcsoportok csak a saját nyereségüket akarják maximalizálni, kötelességük minimalizálásával.

Ahhoz, hogy az LMP középre húzódhasson hiányzottak a feltételek. Jó ötlet volt az, hogy a jobboldali-baloldali törésvonalakat kikerülő pártot hozzanak létre, hiszen ezek a fogalmak már amúgy is kiüresedtek. Ráadásul nem célszerű és talán nem is szükségszerű egy egészséges patriotizmust elvetni azért mert a nemzetbe, mint közösségbe vetett hit a jobboldal „tulajdona.” Épp hogy nem, hiszen a Fidesz valamiféle etnicizmust hirdet. A Fidesz számára a nemzet a rablóbárók közössége. Jó lett volna a zöld eszmét összekapcsolni egy intelligens rendszerkritikával és ennek tábort építeni: ez az, amit Schiffer hiányolt. Az igazság azonban az, hogy sem egyikre, sem másikra nincs meg az LMP-nek a tőkéje. A párt nem tudta megnyerni az értelmiséget, és nem tudott „új politikai filozófiát” alkotni, ahogy azt Schiffer eltervezte. Ebben szerepe volt a magyar populista hagyomány értelmiség-ellenességének is.

Emellett a „grass roots”, a tömegbázis kialakítása sem sikerült. Az LMP vidéken legtöbbször észrevétlen és erőtlen, másutt pedig épp a pártvezetés járult hozzá egy helyileg erős szervezet szétzúzásához. (Csongrád megye.) Bizonytalan maradt tehát, hogy, mi az a LMP politikája és kik az LMP támogatói. A Mandiner nevű jobboldali blog kétségkívül szereti a zöldeket, mert a baloldal ellen fel lehet használni őket. De az a mérsékelt, jobboldali réteg, amelyik határozottan szembefordulna a Fidesszel, nem létezik. Ha a jobboldaliak végleg elfordulnak majd a Fidesztől, mostani politikai nézetük alapján leginkább a Jobbikba mehetnek. A kevés, képzett, atlantista elkötelezettségű „polgári” jobboldali esetleg Béndek Péter konzervatív pártjába megy, ami szintén nem tud megerősödni egy ilyen populista, polgárellenes és demokráciaellenes közegben. A „hideg polgárháború” tovább folytatódik Magyarországon, és a Schiffer által elképzelt együttérző, patrióta, kis közösségre építő, kapitalizmus-kritikus zöld mozgalom csak elképzelés formájában létezik.

Taktika

Az a taktikai belátás, amit Schiffer képviselt 2012-2014 között magasrendű volt. Felismerte és kitartott amellett, hogy a baloldali pártok a semmit akarják összerakni, és csupán csak trónharcokat vívnak egy még el sem nyert trónért. A nulla többszörösen is nulla marad. Ebbe nem volt értelme beszállni. Schiffernek igaza lett, és beigazolódott az, amit ő biztosan látott, amikor mások még bizonytalankodhattak, esetleg a baloldali értelmiség befolyása alatt állva hamis reménykedésekkel nyugtathatták magukat. Csakhogy az LMP itt sem kínált megoldást.

Nem fogalmazták meg egy értelmes együttműködés lehetőségét. Még elméletileg sem. Ki volt zárva, hogy bárkivel bárhogyan együttműködjenek a nagyobb rossz ellen, mert az LMP számára az „álbaloldal” a nagyobb rossz. Abban az értelemben, hogy elárulta a képviselendő értékeket. Erre volt példa Kész Zoltán ügye. Kész mellé nem volt hajlandó az LMP beállni, mert az angoltanár „álbaloldali”, neoliberális nézeteket valló politikus.[3] Tehát nem a múltja, pusztán a nézetei bélyegezték meg a zöldek szemében. Viszont Gerstmár Ferenc, az LMP jelöltje, nem volt ellenfél az egyik jelölt számára sem, így Kész győzött. A belátás, hogy alkukra is szükség van, vagy kényszerszövetségekre, teljesen idegen az LMP-től. Így viszont csak abban hihet, hogy egyszer majd elég erős lesz a Fidesz legyőzésére egymagában. Ez lehetetlen. Valójában egy, a Fidesznél demokratikusabb neoliberális kormányzás közegében az LMP könnyebben építkezhetett volna, mint a NER rendszerében.  Lehet, hogy ettől jelenleg még messze vagyunk, de azt be kell látni, hogy a Fidesz rendszere Magyarországot már rövid távon pusztulásra ítéli. Kulturálisan, szociálisan és minden vonatkozásban a jövő alapjait égetik fel. A NER vizeiben nem lehet ringatózni.

 Schiffer világában a levitézlett, erkölcsileg elhasznált baloldal képe mellett jelentéktelenné vált az a probléma, hogy mi lesz a baloldali tábor választóival. Azokkal az emberekkel, akik érzelmileg, családtörténetileg, stb. kötődnek egyelőre a régi baloldal szervezeteihez és figuráihoz. Vagy azokkal, akik elhagyták már a baloldalt, de a zöldekre még nem találtak rá. Az LMP nem volt képes magához csábítani őket, részben rajta kívül álló okok miatt is. Az LMP tehát nem tud mit kezdeni a baloldali pártokkal. Miután sem a helyüket nem tudja átvenni, sem együttműködni nem tud velük (erkölcsi silányságuk miatt) a zöld politika morális elefántcsonttoronnyá vált. A parlamentben végzett kemény munka, a csípős kritika a tömegekhez ritkán jut el, és Orbán rendszerében tulajdonképpen felesleges. Ezt tudja az ellenzék is, de így sem képes levonni a tanulságot és felborítani az asztalt, ahol cinkelt lapokkal játszanak. Előbb-utóbb meg kell hozni a politikai döntést: fenntartható-e a demokrácia az Orbán-rendszerben, vagy összeegyeztethetetlen vele? És ennek megfelelően cselekedni.

Feladatok

Lennének eszközök a baloldal, legalább részleges megtisztítására, ha lenne erő, lenne gondolat. Lehetne például előválasztást tartani, hogy tömegtámogatással rendelkező baloldali jelöltek legyen,  rá lehetne kényszeríteni a baloldali pártokat elhasznált vezetőrétegük lecserélésére, de mindehhez aktivitás kell és hit a sikerben és a demokrácia értékében. Azt is meg kell érteni, amit az LMP sose volt képes, hogy a már létező eszközöket kell felhasználni, ahelyett hogy a délibábot kergetnénk. Ez a belátás pedig hiányzik, ahogy lassan a politizáló, felkészült ember is. Ha Magyarországon nem alakul egy konszenzus a legalapvetőbb értékekről a baloldalon, és az ellenzék nem lesz képes legalábbis megszorongatni, de leginkább leváltani a Fideszt, amíg nem késő (és már lehet hogy, most is késő) akkor a jelen és jövő nemzedékek kitörölhetik szótárukból a jövő fogalmát. A tét a demokrácia lehetőségének, és ezzel együtt az ország békéjének és szociális rendszerének puszta fennmaradása. Magyarország már nem bír ki többet: az oktatás, és az egészségügy azonnali beavatkozást igényel, az állandó politikai uszítókampány már iszonyatos rombolást végzett a társadalomban. Most már nem (ál)baloldal áll szemben jobboldallal, hanem a Fidesz mindenkivel. Én úgy látom, Schiffer maga nem mondta ki az alapproblémát. Szenvedett tőle, de nem nézett vele szembe. A 2010 előtti világban hasznos lett volna ez az egyensúlyozós politika, 2016-ban viszont már egyenesen káros. Ha mást nem tehet az ellenzék, akkor ki kell vonulnia demonstratív módon a politikából.

Az LMP dilemmája megoldatlan marad Schiffer távozásával. Valószínűleg az eddigi irány fog folytatódni, de nagyobb siker mint eddig, aligha várható. Nem tűnik úgy, hogy Szél Bernadett megértette volna azt, hogy az eddigi zöld módszerek nem működnek. Tovább megy tehát az úton. Egy ilyen karizmatikus és keményen dolgozó személy[4] háttérbe szorulásával valószínűleg csak sokasodni fognak a problémák, új megoldások még a látóhatáron sincsenek.


[1] http://hvg.hu/itthon/20160601_LMP_Schiffer
[2] http://hvg.hu/itthon/20160531_TGM_Kalaplengetes_Schiffer_Andrasnak
[3] http://24.hu/belfold/2015/02/18/schiffer-szerint-kesz-zoltan-albaloldali/
[4] http://mno.hu/belfold/ne-uvoltson-papcsak-ur-schiffer-a-hazban-1344868

-AS-

1 2 3 5