A szomorúan lehajló ágú fűz, ki tudja melyik században született. Mára már olyan terjedelmes, hogy széttárt ágkarjaival teljesen elrejti a kíváncsi járókelők elől a mögötte felépült házat és az előkertjét.
Vannak akik, nem szeretik a fűzfát, tulajdonképpen én sem, mikor virágzik, mert vatta szerű repülő magjai zavarók, a széllel messzire szállnak. De azért túl lehet élni, allergiát nem okoz kifejezetten.
Az Éger-patak partján nőtt (most már múlt időben), rosszkor és rossz helyen, mert 2020-ban vagy 2021-ben megkezdte a pécsi önkormányzat az előkészítést az Éger-patak mederrendezéséhez. Ehhez a művelethez tartozott a fa-és bozótirtás a munkaterepen.
Ennek az öreg, egészséges fának a kidöntését azonban kissé elhamarkodták. A lakosság tiltakozására ugyanis később valamit módosítottak a tervezeten ennél a pontnál, így ez a fa nem zavarta volna a munkálatokat.
A népeket megnyugtatták, hogy ettől a matuzsálemtől távolabbra álldogáló, kisebb-nagyobb fák maradhatnak.
És ezt?…
Ki ragasztja vissza?…
Talán kihajt a csonkból…
Talán…
Provincia
