Egy indián asszony harca a bányatársaság ellen (videó)
Nem adta át földjét a perui indián asszony – hiába zaklatták, fenyegették, fizikailag bántalmazták – egy bányatársaságnak, amely súlyos környezeti károk árán aranybányászatot tervezett. Videó
Címke: bányászat
Aszfaltrajztól – az atomerőművekig
Először azt hittem a meleg ment az agyamra, amikor meghallottam, hogy Budapesten megtiltották a menekült gyermekeknek az elszenvedett borzalmak feldolgozásában segítő önfeledt rajzolást, mert e tevékenységüket a közterület aszfaltján művelték. Hirtelen megképzett előttem gyermekkorom – abban az előző rendszerben -, amikor a járdákra ugrálós játékokat rajzoltunk krétával, vagy ház alaprajzát és családot játszottunk (ezt különösen kedvelték a csonka családban élők). Senki nem szólt ránk, még a parkőr sem, az akkori köztisztasági felügyelő sem, aki pedig büntetett azonnal, ha a „fűre léptünk”, azaz a park szépen nyírt füvében szerettünk volna játszani, mert nekünk ott volt a kavicsos játszótér.
Nem álltam meg csak töprengésnél, megkerestem a köztisztasági törvényt, melynek 196. § (1)-a szerint köztisztasági szabálysértést követ el, aki „a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi…”
Ha a törvényt nézzük, akkor igen nagy fantáziára van szükség, hogy a krétarajzot valaki is szennyezésnek nézze.
Mert hát miből is áll a kréta: A kréta a mészkő különleges változata. A tengervízből kiváló, kevésbé porózus, tömörebb diagenizált mészkő. Vagyis nem mérgező, természetes anyag, sőt ellentétben az aszfalttal semmi mesterséges anyagot nem tartalmaz.
Ha a kréta ártalmatlan, akkor talán a rajzoló személyében lehet a hiba?
A neMecsek Mozgalom tiltakozik aszfaltszöveggel a bodai atomtemető terve ellen, Orbán Viktor látogatása alkalmával
Kik is rajzolnak utóbbi időben aszfaltra, ezt is megnéztem:
1. Az ellenzék ott hirdeti időnként a programjait, vagy a civilek vélemény-nyilvánításának egyik eszköze.
2. A gyerekek, akiknek van még merszük közölni valamit a nagyvilággal.
3. Utóbbi időben pedig a migránsok gyermekei, akik ezzel – a kormányzati körök szemében – nagy veszélyt jelentenek az ország biztonságára.
Értem most már a tiltást.
Sőt a krétarajzok kapcsán vannak továbbgondolásra érdemes javaslataim.
Ha a krétarajz köztisztasági szabálysértésnek minősül, akkor ajánlom t. vezetőségünknek, hogy hasonlítsák össze az esőtől lemosódó krétarajzok környezetre gyakorolt hatását a bányászat, nehézipar, energiaipar és a hagyományos közlekedés káros anyagkibocsátásának környezetszennyező nagyságával. Garantáltan meglepő eredményekre fognak jutni.
A gépjárműből kifolyt olaj 300 méteres körzetben szennyezte az aszfaltot. Az eső sem mosta le, sőt az esővíz segítségével a patak felé vette útját
Addig is elárulom; egy krétarajz-mérgezésbe még nem halt bele senki, de Kövágószőlősön az uránbánya miatt szinte minden családban meghalt egy-egy fő rákban. Népes városok váltak lakatlanná bánya- vagy atomerőműkatasztrófák következtében (Centralia, Csernobil). Jelenleg pedig az egész világ fölé magasodik fenyegetően Fukushima katasztrófája.
Esetleg azt is újra megfontolhatná jelen kormányzatunk, miért erőlteti az uránbányászatot, az atomerőműveket, az atomtemetőt Pécs városa közelében, és miért hanyagolja el a jóval kevésbé környezetterhelő, és sokkal emberbarátibb megújuló energiahordozók fejlesztését… és miért fordítanak fölöslegesen energiát az egyébként ártalmatlan krétarajzok üldözésére.
A krétarajzok nem akadályozzák a közlekedést. Mint a fotón látható, a városi hulladékkezelő autója probléma nélkül azonnal ráparkolt a feliratra, olvasásának megnehezítése végett
Végül megnéztem más európai nemzet hozzáállását az aszfalton „elkövetett” krétarajzok kérdéséhez. Németországban Elisabeth Schmidt, ügyvéd, a Berlini Gyermekvédelmi szövetség tagja úgy nyilatkozott: szabad krétával az aszfaltra rajzolni (ha az nem magánterületen van), az nem minősül környezetszennyezésnek, mivel a krétarajzok se nem rongálják a felületet, se nem akadályozzák a közlekedést (ha már elkészültek). Nem beszélve arról, hogy a következő esőzéskor általában nyomtalanul eltűnnek. Nyilvánvalóan vannak azért közlekedésbiztonsági szempontból bizonyos szabályok, amire figyelni kell a rajzok elkészítésekor. Magánterületen pedig ki kell kérni a tulajdonos engedélyét – de ez is egyértelmű minden felnőtt számára.
Konklúzió:
Meg kell újra és újra állapítanom, hogy még mindig erősen le vagyunk maradva Európától. Nos, hajrá, pár száz év múlva majd csak behozzuk ezt a lemaradást.
Provincia
Források:
- http://machpeter.blog.hu/2015/08/13/betiltottak_az_aszfaltrajzot_magyarorszagon?utm_medium=doboz&utm_campaign=bloghu_cimlap&utm_source=nagyvilag
- http://www.complex.hu/kzldat/t1200002.htm/t1200002_19.htm
2012.évi II. törvény, 150. Köztisztasági szabálysértés - http://blog.minibaer.com/strassenmalkreide-kleine-geschenkidee-und-toller-zeitvertreib-aber-ueberhaupt-erlaubt/
Föld alatt égő „fekete gyémántok”. A világ szénbányatüzei
Jókai Mór azonos című regényéből készült filmet már sokszor láttam. Bár ezt a regényt nem túlzottan kedvelem, de a megfilmesítése tetszett, különösen Huszti Péter és Haumann Péter játéka. Most márciusban tehát újra csak megragadott az alkotás, és a tévé mellé szögezett. Pedig kívülről fújtam a cselekmény soron következő jelenetét, így időnként csak pihentettem szememet a tájon és a szereplőkön. Egy mondaton azonban váratlanul fennakadtam, idegennek tűnt, mintha először hallottam volna. Arról beszélt az egyik szereplő, hogy a bondavári bánya is úgy fog égni, mint a duttweileri, mely százhúsz év óta ég, meg a planitzi kőszénbánya, mely már kiégett…
Vajon ez benne van az eredeti műben?
Benne van.
Sőt az is kiderült, hogy az író témáját éppen ez, az akkoriban közismert bányatűz adta, tehát valós történetet (már, ami a német bányaszerencsétlenséget illeti) közöl Jókai Mór az alább idézett részletben:
„…A széntelep fekvéséből ki lehetett okoskodni, hogy a tárnaégés a Bonda-völgy felé terjed. Évek kellenek hozzá, míg odáig elér; de elvégre mégiscsak az lesz a sorsa, hogy az is elhamvad a másikkal együtt. Mennyi kincsnek kell elveszni a föld alatt!
Pedig a föld felett is sok elveszett már a bondavári fátum miatt.
Eleinte a részvénytársulat igazgató tanácsa azt gondolta ki, hogy meglevő tőkéjével maga vásárolja vissza bukó részvényeit, s azzal kettős hasznot csinál; először: al parin kiadott részvényeit messze a parin alul kapja vissza, másodszor: megállítja azoknak további hanyatlását.De nem ért el vele egyebet, mint hogy a tartalék tőkéjét apródonkint ki hagyta szivárogni a pénztárából, s utoljára a legszükségesebb kiadásokra sem maradt. A részvények hanyatlását pedig meg nem akadályozhatta. Alig jutottak szegény vízbe esettek egy kis lélegzetvételhez, megint jött a kontremin, s a víz alá nyomta a fejüket. Waldemár herceg is tudta, hogy mire valók a hírlapok.
Kifogyhatlan rovatot képezett a tárcákban, újdonságokban a bondavári hegy égésének minden kitalálható változata.
Leírták, hogy repedezik meg a föld, rossz szagú gőzöket eresztve hasadékaiból. E gőzöknek az a csodahatásuk van, hogy minden piros virág kék színűvé válik tőlük.
A fű nagy térségeken kiszárad gyökerestől, s egész erdők lombja lehull kora tavasszal.
A szántóvető bámulva látja, hogy az a szép agyagos föld, amit ekéje feltúr, milyen veres!
Az agyagvermek fenekén jáspis alakú égett tömegek kezdenek mutatkozni, mint a kegyetlenül égetett téglákon.
A márga- és palarétegek beszakadoznak a gyepszín alatt. A bondavári őskastély kútjában először meleg kezd lenni a víz és kénízű, azután lassankint elfogy, szétpárolog, utoljára egészen kiszárad. Még később forró gőzök törnek ki belőle. Utoljára már szublimátumok tapadnak a köveihez, mik új ismeretlen kristályképződésekben rakódnak le.
Ott vannak közszemlére kitéve az antikváriusok, a természetrajzi kereskedők kirakataiban a jáspissá égett agyaghantok, a kiforrott földsalakdarabok, s a soknemű kristályozatok, mik a bondavári hegyégésről tanúskodtak, s a tudósok, a geológok bizonyítják, hogy ezek valóban a hegyégés produktumai.
Hiába tiltakoztak a részvényesek azután, hogy mindebből egy szó sem igaz. Zöld a fű, zöld az erdő Bondavárott; hogy ezek az égett tanúk a duttweileri hegyből valók, mely százhúsz év óta ég, meg a planitzi kőszénbányából, mely már kiégett; a kristályok az epterodei és bilini földkiégés alkotásai; nem használ semmit.
A megijedt ember mindig a rosszabbat hiszi.
Tény, hogy a föld alatt tűz van Bondavárott.
Ha ma nem, tíz év múlva, húsz év múlva csakugyan így lesz az összedüledezve, égve, forrva, mint ahogy most írják róla.
S Waldemár herceg szüntelen készen volt valami új riasztással.
Lenyomta már a részvényeket harmincig, húszig, még azon is alul akarta nyomni. Egész a semmiig.
Éppen akkor volt rá példa, hogy egy roppant pénztársulat részvényeit még a semmin is alul nyomták. Egy percentet kínáltak a birtokosok annak, aki egyet elfogad a maga nevére.
Szép játék volt ez! Ezer meg ezer embernek lett kezébe nyomva a koldusbot…” (Jókai Mór: Fekete gyémántok, részlet)
A regényrészlet további kutakodásra ösztönzött. Érdekeltek ezek a név szerint említett települések, meg általában a szénbányatüzek révén veszélyeztetett vidékek.
A bányatüzek, széntelepek égésének okai
A bányatüzeket sok minden okozhatja. 1.) Egyik gyakori oka lehet a spontán öngyulladás, ami emberi beavatkozás nélkül (is) megtörténhet. Többek között az kell hozzá, hogy a szén oxigénnel érintkezzen, ami földrengés, hegyképződés során alakulhat ki. 1a) Sokszor keletkeznek tüzek elhagyott bányákban, ahol még visszamaradt kibányászható anyag.
1b) Éppen így lángba borulhat a kibányászott és felhalmozott szén, vagy az éppen szállított szén is. A kőszén halmokba rakva, megfelelő aprítottság és megfelelő nedvességtartalom mellett ugyanis hajlamos az öngyulladásra.
2.) A széntelep begyulladásának másik oka az ember bányászati és más tevékenységével függ össze, különösen ha ez hanyagsággal is párosul. 2a) Például, ha bányászat során sok szénpor marad vissza, vagy egyéb éghető gázok szabadulnak fel; ilyen a sújtólég (régies elnevezése: viheder, bányalég) a metán (CH4) és levegő robbanóképes elegye (keveréke) okozza a legtöbb robbanást a mélyműveléses bányászatban. Mivel színtelen és szagtalan, a legfőbb bányaveszélyt jelenti elsősorban a feketeszenet termelő bányákban, de előfordul barnaszén, lignit termelése során és nem ritkán érc- és sóbányákban is.
2b) De okozhatják erdőtüzek, vagy bármilyen a bánya közelében (vigyázatlanul) végzett égetés (lásd Centralia).
Nem is gondolnánk, milyen sok szénbánya lesz évről-évre még az ember beavatkozása nélkül is tűz martaléka. Álljon itt végül – a teljesség igény nélkül – egy kis kitekintés a világ égő szénbányáira;
India
Jharia körzetében, nyugatra Kalkutta-tól 700 négyzetkilométeren 1997 óta mintegy 160 tűzeset ismert.
USA
Kentuckytól Coloradóig mintegy kétszáz bányatüzet tartanak számon. Köztük a szellemvárossá vált Centralia-t.
Németország
A Fekete gyémántokban említett Planitz és Cainsdorf között 1479-től 1860-ig égett egy széntelep, amit ekkor el tudtak oltani. Dudweiler-ben (Jókai M. Duttweiler-nek írja) 1668 körül gyulladt be a széntelep, ami még ma is ég. Ez az égő hegy ráadásul – és jobb híján – turista látványosság lett. Schwalbenthal-nál a barnaszénbányászat során gyulladt be a bánya, és ég a mai napig. Ezen kívül Németország más bányavidékén is gyakoriak a bányatüzek.
Európa más területe és Oroszország
A bányászat alábbhagyásával a bányatüzek száma is csökken, ezért csak itt-ott hallunk tűzesetről. Például Lengyelországból, Csehországból, Ukrajnából, Oroszországból, és Koszovóból.
Afrika
Leginkább a tárolt szén gyullad be Afrika különböző területein.
Ausztrália
A spontán gyulladás legrégibb példája az Égő hegy, ahol 6.000 éve ég a széntelep. Ezen kívül több más szénbánya-tűz is ismert erről a földrészről.
Kína
A legnagyobb széntermelő ország, de a legtöbb szén is itt esik bányatűz áldozatául. Észak Kínában évente körülbelül 10 -20 millió tonna szén ég el bányatűzben. Ez a mennyiség évi 360 millió tonna széndioxidot jelent egyúttal, mely nagyban hozzájárul a Föld széndioxid kibocsátásához, az üvegházhatáshoz és a globális felmelegedéshez.
Más területek
Indonéziából tudunk még 3 tűzesetről, egyik négy évig égett. Valamint Venezuelából is van tudomásunk, további információ nélkül, hasonló esetről.
Szinte lehetetlen végleg elfojtani a tüzet
Az 1860-as években írt Fekete gyémántokban szereplő bányatűz elfojtás még most is utópikusnak számít. Minthogy elméletileg lehetséges eloltani a tüzet, de gyakorlatilag mégsem, mert nemcsak hihetetlen erőfeszítést és anyagi ráfordítást igényel, hanem a sikeres oltás után bármikor újra fel is lángolhat. Ilyen kivételesen sikeres kísérletnek lehettünk 2007-ben tanúi Kínában, ahol több százezer négyzetméteres terület égett ötven évig, mire sikerült a bányatüzet eloltani. Az említett kínai tűzoltásnál csöveken keresztül iszapot és vizet pumpáltak a felszín alá, hogy lehűtsék az anyagot, valamint befedték a felszínt, hogy megszűnjön az oxigén-utánpótlás. A területet 2009-ig folyamatosan figyelték, hogy elejét vegyék a tűz feléledésének, hiszen minimális oxigén is újra lángra lobbanthatja a szenet.
A tűzoltás során számos más módszerrel próbálkoztak már világszerte. Például folyékony nitrogént juttattak a felszín alá, ennek egyrészt hűtő hatása van, valamint megszünteti az oxigén-utánpótlást. Ezen kívül különböző habokat is bevetettek már ilyen esetekben. Egy másik kísérlet során iszapréteget alakítanak ki a felszínen, amely szigetelőként működik, és elzárja az oxigén útját. Viszont az alulról érkező meleg miatt idővel megszárad, szétrepedezik, és már semmi sem állja útját a levegőnek, így az újra lejut a szénhez.
Összeállította:
Provincia
Forrás:
Jókai Mór: Fekete gyémántok
http://de.wikipedia.org/wiki/Kohlebrand
http://www.ng.hu/Fold/2007/11/Eloltottak_egy_otven_eve_ego_felszin_alatti_tuzet_Kinaban
Centralia (film – magyar feliratozással)
[Deutsche Übersetzung siehe unten]
Kiolthatatlanul ég ötven éve egy szénbánya az USA-ban
(Forrás: Origo: 2011.09.12.)
Coal mine burns more than 50 years under the city – video is in English subtitled with Hungarian captions!
Frissítés
2022
Vajon, mi történt Centraliában az elmúlt tíz évben? Sikerült-e eloltani a földalatti tüzet?
Sajnos, nem.
A város alatti tüzek a becslések szerint legalább 500 évig, de az is lehet, hogy még tovább égnek. Ami azt jelenti, hogy a talaj instabil, ezért életveszélyes. Bárhol, bármikor beszakadhat.
2012-ben már elhagyták lakói Centraliát, de a város határában még tíz lakos élt. Ez a szám azóta lecsökkent a város szén-monoxid-szintje és a talaj instabilitása miatt. Mindezek ellenére még mindig találhatók itt nyomai a korábbi városi életnek. A városba vezető úton három temető van. A sírokat továbbra is gondozzák a hozzátartozók, bár ők már elköltöztek a településről.
Boldogságos Szűz Mária mennybemenetele ukrán görögkatolikus templom Centralia. (Kép forrása:
By Craven570 – Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=27947408)
Kézzel fogható bizonyítéka az isteni gondviselésnek, hogy Centralia ukrán görögkatolikus közössége megmaradt, és templomai közül egy még most is épségben áll a pusztulás közepén. „Elveszítettük a várost, de a templomot nem” – mondta Hutsko lelkész, aki 2010 óta vezeti a Centralia gyülekezetet. A Boldogságos Szűz Mária mennybemenetele ukrán görögkatolikus templom 1911-ben épült egy domboldalon, ahonnét az egykor virágzó Centralia városára tekintett.
2015-ben Szvjatoszlav Sevcsuk nagyérsek, az Ukrán Görögkatolikus Egyház vezetője is ellátogatott ide, és lenyűgözve a templom és a közösség fennmaradásától, zarándokhellyé nyilvánította a helyet. Azóta évente, augusztus utolsó vasárnapján zarándoklatot tartanak itt.
***
Visszatekintés
1962
Feltételezések szerint 1962 májusában öt önkéntes tűzoltó szemétégetésbe fogott a városban, ám figyelmen kívül hagyták, hogy a lerakóhoz közel egy használaton kívüli bányabejárat nyílik. A szakszerűtlenül eloltott tűz tovább parázslott, és belobbantotta a felszínhez közeli antraciteret (ez a legtisztább és legnagyobb fűtőértékű szén). Onnan terjedt tovább a zsarátnok a város alatt kanyargó, elhagyott járatokba. Ma két négyzetkilométeres területen ég a szén, de akár 15 négyzetkilométer is begyulladhat.
Az állandósult tűz miatt a temetőben füst száll fel a kriptákból, a benzinkutat be kellett zárni, mert a földbe ásott tartályokban az üzemanyag hőmérséklete elérte a 78 Celsius-fokot. A környék olyan ijesztő képet fest, hogy ez ihlette a Silent Hill című horrorfilm alkotóit, de a History Channel Élet az emberek után című sorozat egyik részét is itt forgatták, amely azt mutatja be, milyenné válik egy település huszonöt évvel az után, hogy elhagyják a lakosai.
Becslések szerint több mint hatszázmillió dollárba kerülne a tűz kioltása, amely a jelenlegi intenzitással akár még 250 évig éghet. A helyiek szerint a kormányzat azért nem igyekezik a mentesítéssel, mert a település ingatlanainak kisajátításával próbálja megszerezni az egymilliárd dollár értékűre becsült szénvagyont.
Nem ez az egyetlen bányatűz az Egyesült Államokban, hasonló katasztrófákról beszámoltak a híradások Kentuckytól Coloradóig. A világon másutt is izzik a talaj: Dél-Afrika, Ausztrália, India és Kína szénbányáiban is előfordulnak tűzesetek. Dr. Anupma Prakash, az Alaszkai Egyetem geológusprofesszora szerint a kínai bányatüzek felelősek a világ fosszilis eredetű szén-dioxid-kibocsátásának 2-3 százalékáért. Évente körülbelül húszmillió tonna szén ég hamuvá a bányatüzekben – ez egyenlő Németország éves kitermelésével.
A Centralia film 2007.03.28-ben készült (Youtube)
Így néz ki jelenleg, 2013-ban :
1. Házak Centraliában
2. Centralia országútja
3. Halotti csend mindenhol…
4. …csak a tűz ropogása hallatszik, és az ember áll tehetetlenül
Források
https://www.katholisch.de/artikel/16352-die-kirche-in-der-geisterstadt
[Übersetzung aus dem Ungarischen:]
Centralia (Film mit ungarischen Untertiteln)
Übersetzung: DeepL.com/Translator und MR
2013-09-24 adminus illustris
Rubriken: Nachrichtenarchiv, Film, Natur; Tags: Klimawandel
Eine Kohlemine in den USA brennt seit fünfzig Jahren unauslöschlich
(Quelle: Origo: 12.09.2011)
Kohlebergwerk brennt mehr als 50 Jahre unter der Stadt – Video ist in Englisch mit ungarischen Untertiteln!
Es wird angenommen, dass fünf freiwillige Feuerwehrleute im Mai 1962 mit der Verbrennung von Abfällen in der Stadt begannen, aber nicht bemerkten, dass sich in der Nähe der Deponie ein stillgelegter Bergwerksschacht auftat. Das unfachmännisch gelöschte Feuer schwelte weiter und entzündete Anthrazit (die sauberste und heizwertreichste Kohle) in der Nähe der Oberfläche, von wo aus sich das Feuer auf die verlassenen Tunnel unter der Stadt ausbreitete. Heute brennen zwei Quadratkilometer Kohle, aber bis zu 15 Quadratkilometer können Feuer fangen.
Durch das anhaltende Feuer steigt Rauch aus den Krypten des Friedhofs auf, und die Tankstelle musste geschlossen werden, weil die Temperatur des Kraftstoffs in den vergrabenen Tanks 78 Grad Celsius erreicht hat. Die Gegend ist so furchteinflößend, dass sie den Horrorfilm Silent Hill inspiriert hat, aber sie war auch Schauplatz einer Episode des History Channel’s Life After People, in der gezeigt wird, wie eine Siedlung fünfundzwanzig Jahre nachdem ihre Bewohner verlassen wurden, aussieht.
Es wird geschätzt, dass es mehr als sechshundert Millionen Dollar kosten würde, das Feuer zu löschen, das beim derzeitigen Stand bis zu 250 Jahre lang brennen könnte. Die Einheimischen sagen, dass die Regierung die Hilfsbemühungen nicht weiter verfolgt, weil sie versucht, das Eigentum der Stadt zu enteignen, um an die Kohlevorkommen zu gelangen, die auf eine Milliarde Dollar geschätzt werden.
Dies ist nicht der einzige Minenbrand in den USA, ähnliche Katastrophen wurden von Kentucky bis Colorado gemeldet. Brände gab es auch in Kohlebergwerken in Südafrika, Australien, Indien und China. Laut Dr. Anupma Prakash, Geologieprofessorin an der Universität von Alaska, sind chinesische Minenbrände für 2-3 Prozent der weltweiten fossilen Kohlenstoffemissionen verantwortlich. Jedes Jahr werden etwa 20 Millionen Tonnen Kohle in Grubenbränden zu Asche verbrannt – das entspricht der jährlichen Fördermenge Deutschlands.
Der Centralia-Film wurde am 28.03.2007 gedreht (Youtube)