A japán Kusatsu termálforrás visszaszorítja a koronavírust

Az inaktiváló hatás miatt a fertőzés ereje nagymértékben csökken

Kusatsu Town, Gunji Prefecture részvénytársaság, amely a Gunma Egyetem (Gundai) kockázati társasága (Maebashi City, Gundai Prefecture, Hiroshi Hiratsuka elnök). Megkérték a Good Eye céget (Kiryo City, Gunma prefektúra, Keiro Hito elnök, https://gudi.co.jp/), hogy végezzen néhány vizsgálatot a Kusatsu Onsennek (Kusatsu termálforrás) az új koronavírusra (SARS-COV-2) gyakorolt hatásáról. Ennek eredményeként tisztázódott, hogy a Kusatsu termálforrásvíz inaktiválja az új koronavírust. A vizsgálatról és az eredményéről még 2021. február 18-án sajtótájékoztatót tartottak Kusatsu város elnöke, Nobutada Iwa és Hideyuki Itahashi, a Good Eye Co., Ltd. igazgatóságának elnöke részvételével.

*** » Read more

Hirosima, Nagaszaki, Fukusima

Mindenki előtt ismert nevek. Három, világot megrendítő tragédia színhelye. Három, a jövő újragondolására késztető tragikus eseményeket elszenvedett város.

1945 augusztus 6-án Hirosimára, majd augusztus 9-án Nagaszakira dobott le az amerikai hadsereg atombombát. Fukusima tragédiája 2011 március 11-én földrengéssel, majd szökőárral kezdődött, melyek romboló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indították el.

Hirosima, Nagaszaki válaszút elé állította az emberiséget az urán háborús felhasználását illetően. Válaszul békemenetek, béketüntetések, atomcsend-egyezmények születtek.

Fukusima az atom-energia felhasználását kérdőjelezte meg. Ahogy az emberiséget megrendítette 2011-ben ez a tragédia-sorozat, úgy talán most egy újabb világrengető folyamat fog elindulni. Yoshihiko Noda miniszterelnök szavai és tettei nyomán, aki részt vett 2012. augusztus 6-án a hirosimai megemlékezésen, van erre valami remény. „Biztonságos energiákat használunk majd, és nem fogunk a nukleáris energiára támaszkodni” – nyilatkozta.

 Úgy legyen!

*

Az áldozatokra való emlékezésül Olvasóinknak egy kis ajándékot nyújtunk át. Egy papírból hajtogatott darut, azaz virtuális eszközökkel megtanítjuk olvasóinkat a papírmadár elkészítésére.

Miért éppen origami-madár?

 Mert az egyes ember segélykiáltása is eljutott időnként az atom-nagyhatalmak fülébe,  mégpedig így az origami darvak szárnyán.

Az első kiáltás Szaszaki Szadakóé, aki Hirosima közelében élt. Csupán két éves volt, mikor bekövetkezett az atomtámadás. Később fedezték fel nála a leukémiát, melyet az atombomba robbanásakor elszenvedett sugárfertőzés okozott. Barátnője mesélte el neki az 1000 darumadár hagyományát. Ha sikerül papírból 1000 madarat meghajtogatnia, akkor teljesül a kívánsága.

Ez a papírhajtogatás az origami, ami a körülbelül 1500 éves múltra visszatekintő japán vallási rituáléban gyökerezik. A sintó szentélyekben bemutatott áldozati szertartások tartozékai voltak a szentély papjai által – az előírásnak megfelelően – hajtogatott papírfigurák, és egyéb papírdíszek. A sintóizmus japán animista vallás, amely a természet működését a felsőbbrendű szellemek tevékenységével hozza kapcsolatba, és áldozatbemutatással, különböző ajándékokkal megpróbálja ezen szellemek jóindulatát elnyerni.

A madár általában minden nép hitvilágában, a legősibb időktől fogva megjelenő lélek-szimbólum: Az égbe emelkedés, a menny és a föld közti kapcsolattartás, az istenekkel való kommunikálás eszköze. Pogány népek kedvelt totemállata, nálunk, ősmagyaroknál ilyen a turul. De a keresztényeknél is kedvelt szimbólum. Az újszövetségi evangéliumokban például a Szentlélek galamb-alakjában jelenik meg.

A daru az előbbieken túl a legtöbb nemzetnél a hosszú élet és az éberség jelképe is volt. A kereszténységben a hűség, éberség mellett az erényességet szintén kifejezte. A magyar heraldikában gyakran alkalmazták az éberség, költészetünkben pedig a szabadság kifejezésére.

Visszatérve Szadakóhoz, betegágyán elhatározta, hogy meghajtogatja a darvakat  – és azt fogja kívánni mindeközben, hogy meggyógyuljon.

Szadakónak ugyan nem úgy teljesült a kívánsága, ahogy ő kérte, mert előbb meghalt, mielőtt meghajtogatta volna az 1000 madarat. Csak 644 papírdaru készült el, a többit osztálytársai pótolták, így mégis ezret tettek koporsójába.

Emléke azonban túlélte őt. Alakja és a papírmadár a béke szimbólumává vált. Azóta folyamatosan papír-madár díszíti szobrát, melyet a világ minden tájáról küldenek gyerekek.

 Azóta sok kiáltás hallatszik, szemtanúk, túlélők vagy azok hozzátartozói részéről, akik tenni akarnak valamit (néha „csak” jelképesen) azért, hogy ezek a borzalmak ne ismétlődhessenek meg. 1985-ben egy japán fiatalasszony, Tina Koyama üzent a nagyhatalmaknak ugyancsak papír-madarak segítségével, mint Szadakó tisztelői. A TIME újságnak 1000 hajtogatott darut küldött azzal a kéréssel, hogy ne ismétlődjön meg a világon sehol Hirosima tragédiájához még hasonló sem.

Egy másik szemtanú, Cuboi Szunao, aki 1945. augusztus 6-án 20 éves volt, és egyetemre járt, szemtanúja lett a Hirosimára ledobott atombomba pusztításának. Ő maga is súlyosan megsérült a katasztrófában. Több mint egy hónapon át eszméletlenül feküdt egy kórházban, de a csodával határos módon életben maradt, és még mindig él, annak ellenére, hogy a sugárzás következtében keletkezett sebhelyek még mindig látszanak az arcán. Cuboi számos sorstársával együtt komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a jövőben már senki se tapasztalhassa meg, milyen átélni egy nukleáris támadást. (Visszaemlékezése itt olvasható részletesen)

Kedves Olvasó, miközben ezt a kis origami-darut próbálja hajtogatni, emlékezzünk közösen a tragédiák áldozataira, és bízzunk vezetőink bölcs belátásában, éberségében és egy szebb, tiszta biztonságos jövőben.

Provincia

 

Válogatott irodalom, források

 

  • Fukusima: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fukusimai_atomer%C5%91m%C5%B1-baleset
  • Yoshihiko Noda a hirosimai megemlékezésen: http://nol.hu/kulfold/atommentes_vilagot_koveteltek_hirosima_evfordulojan; http://www.tisztajovo.hu/megujulo-energiaforrasok/merre-tart-japan-energiapolitikaja/2012/08/03; „A szakértők szerint a miniszterelnök három lehetőség közül választhat: a legrövidebb időn belül leállíthatja az összes atomerőművet, 15%-ra, illetve 20–25%-ra csökkentheti a nukleáris energia arányát 2030-ig. Egyelőre úgy tűnik, Noda a 15%-os megoldást részesíti előnyben, amelynek eléréséhez az ország először visszatérne a Fukusima előtti állapothoz, a Japánban található összes reaktort újraindítanák, hogy aztán fokozatosan, a következő húsz során bezárják a régebbi létesítményeket.”
  • A sintóizmusról: E. Kidder: Az ősi Japán. A múlt születése. Budapest, 1987. 61–70., C. Muraoka: Studies in Thought. Tokyo, 1964.
  • Szadakóhoz: http://en.wikipedia.org/wiki/Sadako_Sasaki
  • Tina Koyama-hoz: http://www.tinakoyama.com/index.htm; http://content.time.com/time/magazine/article/0,9171,959677,00.html
  • Madár – daru, mint szimbólum: http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm; https://rostae-books.com/daru.html
  • Aki túlélte Hirosima földi poklát. https://mult-kor.hu/aki-tulelte-hirosima-foldi-poklat-20150806